A turanizmus, turánizmus vagy az úgynevezett turáni gondolat az úgynevezett turáni népek közös eredetének és mai összetartozásának eszméje. A turánizmus eszméje, amely a romantikus nacionalizmus egy fajtája, a tizennyolcadik században megjelent nagynémet, és pánszláv ideológiák hatásainak ellensúlyozására született meg a tizenkilencedik század első felében Finnországban, a finn nacionalista fennofil és fennomán mozgalomban. Úttörője a finn nacionalista nyelvész, Matthias Alexander Castrén, aki az urál-altaji népek faji egységét és eljövendő nagyságát hirdette. Arra a következtetésre jutott, hogy a finnek Közép-Ázsiából származnak, és nem csupán egy apró, elszigetelt népet alkotnak, hanem egy nagyobb közösség részei, amelybe olyan népek tartoznak, mint a magyarok, a törökök, a mongolok stb

Property Value
dbo:abstract
  • A turanizmus, turánizmus vagy az úgynevezett turáni gondolat az úgynevezett turáni népek közös eredetének és mai összetartozásának eszméje. A turánizmus eszméje, amely a romantikus nacionalizmus egy fajtája, a tizennyolcadik században megjelent nagynémet, és pánszláv ideológiák hatásainak ellensúlyozására született meg a tizenkilencedik század első felében Finnországban, a finn nacionalista fennofil és fennomán mozgalomban. Úttörője a finn nacionalista nyelvész, Matthias Alexander Castrén, aki az urál-altaji népek faji egységét és eljövendő nagyságát hirdette. Arra a következtetésre jutott, hogy a finnek Közép-Ázsiából származnak, és nem csupán egy apró, elszigetelt népet alkotnak, hanem egy nagyobb közösség részei, amelybe olyan népek tartoznak, mint a magyarok, a törökök, a mongolok stb. A turánizmus vagy pán-turanizmus innen terjedt el a finnek rokon nyelvű népeinél, így Magyarországon és Törökországban is. A két világháború között több országban, például Törökországban, Japánban és Magyarországon is politikai támogatást kapott. Turán mint tudományos kifejezés egy földrajzi hely, a Turáni-alföld nevéből származik. A Turán, turáni kifejezéseket a tizennyolcadik századtól kezdve széles körben használták az európai tudományos irodalomban Közép-Ázsia megnevezésére. Az európai tudósok a kifejezést Abu al-Ghazi Bahadur történeti munkáiból kölcsönözték; Shajare-i Türk (A törökök családfája) című könyvének magyarázatokkal ellátott angol nyelvű kiadása 1729-ben jelent meg és gyorsan az európai tudósok sűrűn használt forrásává vált. Magyarországon 1910-ben alakult meg a Turáni Társaság (alcímében Magyar Ázsiai Társaság), amely a keleti gyökerek kutatásával a nemzettudatot kívánta erősíteni. A Turáni Társaság katalizátora volt a két világháború közötti Távol-Kelet iránti érdeklődésnek. Tudós tagjainak – Cholnoky Jenő geográfus, Ligeti Lajos nyelvész, Felvinczi Takács Zoltán művészettörténész és mások – kelettel kapcsolatos kutatásai a korszak tudományos élvonalába tartoztak. Bár a turanizmus szerepe a szélsőjobb ideológiák kifejlődésében elhanyagolható volt, a második világháború utáni kommunista-szocialista korszakban nacionalista jellege miatt megbélyegezték és tiltották. A turanista mozgalom Sárközy Miklós iranista, történész véleménye szerint mindenféle népet egybe boronált a koreaiaktól a párthusokon, a törökségen, az amúgy máig ismeretlen nyelvű hunokon át a magyarokig. Azonban a turanizmus sem tudományos irányzatként, sem népszerű mozgalomként nem volt egynemű és egységes. Több tudományos elképzelés, elmélet is született a magyarság múltjával kapcsolatban, ezek az elméletek pedig kidolgozottságukban és tudományos színvonalukban jelentős eltéréseket mutatnak és olykor egymásnak is élesen ellentmondó állításokat tettek. Épp ezért nem lehet és nem is szabad az egész irányzatot egységesként kezelni, hisz csak egyetlen dolog volt, amiben mindannyian megegyeztek; a magyarok büszkék lehetnek ázsiai gyökereikre és örökségükre, mert olyan örökség ez, ami megőrzésre méltó. (hu)
  • A turanizmus, turánizmus vagy az úgynevezett turáni gondolat az úgynevezett turáni népek közös eredetének és mai összetartozásának eszméje. A turánizmus eszméje, amely a romantikus nacionalizmus egy fajtája, a tizennyolcadik században megjelent nagynémet, és pánszláv ideológiák hatásainak ellensúlyozására született meg a tizenkilencedik század első felében Finnországban, a finn nacionalista fennofil és fennomán mozgalomban. Úttörője a finn nacionalista nyelvész, Matthias Alexander Castrén, aki az urál-altaji népek faji egységét és eljövendő nagyságát hirdette. Arra a következtetésre jutott, hogy a finnek Közép-Ázsiából származnak, és nem csupán egy apró, elszigetelt népet alkotnak, hanem egy nagyobb közösség részei, amelybe