| dbo:abstract
|
- A toboz vagy tudományos nevén conus (latin ’kúp’) a nyitvatermő növények csoportjára jellemző, női jellegű, sajátos alakú egyszerű . Fásodott tengelyén szórt állású, szintén fás termőlevelek (termőpikkelyek vagy tobozpikkelyek) ülnek, ezekre meddő fellevelek (fedőpikkelyek) borulnak. A tobozpikkelyek hónaljában helyezkednek el a (számuk jellemzően pikkelyenként kettő-kettő). A fő toboztermők a tűlevelűek (Pinopsida) osztályába tartozó araukáriafélék (Araucariaceae), ciprusfélék Cupressaceae), mocsárciprusfélék (Taxodiaceae) és a fenyőfélék (Pinaceae) fajai. A toboztermők sajátos virágzata a nyitvatermő ősfák (Cordaitopsida) virágzatából vezethető le, erre utal a virágzati tengely megrövidülése, illetve a fedőpikkelyek ellaposodása és összenövése. A tobozok és pikkelyeik mind alakjukat, mind nagyságukat tekintve rendkívül változatos megjelenésűek. A fenyőfélék (Pinaceae) családjába tartozó (Pinoideae) tobozpikkelyei csúcsuk felé kiszélesednek, míg a (Abietoideae) éppen ellenkezőleg, elkeskenyednek. A fedőpikkelyek a toboz növekedése során nem változtatják méretüket, egyes fajoknál el is tűnnek. A bükkfavirágúak (Fagales) rendjébe tartozó éger (Alnus) termős barkái őszre kis tobozokká fejlődnek, ezek azonban botanikai szempontból nem azonosak a toboztermők virágzatával. (hu)
- A toboz vagy tudományos nevén conus (latin ’kúp’) a nyitvatermő növények csoportjára jellemző, női jellegű, sajátos alakú egyszerű fürtös virágzat. Fásodott tengelyén szórt állású, szintén fás termőlevelek (termőpikkelyek vagy tobozpikkelyek) ülnek, ezekre meddő fellevelek (fedőpikkelyek) borulnak. A tobozpikkelyek hónaljában helyezkednek el a magkezdemények (számuk jellemzően pikkelyenként kettő-kettő). A fő toboztermők a tűlevelűek (Pinopsida) osztályába tartozó araukáriafélék (Araucariaceae), ciprusfélék Cupressaceae), mocsárciprusfélék (Taxodiaceae) és a fenyőfélék (Pinaceae) fajai. A toboztermők sajátos virágzata a nyitvatermő ősfák (Cordaitopsida) virágzatából vezethető le, erre utal a virágzati tengely megrövidülése, illetve a fedőpikkelyek ellaposodása és összenövése. A tobozok és pikkelyeik mind alakjukat, mind nagyságukat tekintve rendkívül változatos megjelenésűek. A fenyőfélék (Pinaceae) családjába tartozó (Pinoideae) tobozpikkelyei csúcsuk felé kiszélesednek, míg a (Abietoideae) éppen ellenkezőleg, elkeskenyednek. A fedőpikkelyek a toboz növekedése során nem változtatják méretüket, egyes fajoknál el is tűnnek. A bükkfavirágúak (Fagales) rendjébe tartozó éger (Alnus) termős barkái őszre kis tobozokká fejlődnek, ezek azonban botanikai szempontból nem azonosak a toboztermők virágzatával. (hu)
- <api batchcomplete="">A toboz vagy tudományos nevén conus (latin ’kúp’) a nyitvatermő növények csoportjára jellemző, női jellegű, sajátos alakú egyszerű fürtös virágzat. Fásodott tengelyén szórt állású, szintén fás termőlevelek (termőpikkelyek vagy tobozpikkelyek) ülnek, ezekre meddő fellevelek (fedőpikkelyek) borulnak. A tobozpikkelyek hónaljn helyezkednek el a magkezdemények (számuk jellemzᔞn pikkelyenként kettő-kettő).A fő toboztermők a tűlevelk (Pinopsida) osztály tartozó araukáriafélék (Araucariaceae), ciprusfélék Cupressaceae), mocsárciprusfélék (Taxodiaceae) és a fenyᔟélék (Pinaceae) fajai. A toboztermők sajátos virágzata a nyitvatermő ősfák (Cordaitopsida) virágzatปól vezethető le, erre utal a virágzati tengely megrövidülése, illetve a fedőpikkelyek ellaposodása és összenövése.A tobozok és pikkelyeik mind alakjukat, mind nagyságukat tekintve rendkívül változatos megjelenésk. A fenyᔟélék (Pinaceae) csalฝj tartozó erdeifenyő-formák (Pinoideae) tobozpikkelyei csྫྷsuk felé kiszélesednek, míg a jegenyefenyő-formákéi (Abietoideae) éppen ellenkezőleg, elkeskenyednek. A fedőpikkelyek a toboz növekedése során nem változtatják méretüket, egyes fajoknál el is tűnnek.A bükkfavirágྪk (Fagales) rendj tartozó éger (Alnus) termős barkái őszre kis tobozokká fejlᔝnek, ezek azonban botanikai szempontból nem azonosak a toboztermők virágzatával. (hu)
- <api batchcomplete="">A toboz vagy tudományos nevén conus (latin ’kúp’) a nyitvatermő növények csoportjára jellemző, női jellegű, sajátos alakú egyszerű fürtös virágzat. Fásodott tengelyén szórt állású, szintén fás termőlevelek (termőpikkelyek vagy tobozpikkelyek) ülnek, ezekre meddő fellevelek (fedőpikkelyek) borulnak. A tobozpikkelyek hónaljában helyezkednek el a magkezdemények (számuk jellemzően pikkelyenként kettő-kettő).A fő toboztermők a tűlevelűek (Pinopsida) osztályába tartozó araukáriafélék (Araucariaceae), ciprusfélék Cupressaceae), mocsárciprusfélék (Taxodiaceae) és a fenyőfélék (Pinaceae) fajai. A toboztermők sajátos virágzata a nyitvatermő ősfák (Cordaitopsida) virágzatából vezethető le, erre utal a virágzati tengely megrövidülése, illetve a fedőpikkelyek ellaposodása és összenövése.A tobozok és pikkelyeik mind alakjukat, mind nagyságukat tekintve rendkívül változatos megjelenésűek. A fenyőfélék (Pinaceae) családjába tartozó erdeifenyő-formák (Pinoideae) tobozpikkelyei csúcsuk felé kiszélesednek, míg a jegenyefenyő-formákéi (Abietoideae) éppen ellenkezőleg, elkeskenyednek. A fedőpikkelyek a toboz növekedése során nem változtatják méretüket, egyes fajoknál el is tűnnek.A bükkfavirágúak (Fagales) rendjébe tartozó éger (Alnus) termős barkái őszre kis tobozokká fejlődnek, ezek azonban botanikai szempontból nem azonosak a toboztermők virágzatával. (hu)
- A toboz vagy tudományos nevén conus (latin ’kúp’) a nyitvatermő növények csoportjára jellemző, női jellegű, sajátos alakú egyszerű . Fásodott tengelyén szórt állású, szintén fás termőlevelek (termőpikkelyek vagy tobozpikkelyek) ülnek, ezekre meddő fellevelek (fedőpikkelyek) borulnak. A tobozpikkelyek hónaljában helyezkednek el a (számuk jellemzően pikkelyenként kettő-kettő). A fő toboztermők a tűlevelűek (Pinopsida) osztályába tartozó araukáriafélék (Araucariaceae), ciprusfélék Cupressaceae), mocsárciprusfélék (Taxodiaceae) és a fenyőfélék (Pinaceae) fajai. A toboztermők sajátos virágzata a nyitvatermő ősfák (Cordaitopsida) virágzatából vezethető le, erre utal a virágzati tengely megrövidülése, illetve a fedőpikkelyek ellaposodása és összenövése. A tobozok és pikkelyeik mind alakjukat, mind nagyságukat tekintve rendkívül változatos megjelenésűek. A fenyőfélék (Pinaceae) családjába tartozó (Pinoideae) tobozpikkelyei csúcsuk felé kiszélesednek, míg a (Abietoideae) éppen ellenkezőleg, elkeskenyednek. A fedőpikkelyek a toboz növekedése során nem változtatják méretüket, egyes fajoknál el is tűnnek. A bükkfavirágúak (Fagales) rendjébe tartozó éger (Alnus) termős barkái őszre kis tobozokká fejlődnek, ezek azonban botanikai szempontból nem azonosak a toboztermők virágzatával. (hu)
