| dbo:abstract
|
- Tihany község Veszprém megyében, a Balatonfüredi járásban. Magyarország egyik legszebb fekvésű települése, látványos táji és természeti adottságokban bővelkedő község a Balatonba nyúló Tihanyi-félszigeten. Híres, még ma is meglévő nevezetessége a helynek a tihanyi vagy echo, amely a tihanyi apátság és a Visszhang-domb között keletkezett akkor, amikor még épületek a hang szabad oda-vissza terjedését nem gátolták. Tiszta, csendes időben még most is megfigyelhető, elsősorban télen. Echo latin szó a görög ekhó után, melynek jelentése: visszhang. Szent István király korától 1946-ig Zala vármegyéhez tartozott. (hu)
- Tihany község a Balaton-felvidéken, Veszprém megyében, a Balatonfüredi járásban. Magyarország egyik legszebb fekvésű települése, látványos táji és természeti adottságokban bővelkedő község a Balatonba nyúló Tihanyi-félszigeten. A község központjában áll a Tihanyi Bencés Apátság, amelyet 1055 -ben alapított I. András magyar király, aki az apátság kriptájában lett eltemetve. Az apátság alapító okirata a magyar nyelv első fennmaradt szórványemléke, amelyet a Pannonhalmi Bencés Főapátságban őriznek. Maga a templom 1754-ben épült át barokk stílusban. A ma is működő apátság történelmi és művészeti jelentősége miatt kedvelt turisztikai látványosság. Innen nyílik a legjobb kilátás a Balatonra. Az apátság a Habsburg-történelem lábjegyzeteként is szerepel – Ausztria utolsó Habsburg-császára, I. Károly rövid ideig itt volt fogságban, miután másodszor próbálta visszaszerezni Magyarország trónját. Híres, még ma is meglévő nevezetessége a helynek a tihanyi vagy echo, amely a tihanyi apátság és a Visszhang-domb között keletkezett akkor, amikor még épületek a hang szabad oda-vissza terjedését nem gátolták. Tiszta, csendes időben még most is megfigyelhető, elsősorban télen. Echo latin szó a görög ekhó után, melynek jelentése: visszhang. Voltak versek erre a visszhangra, mint Csokonai Vitéz Mihály és Vörösmarty Mihály, de a leghíresebb Garay Jánosé, összefoglalva a hely legendáját. A legenda szerint a Balatonról partra mosott "kecskekörmök" kapcsolatos, amelyek valójában őskori kagylók sarkai. A történet szerint élt a félszigeten egy világszép hercegnő, akinek mindenki messzeföldről a csodájára járt. Ám mindhiába, ugyanis az aranyszőrű kecskéket legeltető lány néma volt. A Balatonból kiemelkedő hullámkirály szeme is megakadt a szépséges királylányon, kért is tőle egy bögre kecsketejet beteg fiának. Ennek fejébe feloldja őt a némasága alól. Ám a királylány az ajánlatot visszautasította, a hullámkirály fia pedig belehalt a fájdalomba. A fiú apja éktelen haragra gerjedt, és a kegyetlen királylányt sziklába záratta. a magára maradt nyáj a tóba veszett, körmeiket azóta is partra hordja a víz. A királylány pedig azóta is sziklába zárva vezekel bűneiért, minden arra járó kérdésére felelnie kell. Ő ugyanis a tihanyi visszhang. A kikiáltó lányra emlékeztető kő még mindig látható a falu közelében. A Balaton partján áll a Habsburg császári család egykori nyári rezidenciája, amely a család magántulajdonában maradt a második világháború végéig. Azután szállodaként használták, de most újra magánkézbe került, és nem hozzáférhető a nyilvánosság számára. Tihany lakói rendelkeznek a legmagasabb egy főre jutó jövedelemmel, és a faluban a legmagasabb a lakásárak egész Magyarországon. Szent István király korától 1946-ig Zala vármegyéhez tartozott. (hu)
