| dbo:abstract
|
- A váltó követelést megtestesítő pénzpapír ill. értékpapír, amely "nem képvisel hozadékot, csak visszafizetést". Gazdasági szempontból a váltó egyrészt hiteleszköz, másrészt fizetőeszköz. Értelmezése, hogy az egyik fél elismeri a másik fél felé fennálló pénztartozását (követelését), és vállalja, hogy azt meghatározott időben és módon (váltójogilag jól körülhatárolható és kikényszeríthető formában) ki fogja egyenlíteni. A váltószigor ( rigor cambialis ) miatt, amely a genfi mintájú váltóegyezmények jellemzője, a bíróság soron kívüli jár el. A váltójog, kényszerítő természetű abszolút jog ( jus cogens ), valamint különös jog ( jus speciale ), illetve szoros jog ( jus strictum ), miután a váltójogban a követelés keletkezése és érvényesítése szoros alakszerűséghez van kötve. Követelést megtestesítő értékpapírok még a váltón kívül a csekk, a kötvény, a letéti jegy. A váltó — mint az értékpapírtanból tudjuk — nemcsak hogy forgatható, hanem a jogszabály erejénél fogva forgatható ( ipso jure ordre ) papír. A magyar jogban ilyen három van: a váltó, a névre szóló részvény, és a közraktári jegy. A szakirodalom a váltóátruházással (más szóval: forgatással) kapcsolatban három hatást ismer. Az 'átruházó hatás' azt jelenti, hogy a forgatmányosra száll át a váltóban megtestesülő összes jog. A 'kötelező hatás' alatt azt értik, hogy a váltót átruházó — ellenkező kikötés hiányában — felelős a váltó elfogadásáért és kifizetéséért. Végül az 'igazoló hatás' szerint a forgatmányost a váltó jogos birtokosának kell tekinteni. Ennek feltétele azonban, hogy az átruházások összefüggő láncolatot alkossanak. (hu)
- A váltó követelést megtestesítő pénzpapír ill. értékpapír, amely "nem képvisel hozadékot, csak visszafizetést". Gazdasági szempontból a váltó egyrészt hiteleszköz, másrészt fizetőeszköz. Értelmezése, hogy az egyik fél elismeri a másik fél felé fennálló pénztartozását (követelését), és vállalja, hogy azt meghatározott időben és módon (váltójogilag jól körülhatárolható és kikényszeríthető formában) ki fogja egyenlíteni. A váltószigor ( rigor cambialis ) miatt, amely a genfi mintájú váltóegyezmények jellemzője, a bíróság soron kívüli jár el. A váltójog, kényszerítő természetű abszolút jog ( jus cogens ), valamint különös jog ( jus speciale ), illetve szoros jog ( jus strictum ), miután a váltójogban a követelés keletkezése és érvényesítése szoros alakszerűséghez van kötve. Követelést megtestesítő értékpapírok még a váltón kívül a csekk, a kötvény, a letéti jegy. A váltó — mint az értékpapírtanból tudjuk — nemcsak hogy forgatható, hanem a jogszabály erejénél fogva forgatható ( ipso jure ordre ) papír. A magyar jogban ilyen három van: a váltó, a névre szóló részvény, és a közraktári jegy. A szakirodalom a váltóátruházással (más szóval: forgatással) kapcsolatban három hatást ismer. Az 'átruházó hatás' azt jelenti, hogy a forgatmányosra száll át a váltóban megtestesülő összes jog. A 'kötelező hatás' alatt azt értik, hogy a váltót átruházó — ellenkező kikötés hiányában — felelős a váltó elfogadásáért és kifizetéséért. Végül az 'igazoló hatás' szerint a forgatmányost a váltó jogos birtokosának kell tekinteni. Ennek feltétele azonban, hogy az átruházások összefüggő láncolatot alkossanak. (hu)
|