- A toboz vagy tudományos nevén conus (latin ’kúp’) a nyitvatermő növények csoportjára jellemző, női jellegű, sajátos alakú egyszerű fürtös virágzat. Fásodott tengelyén szórt állású, szintén fás termőlevelek (termőpikkelyek vagy tobozpikkelyek) ülnek, ezekre meddő fellevelek (fedőpikkelyek) borulnak. A tobozpikkelyek hónaljában helyezkednek el a magkezdemények (számuk jellemzően pikkelyenként kettő-kettő). A fő toboztermők a tűlevelűek (Pinopsida) osztályába tartozó araukáriafélék (Araucariaceae), ciprusfélék Cupressaceae), mocsárciprusfélék (Taxodiaceae) és a fenyőfélék (Pinaceae) fajai. A toboztermők sajátos virágzata a nyitvatermő ősfák (Cordaitopsida) virágzatából vezethető le, erre utal a virágzati tengely megrövidülése, illetve a fedőpikkelyek ellaposodása és összenövése. A tobozok és pikkelyeik mind alakjukat, mind nagyságukat tekintve rendkívül változatos megjelenésűek. A fenyőfélék (Pinaceae) családjába tartozó (Pinoideae) tobozpikkelyei csúcsuk felé kiszélesednek, míg a (Abietoideae) éppen ellenkezőleg, elkeskenyednek. A fedőpikkelyek a toboz növekedése során nem változtatják méretüket, egyes fajoknál el is tűnnek. A bükkfavirágúak (Fagales) rendjébe tartozó éger (Alnus) termős barkái őszre kis tobozokká fejlődnek, ezek azonban botanikai szempontból nem azonosak a toboztermők virágzatával. (hu)
- <api batchcomplete="">A toboz vagy tudományos nevén conus (latin ’kúp’) a nyitvatermő növények csoportjára jellemző, női jellegű, sajátos alakú egyszerű fürtös virágzat. Fásodott tengelyén szórt állású, szintén fás termőlevelek (termőpikkelyek vagy tobozpikkelyek) ülnek, ezekre meddő fellevelek (fedőpikkelyek) borulnak. A tobozpikkelyek hónaljn helyezkednek el a magkezdemények (számuk jellemzᔞn pikkelyenként kettő-kettő).A fő toboztermők a tűlevelk (Pinopsida) osztály tartozó araukáriafélék (Araucariaceae), ciprusfélék Cupressaceae), mocsárciprusfélék (Taxodiaceae) és a fenyᔟélék (Pinaceae) fajai. A toboztermők sajátos virágzata a nyitvatermő ősfák (Cordaitopsida) virágzatปól vezethető le, erre utal a virágzati tengely megrövidülése, illetve a fedőpikkelyek ellaposodása és összenövése.A tobozok és pikkelyeik mind alakjukat, mind nagyságukat tekintve rendkívül változatos megjelenésk. A fenyᔟélék (Pinaceae) csalฝj tartozó erdeifenyő-formák (Pinoideae) tobozpikkelyei csྫྷsuk felé kiszélesednek, míg a jegenyefenyő-formákéi (Abietoideae) éppen ellenkezőleg, elkeskenyednek. A fedőpikkelyek a toboz növekedése során nem változtatják méretüket, egyes fajoknál el is tűnnek.A bükkfavirágྪk (Fagales) rendj tartozó éger (Alnus) termős barkái őszre kis tobozokká fejlᔝnek, ezek azonban botanikai szempontból nem azonosak a toboztermők virágzatával. (hu)