- <api batchcomplete="">Tihany község a Balaton-felvidéken, Veszprém vármegyn, a Balatonfüredi járásban. Magyarország egyik legszebb fekvésű települése, látványos táji és természeti adottságokban bővelkedő község a Balatonba nyúló Tihanyi-félszigeten. A község központjn áll a Tihanyi Bencés Apátság, amelyet 1055 -ben alapított I. András magyar király, aki az apátság kriptájn lett eltemetve. Az apátság alapító okirata a magyar nyelv első fennmaradt szórványemléke, amelyet a Pannonhalmi Bencés Fᔚpátságban őriznek. Maga a templom 1754-ben épült át barokk stílusban. A ma is műkő apátság történelmi és művészeti jelentősége miatt kedvelt turisztikai látványosság. Innen nyílik a legjobb kilátás a Balatonra.Az apátság a Habsburg-történelem lปjegyzeteként is szerepel – Ausztria utolsó Habsburg-császára, I. Károly rövid ideig itt volt fogságban, miután másodszor pr༻álta visszaszerezni Magyarország trónját. Híres, még ma is meglévő nevezetessége a helynek a tihanyi visszhang vagy echo, amely a tihanyi apátság és a Visszhang-domb között keletkezett akkor, amikor még épületek a hang szabad oda-vissza terjedését nem gátolták. Tiszta, csendes idn még most is megfigyelhető, elsősorban télen. Echo latin szó a görög ekhó után, melynek jelentése: visszhang. Voltak versek erre a visszhangra, mint Csokonai Vitéz Mihály és Vörösmarty Mihály, de a leghíresebb Garay Jánosé, összefoglalva a hely legendáját.A legenda szerint a Balatonról partra mosott „kecskekörmök” kapcsolatos, amelyek valójn őskori kagylók sarkai. A történet szerint élt a félszigeten egy világszép hercegnő, akinek mindenki messze földről a csodájára járt. Ám mindhi, ugyanis az aranyszőrű kecskéket legeltető lány néma volt. A Balatonból kiemelkedő hullámkirály szeme is megakadt a szépséges királylányon, kért is tőle egy bögre kecsketejet beteg fiának. Ennek fejn feloldja őt a némasága alól. Ám a királylány az ajánlatot visszautasította, a hullámkirály fia pedig belehalt a fájdalomba. A fiú apja éktelen haragra gerjedt, és a kegyetlen királylányt szikl záratta. A magára maradt nyáj a t veszett; körmeiket azóta is partra hordja a víz. A királylány pedig azóta is szikl zárva vezekel bűneiért, minden arra járó kérdésére felelnie kell. Ő ugyanis a tihanyi visszhang. A kikiáltó lányra emlékeztető kő még mindig látható a falu közeln.A Balaton partján áll a Habsburg császári csalฝ egykori nyári rezidenciája, amely a csalฝ magántulajdonn maradt a második világhปorú végéig. Azután szállodaként használták, de kés újra magánkézbe került, így ismét nem hozzฟérhető a nyilvánosság számára.Szent István király korától 1946-ig Zala vármegyéhez tartozott. (hu)
- <api batchcomplete="">Tihany község a Balaton-felvidéken, Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban. Magyarország egyik legszebb fekvésű települése, látványos táji és természeti adottságokban bővelkedő község a Balatonba nyúló Tihanyi-félszigeten. A község központjában áll a Tihanyi Bencés Apátság, amelyet 1055 -ben alapított I. András magyar király, aki az apátság kriptájában lett eltemetve. Az apátság alapító okirata a magyar nyelv első fennmaradt szórványemléke, amelyet a Pannonhalmi Bencés Főapátságban őriznek. Maga a templom 1754-ben épült át barokk stílusban. A ma is működő apátság történelmi és művészeti jelentősége miatt kedvelt turisztikai látványosság. Innen nyílik a legjobb kilátás a Balatonra.Az apátság a Habsburg-történelem lábjegyzeteként is szerepel – Ausztria