| dbo:abstract
|
- Vány mára elpusztult középkori falu Pesttől délre, Bugyitól északra, az akkori Pest és Fejér vármegyék határán. Először egy 1277-es iratban, Tavarnuk birtok bejárásakor említik Vány területét (terra Vány). Már korábban lakott hely volt, ami a tatárjárás idején pusztult el. A magyar helynevek jellegzetessége a -puszta utótag, ami kizárólag a tatárjárás alatt elnéptelenedett falvak jelzőjeként alakult ki. A ma is létező -puszta utótagú településnevek utólag újra benépesülő lakott helyről tanúskodnak. 1359-ben Nagy Lajos király fiának, Mihály királyi adományozta. Mihály a birtok nagy részét 1368-ban Egyed fiának adta el. A Besenyőiek újra benépesítették a falut, és a későbbi iratokban már Mihály és Tamás is Ványi családnévvel szerepel. A falu központjában Szent György temploma állt. A következő 150 évben a falut folyamatosan lakták. Az 1526-os mohácsi csata, majd pedig Buda eleste (1541) Ványra épp oly szomorú következményekkel járt, mint a Duna–Tisza köze sok más falvára. A lakosok Bugyiba és más falvakba menekültek. A tizenöt éves háború alatt Bugyi is elpusztult, így Vány korábbi lakóinak ismét menekülniük kellett: a török összeírásokból tudjuk, hogy ezúttal többek között Veresegyházon, Vácott és Mikebudán telepedtek le. A hajdani falu emlékét ma és neve őrzi. (hu)
- Vány mára elpusztult középkori falu Pesttől délre, Bugyitól északra, az akkori Pest és Fejér vármegyék határán. Először egy 1277-es iratban, Tavarnuk birtok bejárásakor említik Vány területét (terra Vány). Már korábban lakott hely volt, ami a tatárjárás idején pusztult el. A magyar helynevek jellegzetessége a -puszta utótag, ami kizárólag a tatárjárás alatt elnéptelenedett falvak jelzőjeként alakult ki. A ma is létező -puszta utótagú településnevek utólag újra benépesülő lakott helyről tanúskodnak. 1359-ben Nagy Lajos király fiának, Mihály királyi adományozta. Mihály a birtok nagy részét 1368-ban Egyed fiának adta el. A Besenyőiek újra benépesítették a falut, és a későbbi iratokban már Mihály és Tamás is Ványi családnévvel szerepel. A falu központjában Szent György temploma állt. A következő 150 évben a falut folyamatosan lakták. Az 1526-os mohácsi csata, majd pedig Buda eleste (1541) Ványra épp oly szomorú következményekkel járt, mint a Duna–Tisza köze sok más falvára. A lakosok Bugyiba és más falvakba menekültek. A tizenöt éves háború alatt Bugyi is elpusztult, így Vány korábbi lakóinak ismét menekülniük kellett: a török összeírásokból tudjuk, hogy ezúttal többek között Veresegyházon, Vácott és Mikebudán telepedtek le. A hajdani falu emlékét ma és neve őrzi. (hu)
|
