dbo:abstract
|
- A trivia (trivium) latin eredetƱ szĂł, szemĂ©lyekkel vagy dolgokkal kapcsolatos közismert vagy Ă©rdekes tĂ©nyeket, adatokat jelent, illetve azon jĂĄtĂ©kokat, ahol ilyen tĂ©nyek ismeretĂ©t tesztelik. A szĂłbĂłl ered a âtriviĂĄlisâ mellĂ©knevĂŒnk, ami âközismertetâ vagy âalapvetĆtâ jelent. Eredete a rĂłmai korba nyĂșlik vissza, amikor is a szabad embereknek tanĂtott közismereti tĂĄrgyak nyelvtanbĂłl, logikĂĄbĂłl Ă©s retorikĂĄbĂłl, vagyis a triviumbĂłl ĂĄlltak, mĂg a szakoktatĂĄsban Ă©s a felsĆoktatĂĄsban mĂ©g nĂ©gy tĂĄrgyat (quadrivium) tanĂtottak, vagyis geometriĂĄt, aritmetikĂĄt, zenĂ©t Ă©s asztronĂłmiĂĄt. Innen ered a közĂ©pkori egyetemen tanĂtott hĂ©t szabad mƱvĂ©szet elnevezĂ©s is. Az angol nyelvterĂŒleten nĂ©pszerƱ kvĂz-szerƱ jĂĄtĂ©k neve âTrivial Pursuitâ. MagyarorszĂĄgon is vannak ennek a lexikĂĄlis ismereteket igĂ©nylĆ nĂ©pszerƱ tĂĄrsasjĂĄtĂ©knak Ă©s tĂ©vĂ©s vetĂ©lkedĆknek is kĂŒlönbözĆ vĂĄltozatai. NĂ©pszerƱsĂ©gĂ©t Ă©s a âmƱveltsĂ©gi kvĂzekâ szerencsejĂĄtĂ©k jellegĂ©t az adja, hogy az ismeretek olyan szĂ©les körĂ©t ölelik fel a kĂ©rdĂ©sek, amelyek ritkĂĄn talĂĄlhatĂłk meg egyetlen ember Ă©rdeklĆdĂ©si körĂ©ben, Ă©s Ăgy a fejĂ©ben sem. A âtriviĂĄlisâ kifejezĂ©st kĂŒlönösen gyakran alkalmazzĂĄk a matematikĂĄban, mĂ©g felsĆbb szintƱ tankönyvekben is. ĂltalĂĄban az olyan tĂ©teleket, bizonyĂtandĂł ĂĄllĂtĂĄsokat, fogalmakat szoktĂĄk ezzel a kifejezĂ©ssel jelölni, melyek bizonyĂtĂĄsa vagy megĂ©rtĂ©se a szerzĆ szerint egyszerƱ, nĂ©hĂĄny lĂ©pĂ©sen belĂŒl vĂ©grehajthatĂł. Newman, a New York-i Newsday rejtvĂ©nyszerkesztĆje szerint: âA trivia nem mĂĄs, mint azok az aprĂł rĂ©szletek, amelyekre a mĂșltunkkal kapcsolatban emlĂ©kszĂŒnk, Ă©s amelyeket szĂvesen megosztunk mĂĄsokkal.â EzĂ©rt nem meglepĆ, hogy sokszor ezek a gyƱjtemĂ©nyek a kĂ©rdĂ©s-felelet formĂĄt öltik, illetve a cĂmszĂł mögött a feltĂ©telezett kĂ©rdĂ©sre adott vĂĄlasz ĂĄll. Az ilyen gyƱjtemĂ©nyek kĂ©szĂtĆi abbĂłl indulnak ki, hogy vajon milyen kĂ©rdĂ©sei lehetnek az olvasĂłnak, Ă©s azokat a gondolatokat, tĂ©nyeket igyekeznek âvĂĄlaszkĂ©ntâ felsorolĂĄsukba foglalni. SzĂĄmos kereskedelmi âtriviaâ azĂ©rt marad meg az emberek emlĂ©kezetĂ©ben, mert terjesztĆi