| dbo:abstract
|
- Az ukrajnai közigazgatási reform 2015-ben kezdődött folyamat, amelynek célja az ország decentralizációja, a helyi önkormányzatok jogkörének bővítése, valamint Ukrajna közigazgatási beosztásának átalakítása. Ennek során a korábbi közel 11 ezer helyi önkormányzat (városi és községi tanácsok) helyett 1470 új önkormányzati egységet, kistérségi társulást (hromada) hoznak létre. Átalakítják a járások rendszerét is. Az eddig 490 járás helyett 136 új járást hoznak létre, amelyeket a kistérségi társulások alakitnak. A folyamat kezdeti lépéseként az 2015. február 5-én elfogadta a kistérségi társulások önkéntes létrehozásáról szóló törvényt. Ennek értelmében a szomszédos városok, városi jellegű települések, valamint falvak önkéntes társulásokat hozhatnak létre (ukránul hromada), amelyek egy közös önkormányzattal rendelkeznek. A kistérségi társulások székhelye olyan település lehet, amely a társulás területének földrajzi középpontjának közelében helyezkedik el és az adminisztratív központ funkcióihoz megfelelő infrastruktúrával rendelkezik. A kistérségi társulást a székhelyét adó településről nevezik el. A kistérségi társulás lehet városi társulás (miszka hromada), városi jellegű társulás (szeliscsna hromada) és falusi társulás (szilszka hromada). A hromadák létrehozása az abban részt vevő települések rangját nem változtatja meg. 2015. április 8-án az ukrán kormány jóváhagyta az önkéntes kistérségi társulások létrehozásának módszertanát. 2015. szeptember 8-ig 85 kistérségi társulás alakult meg, de közülük négy akkor nem felelt meg a törvényi előírásoknak és nem hagyták őket jóvá. Az első ilyen társulások a Dnyipropetrovszki területen és a Zsitomiri területen jöttek létre. A következő években további törvények születtek, amelyek szabályozták a kistérségi társulások létrehozását. 2020 áprilisáig ezer hromada alakult meg, majd kialakult a létrejött hromadák végleges száma, ez 1470 lett, amit az ukrán kormány 2020. június 12-én jóváhagyott. A hromadák létrejöttével párhuzamosan kialakították a járások új rendszerét, amelynek legfőbb jellemzője a járások számának jelentős csökkentése volt Volodimir Zelenszkij elnök röviddel elnöki beiktatását követően, már 2019 júliusában sürgette a közigazgatási reformot és javasolta a járások rendszerének átalakítását, és a 490 járás helyett kb. 100 járás létrehozását. 2020 júniusára a kidolgozott egy tervezetet, ebben 129 járás szerepelt. A régi járási rendszer felszámolásáról és az új járások létrehozásáról szóló törvényt 2020. július 17-én fogadta el az Ukrán Legfelsőbb Tanács (a parlament 423 képviselőjéből 238 támogatta a törvény elfogadását), ebben végül 136 járás szerepel. Az Ukrán Legfelsőbb Tanács a 2020. július 15-én elfogadott törvényben október 25-re írta ki az önkormányzati választásokat, ahol már az új kistérségi társulások alkotta helyi önkormányzati rendszerben választják meg a helyi képviselőket és elöljárókat. Az orosz megszállás alatt álló Krími Autonóm Köztársaságban, valamint a Donecki terület és a Luhanszki terület orosz megszállás alatti részein nem tartanak helyhatósági választást, és ezen a területeken a kistérségi társulások sem alakulnak az ukrán szuverenitás visszaállításáig. (hu)
- Az ukrajnai közigazgatási reform 2015-ben kezdődött folyamat, amelynek célja az ország decentralizációja, a helyi önkormányzatok jogkörének bővítése, valamint Ukrajna közigazgatási beosztásának átalakítása. Ennek során a korábbi közel 11 ezer helyi önkormányzat (városi és községi tanácsok) helyett 1470 új önkormányzati egységet, kistérségi társulást (hromada) hoznak létre. Átalakítják a járások rendszerét is. Az eddig 490 járás helyett 136 új járást hoznak létre, amelyeket a kistérségi társulások alakitnak. A folyamat kezdeti lépéseként az 2015. február 5-én elfogadta a kistérségi társulások önkéntes létrehozásáról szóló törvényt. Ennek értelmében a szomszédos városok, városi jellegű települések, valamint falvak önkéntes társulásokat hozhatnak létre (ukránul hromada), amelyek egy közös önkormányzattal rendelkeznek. A kistérségi társulások székhelye olyan település lehet, amely a társulás területének földrajzi középpontjának közelében helyezkedik el és az adminisztratív központ funkcióihoz megfelelő infrastruktúrával rendelkezik. A kistérségi társulást a székhelyét adó településről nevezik el. A kistérségi társulás lehet városi társulás (miszka hromada), városi jellegű társulás (szeliscsna hromada) és falusi társulás (szilszka hromada). A hromadák létrehozása az abban részt vevő települések rangját nem változtatja meg. 2015. április 8-án az ukrán kormány jóváhagyta az önkéntes kistérségi társulások létrehozásának módszertanát. 2015. szeptember 8-ig 85 kistérségi társulás alakult meg, de közülük négy akkor nem felelt meg a törvényi előírásoknak és nem hagyták őket jóvá. Az első ilyen társulások a Dnyipropetrovszki területen és a Zsitomiri területen jöttek létre. A következő években további törvények születtek, amelyek szabályozták a kistérségi társulások létrehozását. 2020 áprilisáig ezer hromada alakult meg, majd kialakult a létrejött hromadák végleges száma, ez 1470 lett, amit az ukrán kormány 2020. június 12-én jóváhagyott. A hromadák létrejöttével párhuzamosan kialakították a járások új rendszerét, amelynek legfőbb jellemzője a járások számának jelentős csökkentése volt Volodimir Zelenszkij elnök röviddel elnöki beiktatását követően, már 2019 júliusában sürgette a közigazgatási reformot és javasolta a járások rendszerének átalakítását, és a 490 járás helyett kb. 100 járás létrehozását. 2020 júniusára a kidolgozott egy tervezetet, ebben 129 járás szerepelt. A régi járási rendszer felszámolásáról és az új járások létrehozásáról szóló törvényt 2020. július 17-én fogadta el az Ukrán Legfelsőbb Tanács (a parlament 423 képviselőjéből 238 támogatta a törvény elfogadását), ebben végül 136 járás szerepel. Az Ukrán Legfelsőbb Tanács a 2020. július 15-én elfogadott törvényben október 25-re írta ki az önkormányzati választásokat, ahol már az új kistérségi társulások alkotta helyi önkormányzati rendszerben választják meg a helyi képviselőket és elöljárókat. Az orosz megszállás alatt álló Krími Autonóm Köztársaságban, valamint a Donecki terület és a Luhanszki terület orosz megszállás alatti részein nem tartanak helyhatósági választást, és ezen a területeken a kistérségi társulások sem alakulnak az ukrán szuverenitás visszaállításáig. (hu)
|