utolsó Habsburg-császára, I. Károly rövid ideig itt volt fogságban, miután másodszor próbálta visszaszerezni Magyarország trónját. Híres, még ma is meglévő nevezetessége a helynek a tihanyi visszhang vagy echo, amely a tihanyi apátság és a Visszhang-domb között keletkezett akkor, amikor még épületek a hang szabad oda-vissza terjedését nem gátolták. Tiszta, csendes időben még most is megfigyelhető, elsősorban télen. Echo latin szó a görög ekhó után, melynek jelentése: visszhang. Voltak versek erre a visszhangra, mint Csokonai Vitéz Mihály és Vörösmarty Mihály, de a leghíresebb Garay Jánosé, összefoglalva a hely legendáját.A legenda szerint a Balatonról partra mosott „kecskekörmök” kapcsolatos, amelyek valójában őskori kagylók sarkai. A történet szerint élt a félszigeten egy világszép hercegnő, akinek mindenki messze földről a csodájára járt. Ám mindhiába, ugyanis az aranyszőrű kecskéket legeltető lány néma volt. A Balatonból kiemelkedő hullámkirály szeme is megakadt a szépséges királylányon, kért is tőle egy bögre kecsketejet beteg fiának. Ennek fejében feloldja őt a némasága alól. Ám a királylány az ajánlatot visszautasította, a hullámkirály fia pedig belehalt a fájdalomba. A fiú apja éktelen haragra gerjedt, és a kegyetlen királylányt sziklába záratta. A magára maradt nyáj a tóba veszett; körmeiket azóta is partra hordja a víz. A királylány pedig azóta is sziklába zárva vezekel bűneiért, minden arra járó kérdésére felelnie kell. Ő ugyanis a tihanyi visszhang. A kikiáltó lányra emlékeztető kő még mindig látható a falu közelében.A Balaton partján áll a Habsburg császári család egykori nyári rezidenciája, amely a család magántulajdonában maradt a második világháború végéig. Azután szállodaként használták, de később újra magánkézbe került, így ismét nem hozzáférhető a nyilvánosság számára.Szent István király korától 1946-ig Zala vármegyéhez tartozott. (hu)
- Tihany község Veszprém megyében, a Balatonfüredi járásban. Magyarország egyik legszebb fekvésű települése, látványos táji és természeti adottságokban bővelkedő község a Balatonba nyúló Tihanyi-félszigeten. Híres, még ma is meglévő nevezetessége a helynek a tihanyi vagy echo, amely a tihanyi apátság és a Visszhang-domb között keletkezett akkor, amikor még épületek a hang szabad oda-vissza terjedését nem gátolták. Tiszta, csendes időben még most is megfigyelhető, elsősorban télen. Echo latin szó a görög ekhó után, melynek jelentése: visszhang. Szent István király korától 1946-ig Zala vármegyéhez tartozott. (hu)
- Tihany község a Balaton-felvidéken, Veszprém megyében, a Balatonfüredi járásban. Magyarország egyik legszebb fekvésű települése, látványos táji és természeti adottságokban bővelkedő község a Balatonba nyúló Tihanyi-félszigeten. A község központjában áll a Tihanyi Bencés Apátság, amelyet 1055 -ben alapított I. András magyar király, aki az apátság kriptájában lett eltemetve. Az apátság alapító okirata a magyar nyelv első fennmaradt szórványemléke, amelyet a Pannonhalmi Bencés Főapátságban őriznek. Maga a templom 1754-ben épült át barokk stílusban. A ma is működő apátság történelmi és művészeti jelentősége miatt kedvelt turisztikai látványosság. Innen nyílik a legjobb kilátás a Balatonra. Az apátság a Habsburg-történelem lábjegyzeteként is szerepel – Ausztria utolsó Habsburg-császára, I. Károly rövid ideig itt volt fogságban, miután másodszor próbálta visszaszerezni Magyarország trónját. Híres, még ma