erre sokat ĂĄldoznak. Ilyenek pĂ©ldĂĄul az ĂĄruk, , termĂ©kek nevei Ă©s a hozzĂĄjuk kapcsolĂłdĂł jelmondatok, rövid reklĂĄmok, amelyeket elĆszeretettel jegyzik meg az egyĂ©bkĂ©nt erre, az Ășjra nyitott gyerekek, fĂŒggetlenĂŒl attĂłl, hogy az adott szöveg, mint ismeret, Ă©r-e valamit, vagy hasznĂĄlhatĂł-e bĂĄrmire. MĂĄs jellegƱ triviĂĄk Ă©rdekessĂ©gĂŒk miatt lesznek ismertek, vagy azĂ©rt, mert a szemĂ©lyek, akikrĆl szĂłlnak, közismertek. (hu)
- A trivia (trivium) latin eredetƱ szĂł, szemĂ©lyekkel vagy dolgokkal kapcsolatos közismert vagy Ă©rdekes tĂ©nyeket, adatokat jelent, illetve azon jĂĄtĂ©kokat, ahol ilyen tĂ©nyek ismeretĂ©t tesztelik. A szĂłbĂłl ered a âtriviĂĄlisâ mellĂ©knevĂŒnk, ami âközismertetâ vagy âalapvetĆtâ jelent. Eredete a rĂłmai korba nyĂșlik vissza, amikor is a szabad embereknek tanĂtott közismereti tĂĄrgyak nyelvtanbĂłl, logikĂĄbĂłl Ă©s retorikĂĄbĂłl, vagyis a triviumbĂłl ĂĄlltak, mĂg a szakoktatĂĄsban Ă©s a felsĆoktatĂĄsban mĂ©g nĂ©gy tĂĄrgyat (quadrivium) tanĂtottak, vagyis geometriĂĄt, aritmetikĂĄt, zenĂ©t Ă©s asztronĂłmiĂĄt. Innen ered a közĂ©pkori egyetemen tanĂtott hĂ©t szabad mƱvĂ©szet elnevezĂ©s is. Az angol nyelvterĂŒleten nĂ©pszerƱ kvĂz-szerƱ jĂĄtĂ©k neve âTrivial Pursuitâ. MagyarorszĂĄgon is vannak ennek a lexikĂĄlis ismereteket igĂ©nylĆ nĂ©pszerƱ tĂĄrsasjĂĄtĂ©knak Ă©s tĂ©vĂ©s vetĂ©lkedĆknek is kĂŒlönbözĆ vĂĄltozatai. NĂ©pszerƱsĂ©gĂ©t Ă©s a âmƱveltsĂ©gi kvĂzekâ szerencsejĂĄtĂ©k jellegĂ©t az adja, hogy az ismeretek olyan szĂ©les körĂ©t ölelik fel a kĂ©rdĂ©sek, amelyek ritkĂĄn talĂĄlhatĂłk meg egyetlen ember Ă©rdeklĆdĂ©si körĂ©ben, Ă©s Ăgy a fejĂ©ben sem. A âtriviĂĄlisâ kifejezĂ©st kĂŒlönösen gyakran alkalmazzĂĄk a matematikĂĄban, mĂ©g felsĆbb szintƱ tankönyvekben is. ĂltalĂĄban az olyan tĂ©teleket, bizonyĂtandĂł ĂĄllĂtĂĄsokat, fogalmakat szoktĂĄk ezzel a kifejezĂ©ssel jelölni, melyek bizonyĂtĂĄsa vagy megĂ©rtĂ©se a szerzĆ szerint egyszerƱ, nĂ©hĂĄny lĂ©pĂ©sen belĂŒl vĂ©grehajthatĂł. Newman, a New York-i Newsday rejtvĂ©nyszerkesztĆje szerint: âA trivia nem mĂĄs, mint azok az aprĂł rĂ©szletek, amelyekre a mĂșltunkkal kapcsolatban emlĂ©kszĂŒnk, Ă©s amelyeket szĂvesen megosztunk mĂĄsokkal.