| dbo:abstract
|
- A Változó idők az Edda Művek hetedik nagylemeze. Sokak szerint az összes Edda-album közül a legjobb. Előkészítésében, és a lemez előtt megjelenő "Fohász/Megmondtam" című kislemezen még Csillag Endre és Mirkovics Gábor vett részt, de a lemezfelvétel előtt egy hónappal Csillag Endre távozott a zenekarból. Helyét Alapi István vette át. A basszusgitáros poszton Mirkovics Gábor helyére Pethő Gábor került. Mivel a dalok többsége még a korábbi felállás alatt íródott, a viták elkerülése végett mindet Edda-Pataky szerzeményként jegyzik, az utolsó két dalban azonban még Mirkovics és Csillag Endre játszanak. Az 1988-as Változó idők című nagylemezük egyértelműen a társadalmi-politikai fordulatra hívja fel a figyelmet. A lemez nyitó-, egyben címadó dalának felütése agresszív: az emberek nem barátkoznak, magányosak, ez a változó időkhöz való alkalmazkodás, hiszen ki tudja, mit hoz a holnap. Felhívja a figyelmet arra is, hogy számítógéppel ellenőrzik a társadalmat a „jóllakott pöffeszkedők”, a szabadság pedig olyan messze van, hogy csak az álom képes felidézni. Az Ég a házunk leginkább a hazára értendő: fényt kívánnak az emberek „ennyi korom” és „ennyi duma után”. A kérdőjel,a „nem biztos semmi” életérzés általános 1988-ban, hiszen nem lehetett tudni, mit hoz a közeljövő. A Börtön című dalt valószínűleg az Edda raboknak adott koncertjei inspirálták. Mind a Vasrock, mind a Bor, szex, rock & roll... és lélek című könyvben Pataky lesújtó képet fest a Nosztrán adott koncert (1986. augusztus 5.) kapcsán arról, amit a börtönéletből látott, ez köszön vissza a dalban. A szöveg szerint az énekes a fogva tartottak között van, és azt forszírozza, hogy akik eddig szabadlábon voltak – értsd: a kommunista vezetők –, azok kerüljenek hűvösre ("a helyük itt lenne, itt!"). Az Érdem rafinált módon teszi múlt időbe a Kádár-rendszert: a nincstelenség ma már nem érdem, ahogy azt a kommunisták álszent módon harsogták, és már az is elmúlt, hogy kevés köztünk az okos. A Megmondtam című nótában a zenekar felhívja a figyelmet a gazdasági válság jeleire: „a forint ettől nem lesz kemény”, „zavarosak a grafikonok”, „a kifejezések pontatlanok”. A zárószám, a még 1987 karácsonya körül felvett Fohász a panelrengetegben felnövő fiatalokért szól, hogy ne csalódjanak a jövőjükben, nem úgy, mint szüleik, nagyszüleik, akik a(z akkor már összedőlni látszó) pártállami rendszert szenvedték el, ezáltal a korai rendszerváltás egyik meghatározó dala. (hu)
- A Változó idők az Edda Művek hetedik nagylemeze. Sokak szerint az összes Edda-album közül a legjobb. Előkészítésében, és a lemez előtt megjelenő "Fohász/Megmondtam" című kislemezen még Csillag Endre és Mirkovics Gábor vett részt, de a lemezfelvétel előtt egy hónappal Csillag Endre távozott a zenekarból. Helyét Alapi István vette át. A basszusgitáros poszton Mirkovics Gábor helyére Pethő Gábor került. Mivel a dalok többsége még a korábbi felállás alatt íródott, a viták elkerülése végett mindet Edda-Pataky szerzeményként jegyzik, az utolsó két dalban azonban még Mirkovics és Csillag Endre játszanak. Az 1988-as Változó idők című nagylemezük egyértelműen a társadalmi-politikai fordulatra hívja fel a figyelmet. A lemez nyitó-, egyben címadó dalának felütése agresszív: az emberek nem barátkoznak, magányosak, ez a változó időkhöz való alkalmazkodás, hiszen ki tudja, mit hoz a holnap. Felhívja a figyelmet arra is, hogy számítógéppel ellenőrzik a társadalmat a „jóllakott pöffeszkedők”, a szabadság pedig olyan messze van, hogy csak az álom képes felidézni. Az Ég a házunk leginkább a hazára értendő: fényt kívánnak az emberek „ennyi korom” és „ennyi duma után”. A kérdőjel,a „nem biztos semmi” életérzés általános 1988-ban, hiszen nem lehetett tudni, mit hoz a közeljövő. A Börtön című dalt valószínűleg az Edda raboknak adott koncertjei inspirálták. Mind a Vasrock, mind a Bor, szex, rock & roll... és lélek című könyvben Pataky lesújtó képet fest a Nosztrán adott koncert (1986. augusztus 5.) kapcsán arról, amit a börtönéletből látott, ez köszön vissza a dalban. A szöveg szerint az énekes a fogva tartottak között van, és azt forszírozza, hogy akik eddig szabadlábon voltak – értsd: a kommunista vezetők –, azok kerüljenek hűvösre ("a helyük itt lenne, itt!"). Az Érdem rafinált módon teszi múlt időbe a Kádár-rendszert: a nincstelenség ma már nem érdem, ahogy azt a kommunisták álszent módon harsogták, és már az is elmúlt, hogy kevés köztünk az okos. A Megmondtam című nótában a zenekar felhívja a figyelmet a gazdasági válság jeleire: „a forint ettől nem lesz kemény”, „zavarosak a grafikonok”, „a kifejezések pontatlanok”. A zárószám, a még 1987 karácsonya körül felvett Fohász a panelrengetegben felnövő fiatalokért szól, hogy ne csalódjanak a jövőjükben, nem úgy, mint szüleik, nagyszüleik, akik a(z akkor már összedőlni látszó) pártállami rendszert szenvedték el, ezáltal a korai rendszerváltás egyik meghatározó dala. (hu)
|