- <api batchcomplete="">A toboz vagy tudományos nevén conus (latin ’kúp’) a nyitvatermő növények csoportjára jellemző, női jellegű, sajátos alakú egyszerű fürtös virágzat. Fásodott tengelyén szórt állású, szintén fás termőlevelek (termőpikkelyek vagy tobozpikkelyek) ülnek, ezekre meddő fellevelek (fedőpikkelyek) borulnak. A tobozpikkelyek hónaljában helyezkednek el a magkezdemények (számuk jellemzően pikkelyenként kettő-kettő).A fő toboztermők a tűlevelűek (Pinopsida) osztályába tartozó araukáriafélék (Araucariaceae), ciprusfélék Cupressaceae), mocsárciprusfélék (Taxodiaceae) és a fenyőfélék (Pinaceae) fajai. A toboztermők sajátos virágzata a nyitvatermő ősfák (Cordaitopsida) virágzatából vezethető le, erre utal a virágzati tengely megrövidülése, illetve a fedőpikkelyek ellaposodása és összenövése.A tobozok és pikkelyeik mind alakjukat, mind nagyságukat tekintve rendkívül változatos megjelenésűek. A fenyőfélék (Pinaceae) családjába tartozó erdeifenyő-formák (Pinoideae) tobozpikkelyei csúcsuk felé kiszélesednek, míg a jegenyefenyő-formákéi (Abietoideae) éppen ellenkezőleg, elkeskenyednek. A fedőpikkelyek a toboz növekedése során nem változtatják méretüket, egyes fajoknál el is tűnnek.A bükkfavirágúak (Fagales) rendjébe tartozó éger (Alnus) termős barkái őszre kis tobozokká fejlődnek, ezek azonban botanikai szempontból nem azonosak a toboztermők virágzatával. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- A toboz vagy tudományos nevén conus (latin ’kúp’) a nyitvatermő növények csoportjára jellemző, női jellegű, sajátos alakú egyszerű . Fásodott tengelyén szórt állású, szintén fás termőlevelek (termőpikkelyek vagy tobozpikkelyek) ülnek, ezekre meddő fellevelek (fedőpikkelyek) borulnak. A tobozpikkelyek hónaljában helyezkednek el a (számuk jellemzően pikkelyenként kettő-kettő). A bükkfavirágúak (Fagales) rendjébe tartozó éger (Alnus) termős barkái őszre kis tobozokká fejlődnek, ezek azonban botanikai szempontból nem azonosak a toboztermők virágzatával. (hu)
- <api batchcomplete="">A toboz vagy tudományos nevén conus (latin ’kúp’) a nyitvatermő növények csoportjára jellemző, női jellegű, sajátos alakú egyszerű fürtös virágzat. Fásodott tengelyén szórt állású, szintén fás termőlevelek (termőpikkelyek vagy tobozpikkelyek) ülnek, ezekre meddő fellevelek (fedőpikkelyek) borulnak. (hu)
- A toboz vagy tudományos nevén conus (latin ’kúp’) a nyitvatermő növények csoportjára jellemző, női jellegű, sajátos alakú egyszerű . Fásodott tengelyén szórt állású, szintén fás termőlevelek (termőpikkelyek vagy tobozpikkelyek) ülnek, ezekre meddő fellevelek (fedőpikkelyek) borulnak. A tobozpikkelyek hónaljában helyezkednek el a (számuk jellemzően pikkelyenként kettő-kettő). A bükkfavirágúak (Fagales) rendjébe tartozó éger (Alnus) termős barkái őszre kis tobozokká fejlődnek, ezek azonban botanikai szempontból nem azonosak a toboztermők virágzatával. (hu)
- <api batchcomplete="">A toboz vagy tudományos nevén conus (latin ’kúp’) a nyitvatermő növények csoportjára jellemző, női jellegű, sajátos alakú egyszerű fürtös virágzat. Fásodott tengelyén szórt állású, szintén fás termőlevelek (termőpikkelyek vagy tobozpikkelyek) ülnek, ezekre meddő fellevelek (fedőpikkelyek) borulnak. (hu)
|