â EzĂ©rt nem meglepĆ, hogy sokszor ezek a gyƱjtemĂ©nyek a kĂ©rdĂ©s-felelet formĂĄt öltik, illetve a cĂmszĂł mögött a feltĂ©telezett kĂ©rdĂ©sre adott vĂĄlasz ĂĄll. Az ilyen gyƱjtemĂ©nyek kĂ©szĂtĆi abbĂłl indulnak ki, hogy vajon milyen kĂ©rdĂ©sei lehetnek az olvasĂłnak, Ă©s azokat a gondolatokat, tĂ©nyeket igyekeznek âvĂĄlaszkĂ©ntâ felsorolĂĄsukba foglalni. SzĂĄmos kereskedelmi âtriviaâ azĂ©rt marad meg az emberek emlĂ©kezetĂ©ben, mert terjesztĆi erre sokat ĂĄldoznak. Ilyenek pĂ©ldĂĄul az ĂĄruk, , termĂ©kek nevei Ă©s a hozzĂĄjuk kapcsolĂłdĂł jelmondatok, rövid reklĂĄmok, amelyeket elĆszeretettel jegyzik meg az egyĂ©bkĂ©nt erre, az Ășjra nyitott gyerekek, fĂŒggetlenĂŒl attĂłl, hogy az adott szöveg, mint ismeret, Ă©r-e valamit, vagy hasznĂĄlhatĂł-e bĂĄrmire. MĂĄs jellegƱ triviĂĄk Ă©rdekessĂ©gĂŒk miatt lesznek ismertek, vagy azĂ©rt, mert a szemĂ©lyek, akikrĆl szĂłlnak, közismertek. (hu)
|
rdfs:comment
|
- A trivia (trivium) latin eredetƱ szĂł, szemĂ©lyekkel vagy dolgokkal kapcsolatos közismert vagy Ă©rdekes tĂ©nyeket, adatokat jelent, illetve azon jĂĄtĂ©kokat, ahol ilyen tĂ©nyek ismeretĂ©t tesztelik. A szĂłbĂłl ered a âtriviĂĄlisâ mellĂ©knevĂŒnk, ami âközismertetâ vagy âalapvetĆtâ jelent. A âtriviĂĄlisâ kifejezĂ©st kĂŒlönösen gyakran alkalmazzĂĄk a matematikĂĄban, mĂ©g felsĆbb szintƱ tankönyvekben is. ĂltalĂĄban az olyan tĂ©teleket, bizonyĂtandĂł ĂĄllĂtĂĄsokat, fogalmakat szoktĂĄk ezzel a kifejezĂ©ssel jelölni, melyek bizonyĂtĂĄsa vagy megĂ©rtĂ©se a szerzĆ szerint egyszerƱ, nĂ©hĂĄny lĂ©pĂ©sen belĂŒl vĂ©grehajthatĂł. (hu)
- A trivia (trivium) latin eredetƱ szĂł, szemĂ©lyekkel vagy dolgokkal kapcsolatos közismert vagy Ă©rdekes tĂ©nyeket, adatokat jelent, illetve azon jĂĄtĂ©kokat, ahol ilyen tĂ©nyek ismeretĂ©t tesztelik. A szĂłbĂłl ered a âtriviĂĄlisâ mellĂ©knevĂŒnk, ami âközismertetâ vagy âalapvetĆtâ jelent. A âtriviĂĄlisâ kifejezĂ©st kĂŒlönösen gyakran alkalmazzĂĄk a matematikĂĄban, mĂ©g felsĆbb szintƱ tankönyvekben is. ĂltalĂĄban az olyan tĂ©teleket, bizonyĂtandĂł ĂĄllĂtĂĄsokat, fogalmakat szoktĂĄk ezzel a kifejezĂ©ssel jelölni, melyek bizonyĂtĂĄsa vagy megĂ©rtĂ©se a szerzĆ szerint egyszerƱ, nĂ©hĂĄny lĂ©pĂ©sen belĂŒl vĂ©grehajthatĂł. (hu)
|