| dbo:abstract
|
- A Telephone Lady Gaga amerikai énekesnő Beyoncé Knowles amerikai R&B énekesnő közreműködésével készült dala, amely The Fame Monster című harmadik középlemezének második kislemezeként került kiadásra. A dal legfőbb inspirációja Gaga azon félelme volt, hogy nem fogja tudni jól érezni és elengedni magát, ha a karrierjének szenteli az életét, míg a szövege arról szól, hogy az énekesnő szívesebben táncol a parketten, minthogy válaszolna a barátja telefonhívásaira. Lady Gaga elmondása szerint a folyton csörgő telefon egy metaforája annak a hangnak a fejében, amely folyton keményebb munkára ösztönzi. A dal egy rendkívül gyors tempójú dance-pop szám, amely egy hárfa lágy hangját követően gyors ütemekkel folytatódik egészen a szám végéig. Tele van telefonbúgásszerű hangokkal, és a végén, egy „epilógus” részben egy női hang arról ad tájékoztatást, hogy a hívott vonal nem elérhető. A Telephone elismerő kritikát kapott, és a The Fame Monster egyik legkiemelkedőbb dalának nevezték. Az album megjelenését követően több ország slágerlistájára is felkerült a digitális megvásárlások révén, úgy mint az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, Hollandia, Új-Zéland, Svédország és Magyarország listáira. Kislemezként való megjelenése után legnagyobb sikereit olyan európai országokban érte el, mint Belgium, Dánia, Magyarország, Írország, Hollandia, Norvégia, és az Egyesült Királyság. 2010-ben körülbelül 7,4 millió példány kelt el belőle világszerte, ezzel Gaga legkelendőbb kislemezeinek egyike. Az énekesnő a -on adta elő először élőben a dalt, akusztikus verzióban, a Dance in the Dark című dallal együtt, előadását Alexander McQueen divattervező emlékének ajánlva. A The Monster Ball Tour 2010–11-es koncertjein felkerült az előadott dalok közé. A dalhoz készült, által rendezett videóklipben a Paparazzi klipjének története folytatódik és szintén kisfilm jellegű. A történet szerint Lady Gaga börtönbe került, ahonnan Beyoncé kihozza, majd egy ebédlőben tömeggyilkosságot követnek el. A videó végén Gaga és Beyoncé a rendőrök elől menekülnek autójukkal. A klip Quentin Tarantino amerikai rendező és filmjei, a Kill Bill 1. (2003) és a Ponyvaregény (1996) előtt tiszteleg, a számos termékelhelyezéssel pedig Lady Gaga, elmondása szerint egyfajta „Warholi kommentárt” akart fűzni az amerikai kommersz kultúrához. A videó többnyire pozitív fogadtatásban részesült, bár némi bírálat érte erőszakos jelenetei miatt. A dal Grammy jelölést kapott A legjobb popénekesi közreműködés kategóriában. (hu)
- A Telephone Lady Gaga amerikai énekesnő Beyoncé Knowles amerikai R&B énekesnő közreműködésével készült dala, amely The Fame Monster című harmadik középlemezének második kislemezeként került kiadásra. A dal legfőbb inspirációja Gaga azon félelme volt, hogy nem fogja tudni jól érezni és elengedni magát, ha a karrierjének szenteli az életét, míg a szövege arról szól, hogy az énekesnő szívesebben táncol a parketten, minthogy válaszolna a barátja telefonhívásaira. Lady Gaga elmondása szerint a folyton csörgő telefon egy metaforája annak a hangnak a fejében, amely folyton keményebb munkára ösztönzi. A dal egy rendkívül gyors tempójú dance-pop szám, amely egy hárfa lágy hangját követően gyors ütemekkel folytatódik egészen a szám végéig. Tele van telefonbúgásszerű hangokkal, és a végén, egy „epilógus” részben egy női hang arról ad tájékoztatást, hogy a hívott vonal nem elérhető. A Telephone elismerő kritikát kapott, és a The Fame Monster egyik legkiemelkedőbb dalának nevezték. Az album megjelenését követően több ország slágerlistájára is felkerült a digitális megvásárlások révén, úgy mint az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, Hollandia, Új-Zéland, Svédország és Magyarország listáira. Kislemezként való megjelenése után legnagyobb sikereit olyan európai országokban érte el, mint Belgium, Dánia, Magyarország, Írország, Hollandia, Norvégia, és az Egyesült Királyság. 2010-ben körülbelül 7,4 millió példány kelt el belőle világszerte, ezzel Gaga legkelendőbb kislemezeinek egyike. Az énekesnő a -on adta elő először élőben a dalt, akusztikus verzióban, a Dance in the Dark című dallal együtt, előadását Alexander McQueen divattervező emlékének ajánlva. A The Monster Ball Tour 2010–11-es koncertjein felkerült az előadott dalok közé. A dalhoz készült, által rendezett videóklipben a Paparazzi klipjének története folytatódik és szintén kisfilm jellegű. A történet szerint Lady Gaga börtönbe került, ahonnan Beyoncé kihozza, majd egy ebédlőben tömeggyilkosságot követnek el. A videó végén Gaga és Beyoncé a rendőrök elől menekülnek autójukkal. A klip Quentin Tarantino amerikai rendező és filmjei, a Kill Bill 1. (2003) és a Ponyvaregény (1996) előtt tiszteleg, a számos termékelhelyezéssel pedig Lady Gaga, elmondása szerint egyfajta „Warholi kommentárt” akart fűzni az amerikai kommersz kultúrához. A videó többnyire pozitív fogadtatásban részesült, bár némi bírálat érte erőszakos jelenetei miatt. A dal Grammy jelölést kapott A legjobb popénekesi közreműködés kategóriában. (hu)
|
