| dbo:abstract
|
- Magyarországon a nagyvasúti villamos vontatás bevezetésének a gondolata már 1910-ben felvetődött. Ekkor több vonal villamosítása is szóba került, de ezek még nem alkottak volna egységes hálózatot. 1913-ban elhatározták az Olaszországban már sikeresen üzemelő Kandó-féle háromfázisú 3 kV 15 Hz-es rendszer alkalmazását az Őrváralja–Petrozsény vasútvonalon. A megvalósítást az első világháború megakadályozta. Ugyanakkor a MÁV által kezelt hálózatát 1911-ben villamosították 10 kV 15 Hz-es (később 12 kV 183/4 Hz-es) egyfázisú rendszerrel. A szolgálatot négy V51-es sorozatú villamos mozdony és 11 darab négytengelyes villamos motorkocsi látta el egészen 1944-ig, amikor a háború pusztítása véget vetett a villamos üzemnek. Ezen kívül még több normál- és keskenynyomközű HÉV tért át a villamos üzemre a század első éveiben (például BHÉV, , MDV, , a NyVK Nyíregyháza vá.-Sóstógyógyfürdő között, stb.). Az alkalmazott rendszer általában 400-1500 V, egyenáram volt. Ezeknek az üzemét azonban nem a MÁV látta el. (hu)
- Magyarországon a nagyvasúti villamos vontatás bevezetésének a gondolata már 1910-ben felvetődött. Ekkor több vonal villamosítása is szóba került, de ezek még nem alkottak volna egységes hálózatot. 1913-ban elhatározták az Olaszországban már sikeresen üzemelő Kandó-féle háromfázisú 3 kV 15 Hz-es rendszer alkalmazását az Őrváralja–Petrozsény vasútvonalon. A megvalósítást az első világháború megakadályozta. Ugyanakkor a MÁV által kezelt hálózatát 1911-ben villamosították 10 kV 15 Hz-es (később 12 kV 183/4 Hz-es) egyfázisú rendszerrel. A szolgálatot négy V51-es sorozatú villamos mozdony és 11 darab négytengelyes villamos motorkocsi látta el egészen 1944-ig, amikor a háború pusztítása véget vetett a villamos üzemnek. Ezen kívül még több normál- és keskenynyomközű HÉV tért át a villamos üzemre a század első éveiben (például BHÉV, , MDV, , a NyVK Nyíregyháza vá.-Sóstógyógyfürdő között, stb.). Az alkalmazott rendszer általában 400-1500 V, egyenáram volt. Ezeknek az üzemét azonban nem a MÁV látta el. (hu)
|
