| dbo:abstract
|
- Theophilus Presbyter (kb. 1070 – 1125) középkori egyházi író. Származását tekintve a neve alapján bizáncinak tartották, aki benedek rendi szerzetesként élt a Rajna vidékén, de ezen feltételezések vitatottak, mint ahogy a híres való azonosítása is. Egyetlen másolatban fennmaradt műve a fortélyaiba nyújt betekintést. Az első kötet a festéssel (fal- és kódexdíszítés) és segédeszközeivel (tinta és festékkészítés), a második az üvegfestéssel a harmadik az aranyművességgel foglalkozik. Ezen kívül az orgonakészítésről és a harangöntésről is elsőkézből ad tudósítást. Műve nemcsak elméleti, de magas szintű gyakorlati tudásáról is tanúskodik, mely azért is jelentős mivel a legrégibb ismert részletes forrása a felsorolt mesterségeknek, melyek az idők folyamán kisebb-nagyobb változásokon mentek át. Legrégebbi másolatai Bécsben és Wolfenbüttelben maradtak fenn. Művének újrafelfedezése Gotthold Ephraim Lessing 18. századi író nevéhez fűződik. Teljes terjedelmében 1874-ben adták közre először, majd még a 19. és 20. században számos nyelvre lefordították. (hu)
- Theophilus Presbyter (kb. 1070 – 1125) középkori egyházi író. Származását tekintve a neve alapján bizáncinak tartották, aki benedek rendi szerzetesként élt a Rajna vidékén, de ezen feltételezések vitatottak, mint ahogy a híres való azonosítása is. Egyetlen másolatban fennmaradt műve a fortélyaiba nyújt betekintést. Az első kötet a festéssel (fal- és kódexdíszítés) és segédeszközeivel (tinta és festékkészítés), a második az üvegfestéssel a harmadik az aranyművességgel foglalkozik. Ezen kívül az orgonakészítésről és a harangöntésről is elsőkézből ad tudósítást. Műve nemcsak elméleti, de magas szintű gyakorlati tudásáról is tanúskodik, mely azért is jelentős mivel a legrégibb ismert részletes forrása a felsorolt mesterségeknek, melyek az idők folyamán kisebb-nagyobb változásokon mentek át. Legrégebbi másolatai Bécsben és Wolfenbüttelben maradtak fenn. Művének újrafelfedezése Gotthold Ephraim Lessing 18. századi író nevéhez fűződik. Teljes terjedelmében 1874-ben adták közre először, majd még a 19. és 20. században számos nyelvre lefordították. (hu)
|