is meglévő nevezetessége a helynek a tihanyi vagy echo, amely a tihanyi apátság és a Visszhang-domb között keletkezett akkor, amikor még épületek a hang szabad oda-vissza terjedését nem gátolták. Tiszta, csendes időben még most is megfigyelhető, elsősorban télen. Echo latin szó a görög ekhó után, melynek jelentése: visszhang. Voltak versek erre a visszhangra, mint Csokonai Vitéz Mihály és Vörösmarty Mihály, de a leghíresebb Garay Jánosé, összefoglalva a hely legendáját. A legenda szerint a Balatonról partra mosott "kecskekörmök" kapcsolatos, amelyek valójában őskori kagylók sarkai. A történet szerint élt a félszigeten egy világszép hercegnő, akinek mindenki messzeföldről a csodájára járt. Ám mindhiába, ugyanis az aranyszőrű kecskéket legeltető lány néma volt. A Balatonból kiemelkedő hullámkirály szeme is megakadt a szépséges királylányon, kért is tőle egy bögre kecsketejet beteg fiának. Ennek fejébe feloldja őt a némasága alól. Ám a királylány az ajánlatot visszautasította, a hullámkirály fia pedig belehalt a fájdalomba. A fiú apja éktelen haragra gerjedt, és a kegyetlen királylányt sziklába záratta. a magára maradt nyáj a tóba veszett, körmeiket azóta is partra hordja a víz. A királylány pedig azóta is sziklába zárva vezekel bűneiért, minden arra járó kérdésére felelnie kell. Ő ugyanis a tihanyi visszhang. A kikiáltó lányra emlékeztető kő még mindig látható a falu közelében. A Balaton partján áll a Habsburg császári család egykori nyári rezidenciája, amely a család magántulajdonában maradt a második világháború végéig. Azután szállodaként használták, de most újra magánkézbe került, és nem hozzáférhető a nyilvánosság számára. Tihany lakói rendelkeznek a legmagasabb egy főre jutó jövedelemmel, és a faluban a legmagasabb a lakásárak egész Magyarországon. Szent István király korától 1946-ig Zala vármegyéhez tartozott. (hu)
- <api batchcomplete="">Tihany község a Balaton-felvidéken, Veszprém vármegyn, a Balatonfüredi járásban. Magyarország egyik legszebb fekvésű települése, látványos táji és természeti adottságokban bővelkedő község a Balatonba nyúló Tihanyi-félszigeten. A község központjn áll a Tihanyi Bencés Apátság, amelyet 1055 -ben alapított I. András magyar király, aki az apátság kriptájn lett eltemetve. Az apátság alapító okirata a magyar nyelv első fennmaradt szórványemléke, amelyet a Pannonhalmi Bencés Fᔚpátságban őriznek. Maga a templom 1754-ben épült át barokk stílusban. A ma is műkő apátság történelmi és művészeti jelentősége miatt kedvelt turisztikai látványosság. Innen nyílik a legjobb kilátás a Balatonra.Az apátság a Habsburg-történelem lปjegyzeteként is szerepel – Ausztria utolsó Habsburg-császára, I. Károly rövid ideig itt volt fogságban, miután másodszor pr༻álta visszaszerezni Magyarország trónját. Híres, még ma is meglévő nevezetessége a helynek a tihanyi visszhang vagy echo, amely a tihanyi apátság és a Visszhang-domb között keletkezett akkor, amikor még épületek a hang szabad oda-vissza terjedését nem gátolták. Tiszta, csendes idn még most is megfigyelhető, elsősorban télen. Echo latin szó a görög ekhó után, melynek jelentése: visszhang. Voltak versek erre a visszhangra, mint Csokonai Vitéz Mihály és Vörösmarty Mihály, de a leghíresebb Garay Jánosé, összefoglalva a hely legendáját.A legenda szerint a Balatonról partra mosott „kecskekörmök” kapcsolatos, amelyek valójn őskori kagylók sarkai. A történet szerint élt a félszigeten egy világszép