olyan népek tartoznak, mint a magyarok, a törökök, a mongolok stb. A turánizmus vagy pán-turanizmus innen terjedt el a finnek rokon nyelvű népeinél, így Magyarországon és Törökországban is. A két világháború között több országban, például Törökországban, Japánban és Magyarországon is politikai támogatást kapott. Turán mint tudományos kifejezés egy földrajzi hely, a Turáni-alföld nevéből származik. A Turán, turáni kifejezéseket a tizennyolcadik századtól kezdve széles körben használták az európai tudományos irodalomban Közép-Ázsia megnevezésére. Az európai tudósok a kifejezést Abu al-Ghazi Bahadur történeti munkáiból kölcsönözték; Shajare-i Türk (A törökök családfája) című könyvének magyarázatokkal ellátott angol nyelvű kiadása 1729-ben jelent meg és gyorsan az európai tudósok sűrűn használt forrásává vált. Magyarországon 1910-ben alakult meg a Turáni Társaság (alcímében Magyar Ázsiai Társaság), amely a keleti gyökerek kutatásával a nemzettudatot kívánta erősíteni. A Turáni Társaság katalizátora volt a két világháború közötti Távol-Kelet iránti érdeklődésnek. Tudós tagjainak – Cholnoky Jenő geográfus, Ligeti Lajos nyelvész, Felvinczi Takács Zoltán művészettörténész és mások – kelettel kapcsolatos kutatásai a korszak tudományos élvonalába tartoztak. Bár a turanizmus szerepe a szélsőjobb ideológiák kifejlődésében elhanyagolható volt, a második világháború utáni kommunista-szocialista korszakban nacionalista jellege miatt megbélyegezték és tiltották. A turanista mozgalom Sárközy Miklós iranista, történész véleménye szerint mindenféle népet egybe boronált a koreaiaktól a párthusokon, a törökségen, az amúgy máig ismeretlen nyelvű hunokon át a magyarokig. Azonban a turanizmus sem tudományos irányzatként, sem népszerű mozgalomként nem volt egynemű és egységes. Több tudományos elképzelés, elmélet is született a magyarság múltjával kapcsolatban, ezek az elméletek pedig kidolgozottságukban és tudományos színvonalukban jelentős eltéréseket mutatnak és olykor egymásnak is élesen ellentmondó állításokat tettek. Épp ezért nem lehet és nem is szabad az egész irányzatot egységesként kezelni, hisz csak egyetlen dolog volt, amiben mindannyian megegyeztek; a magyarok büszkék lehetnek ázsiai gyökereikre és örökségükre, mert olyan örökség ez, ami megőrzésre méltó. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 41326 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 102644 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23865917 (xsd:integer)
prop-hu:author
prop-hu:isbn
  • 9789632798737 (xsd:decimal)
prop-hu:publisher
  • Typotex (hu)
  • Typotex (hu)
prop-hu:title
  • Nyelvrokonság és hunhagyomány (hu)
  • Nyelvrokonság és hunhagyomány (hu)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:year
  • 2011 (xsd:integer)
dct:subject
rdfs:comment
  • A turanizmus, turánizmus vagy az úgynevezett turáni gondolat az úgynevezett turáni népek közös eredetének és mai összetartozásának eszméje. A turánizmus eszméje, amely a romantikus nacionalizmus egy fajtája, a tizennyolcadik században megjelent nagynémet, és pánszláv ideológiák hatásainak ellensúlyozására született meg a tizenkilencedik század első felében Finnországban, a finn nacionalista fennofil és fennomán mozgalomban. Úttörője a finn nacionalista nyelvész, Matthias Alexander Castrén, aki az urál-altaji népek faji egységét és eljövendő nagyságát hirdette. Arra a következtetésre jutott, hogy a finnek Közép-Ázsiából származnak, és nem csupán egy apró, elszigetelt népet alkotnak, hanem egy nagyobb közösség részei, amelybe olyan népek tartoznak, mint a magyarok, a törökök, a mongolok stb (hu)
  • A turanizmus, turánizmus vagy az úgynevezett turáni gondolat az úgynevezett turáni népek közös eredetének és mai összetartozásának eszméje. A turánizmus eszméje, amely a romantikus nacionalizmus egy fajtája, a tizennyolcadik században megjelent nagynémet, és pánszláv ideológiák hatásainak ellensúlyozására született meg a tizenkilencedik század első felében Finnországban, a finn nacionalista fennofil és fennomán mozgalomban. Úttörője a finn nacionalista nyelvész, Matthias Alexander Castrén, aki az urál-altaji népek faji egységét és eljövendő nagyságát hirdette. Arra a következtetésre jutott, hogy a finnek Közép-Ázsiából származnak, és nem csupán egy apró, elszigetelt népet alkotnak, hanem egy nagyobb közösség részei, amelybe olyan népek tartoznak, mint a magyarok, a törökök, a mongolok stb (hu)
rdfs:label
  • Turanizmus (hu)
  • Turanizmus (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:mainInterest of
is dbo:wikiPageRedirects of
is prop-hu:ideológia of
is foaf:primaryTopic of