hercegnő, akinek mindenki messze földről a csodájára járt. Ám mindhi, ugyanis az aranyszőrű kecskéket legeltető lány néma volt. A Balatonból kiemelkedő hullámkirály szeme is megakadt a szépséges királylányon, kért is tőle egy bögre kecsketejet beteg fiának. Ennek fejn feloldja őt a némasága alól. Ám a királylány az ajánlatot visszautasította, a hullámkirály fia pedig belehalt a fájdalomba. A fiú apja éktelen haragra gerjedt, és a kegyetlen királylányt szikl záratta. A magára maradt nyáj a t veszett; körmeiket azóta is partra hordja a víz. A királylány pedig azóta is szikl zárva vezekel bűneiért, minden arra járó kérdésére felelnie kell. Ő ugyanis a tihanyi visszhang. A kikiáltó lányra emlékeztető kő még mindig látható a falu közeln.A Balaton partján áll a Habsburg császári csalฝ egykori nyári rezidenciája, amely a csalฝ magántulajdonn maradt a második világhปorú végéig. Azután szállodaként használták, de kés újra magánkézbe került, így ismét nem hozzฟérhető a nyilvánosság számára.Szent István király korától 1946-ig Zala vármegyéhez tartozott. (hu)
- <api batchcomplete="">Tihany község a Balaton-felvidéken, Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban. Magyarország egyik legszebb fekvésű települése, látványos táji és természeti adottságokban bővelkedő község a Balatonba nyúló Tihanyi-félszigeten. A község központjában áll a Tihanyi Bencés Apátság, amelyet 1055 -ben alapított I. András magyar király, aki az apátság kriptájában lett eltemetve. Az apátság alapító okirata a magyar nyelv első fennmaradt szórványemléke, amelyet a Pannonhalmi Bencés Főapátságban őriznek. Maga a templom 1754-ben épült át barokk stílusban. A ma is működő apátság történelmi és művészeti jelentősége miatt kedvelt turisztikai látványosság. Innen nyílik a legjobb kilátás a Balatonra.Az apátság a Habsburg-történelem lábjegyzeteként is szerepel – Ausztria utolsó Habsburg-császára, I. Károly rövid ideig itt volt fogságban, miután másodszor próbálta visszaszerezni Magyarország trónját. Híres, még ma is meglévő nevezetessége a helynek a tihanyi visszhang vagy echo, amely a tihanyi apátság és a Visszhang-domb között keletkezett akkor, amikor még épületek a hang szabad oda-vissza terjedését nem gátolták. Tiszta, csendes időben még most is megfigyelhető, elsősorban télen. Echo latin szó a görög ekhó után, melynek jelentése: visszhang. Voltak versek erre a visszhangra, mint Csokonai Vitéz Mihály és Vörösmarty Mihály, de a leghíresebb Garay Jánosé, összefoglalva a hely legendáját.A legenda szerint a Balatonról partra mosott „kecskekörmök” kapcsolatos, amelyek valójában őskori kagylók sarkai. A történet szerint élt a félszigeten egy világszép hercegnő, akinek mindenki messze földről a csodájára járt. Ám mindhiába, ugyanis az aranyszőrű kecskéket legeltető lány néma volt. A Balatonból kiemelkedő hullámkirály szeme is megakadt a szépséges királylányon, kért is tőle egy bögre kecsketejet beteg fiának. Ennek fejében feloldja őt a némasága alól. Ám a királylány az ajánlatot visszautasította, a hullámkirály fia pedig belehalt a fájdalomba. A fiú apja éktelen haragra gerjedt, és a kegyetlen királylányt sziklába záratta. A magára maradt nyáj a tóba veszett; körmeiket azóta is partra hordja a víz. A királylány pedig azóta is sziklába zárva vezekel bűneiért, minden arra járó kérdésére felelnie kell. Ő ugyanis a tihanyi visszhang. A kikiáltó lányra emlékeztető kő még mindig látható a falu közelében.A Balaton partján áll a Habsburg császári család egykori nyári rezidenciája, amely a család magántulajdonában maradt a második világháború végéig. Azután szállodaként használták, de később újra magánkézbe került, így ismét nem hozzáférhető a nyilvánosság számára.Szent István király korától 1946-ig Zala vármegyéhez tartozott. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- Tihany község Veszprém megyében, a Balatonfüredi járásban. Magyarország egyik legszebb fekvésű települése, látványos táji és természeti adottságokban bővelkedő község a Balatonba nyúló Tihanyi-félszigeten. Híres, még ma is meglévő nevezetessége a helynek a tihanyi vagy echo, amely a tihanyi apátság és a Visszhang-domb között keletkezett akkor, amikor még épületek a hang szabad oda-vissza terjedését nem gátolták. Tiszta, csendes időben még most is megfigyelhető, elsősorban télen. Echo latin szó a görög ekhó után, melynek jelentése: visszhang. Szent István király korától 1946-ig Zala vármegyéhez tartozott. (hu)
- <api batchcomplete="">Tihany község a Balaton-felvidéken, Veszprém vármegyn, a Balatonfüredi járásban. Magyarország egyik legszebb fekvésű települése, látványos táji és természeti adottságokban bővelkedő község a Balatonba nyúló Tihanyi-félszigeten. A község központjn áll a Tihanyi Bencés Apátság, amelyet 1055 -ben alapított I. András magyar király, aki az apátság kriptájn lett eltemetve. (hu)
- <api batchcomplete="">Tihany község a Balaton-felvidéken, Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban. Magyarország egyik legszebb fekvésű települése, látványos táji és természeti adottságokban bővelkedő község a Balatonba nyúló Tihanyi-félszigeten. A község központjában áll a Tihanyi Bencés Apátság, amelyet 1055 -ben alapított I. András magyar király, aki az apátság kriptájában lett eltemetve. (hu)
- Tihany község Veszprém megyében, a Balatonfüredi járásban. Magyarország egyik legszebb fekvésű települése, látványos táji és természeti adottságokban bővelkedő község a Balatonba nyúló Tihanyi-félszigeten. Híres, még ma is meglévő nevezetessége a helynek a tihanyi vagy echo, amely a tihanyi apátság és a Visszhang-domb között keletkezett akkor, amikor még épületek a hang szabad oda-vissza terjedését nem gátolták. Tiszta, csendes időben még most is megfigyelhető, elsősorban télen. Echo latin szó a görög ekhó után, melynek jelentése: visszhang. Szent István király korától 1946-ig Zala vármegyéhez tartozott. (hu)
- <api batchcomplete="">Tihany község a Balaton-felvidéken, Veszprém vármegyn, a Balatonfüredi járásban. Magyarország egyik legszebb fekvésű települése, látványos táji és természeti adottságokban bővelkedő község a Balatonba nyúló Tihanyi-félszigeten. A község központjn áll a Tihanyi Bencés Apátság, amelyet 1055 -ben alapított I. András magyar király, aki az apátság kriptájn lett eltemetve. (hu)
- <api batchcomplete="">Tihany község a Balaton-felvidéken, Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban. Magyarország egyik legszebb fekvésű települése, látványos táji és természeti adottságokban bővelkedő község a Balatonba nyúló Tihanyi-félszigeten. A község központjában áll a Tihanyi Bencés Apátság, amelyet 1055 -ben alapított I. András magyar király, aki az apátság kriptájában lett eltemetve. (hu)
|
_10.jpg){kind=link}
_4.jpg){kind=link}
.jpg){kind=link}
.jpg){kind=link}
_10.jpg){kind=link}
_4.jpg){kind=link}
.jpg){kind=link}
.jpg){kind=link}
.jpg){kind=link}
