A viola pomposa egy tenorfekvésű vonós hangszer. Feltalálója Johann Nikolaus Forkel (1749-1818), a Musikalischer Almanach für Deutschland auf das Jahr 1782-ben közölt írása szerint Johann Sebastian Bach. Szintén e forrás szerint a név is Bachtól ered. A cikk még azt is állítja, hogy „úgy hangolják, mint a csellót, de felül egy húrral több van rajta, valamivel nagyobb a brácsánál, és pánttal rögzített olymódon, hogy a mell előtt karon tartható.” Hangolása: C-G-d-a-é'

Property Value
dbo:abstract
  • A viola pomposa egy tenorfekvésű vonós hangszer. Feltalálója Johann Nikolaus Forkel (1749-1818), a Musikalischer Almanach für Deutschland auf das Jahr 1782-ben közölt írása szerint Johann Sebastian Bach. Szintén e forrás szerint a név is Bachtól ered. A cikk még azt is állítja, hogy „úgy hangolják, mint a csellót, de felül egy húrral több van rajta, valamivel nagyobb a brácsánál, és pánttal rögzített olymódon, hogy a mell előtt karon tartható.” Hangolása: C-G-d-a-é' Bachot egyébként szoros barátság fűzte (1683-1750) lipcsei udvari , akinek egy-két ilyen hangszere fennmaradt az utókor számára. Az alkotó amúgy láthatólag egy nagyobbfajta brácsából indult ki, de a kávát kb. 9 cm-esre növelte. A hangszer hosszúsága kb. 60 cm. (1746-1819) 1790-es Lexikon der Tonkünstler művének első kötetében a következőket írja: „ez a kényelmes hangszer lehetővé tette a játékosok számára, hogy a tervezett magas és gyors futamokat könnyebben szólaltathassa meg”. A hangszer 1770 körül teljesen kikerült a köztudatból. A régizenészek ma is ritkán játszanak rajta, a belga 2003-ban készíttetett egy „utángyártást”, amit Bach kantáták, ill. a Csellószvitek előadására használ. (hu)
  • <api batchcomplete="">A viola pomposa egy tenorfekvésű vonós hangszer. Feltalálója Johann Nikolaus Forkel (1749-1818), a Musikalischer Almanach für Deutschland auf das Jahr 1782-ben közölt írása szerint Johann Sebastian Bach. Szintén e forrás szerint a név is Bachtól ered. A cikk még azt is állítja, hogy „úgy hangolják, mint a csellót, de felül egy húrral t van rajta, valamivel nagyobb a brผsánál, és pánttal rögzített olym༽on, hogy a mell előtt karon tartható.”Hangolása: C-G-d-a-é'Bachot egyປként szoros barátság fűzte Johann Christian Hoffmann (1683-1750) lipcsei udvari hangszerkészítőhöz, akinek egy-két ilyen hangszere fennmaradt az utókor számára. Az alkotó amúgy láthatólag egy nagyobbfajta brผsปól indult ki, de a kávát kb. 9 cm-esre növelte. A hangszer hosszúsága kb. 60 cm.Ernst Ludwig Gerber (1746-1819) 1790-es Lexikon der Tonkünstler művének első kötetn a következőket írja: 𠇮z a kényelmes hangszer lehetővé tette a játékosok számára, hogy a tervezett magas és gyors futamokat könnyebben szólaltathassa meg”.A hangszer 1770 körül teljesen kikerült a köztudatból. A régizenészek ma is ritkán játszanak rajta, a belga Sigiswald Kuijken 2003-ban készíttetett egy „utángyártást”, amit Bach kantáták, ill. a Csellószvitek el𕆭ására használ. (hu)
  • <api batchcomplete="">A viola pomposa egy tenorfekvésű vonós hangszer. Feltalálója Johann Nikolaus Forkel (1749-1818), a Musikalischer Almanach für Deutschland auf das Jahr 1782-ben közölt írása szerint Johann Sebastian Bach. Szintén e forrás szerint a név is Bachtól ered. A cikk még azt is állítja, hogy „úgy hangolják, mint a csellót, de felül egy húrral több van rajta, valamivel nagyobb a brácsánál, és pánttal rögzített olymódon, hogy a mell előtt karon tartható.”Hangolása: C-G-d-a-é'Bachot egyébként szoros barátság fűzte Johann Christian Hoffmann (1683-1750) lipcsei udvari hangszerkészítőhöz, akinek egy-két ilyen hangszere fennmaradt az utókor számára. Az alkotó amúgy láthatólag egy nagyobbfajta brácsából indult ki, de a kávát kb. 9 cm-esre növelte. A hangszer hosszúsága kb. 60 cm.Ernst Ludwig Gerber (1746-1819) 1790-es Lexikon der Tonkünstler művének első kötetében a következőket írja: „ez a kényelmes hangszer lehetővé tette a játékosok számára, hogy a tervezett magas és gyors futamokat könnyebben szólaltathassa meg”.A hangszer 1770 körül teljesen kikerült a köztudatból. A régizenészek ma is ritkán játszanak rajta, a belga Sigiswald Kuijken 2003-ban készíttetett egy „utángyártást”, amit Bach kantáták, ill. a Csellószvitek előadására használ. (hu)
  • A viola pomposa egy tenorfekvésű vonós hangszer. Feltalálója Johann Nikolaus Forkel (1749-1818), a Musikalischer Almanach für Deutschland auf das Jahr 1782-ben közölt írása szerint Johann Sebastian Bach. Szintén e forrás szerint a név is Bachtól ered. A cikk még azt is állítja, hogy „úgy hangolják, mint a csellót, de felül egy húrral több van rajta, valamivel nagyobb a brácsánál, és pánttal rögzített olymódon, hogy a mell előtt karon tartható.” Hangolása: C-G-d-a-é' Bachot egyébként szoros barátság fűzte (1683-1750) lipcsei udvari , akinek egy-két ilyen hangszere fennmaradt az utókor számára. Az alkotó amúgy láthatólag egy nagyobbfajta brácsából indult ki, de a kávát kb. 9 cm-esre növelte. A hangszer hosszúsága kb. 60 cm. (1746-1819) 1790-es Lexikon der Tonkünstler művének első kötetében a következőket írja: „ez a kényelmes hangszer lehetővé tette a játékosok számára, hogy a tervezett magas és gyors futamokat könnyebben szólaltathassa meg”. A hangszer 1770 körül teljesen kikerült a köztudatból. A régizenészek ma is ritkán játszanak rajta, a belga 2003-ban készíttetett egy „utángyártást”, amit Bach kantáták, ill. a Csellószvitek előadására használ. (hu)
  • <api batchcomplete="">A viola pomposa egy tenorfekvésű vonós hangszer. Feltalálója Johann Nikolaus Forkel (1749-1818), a Musikalischer Almanach für Deutschland auf das Jahr 1782-ben közölt írása szerint Johann Sebastian Bach. Szintén e forrás szerint a név is Bachtól ered. A cikk még azt is állítja, hogy „úgy hangolják, mint a csellót, de felül egy húrral t van rajta, valamivel nagyobb a brผsánál, és pánttal rögzített olym༽on, hogy a mell előtt karon tartható.”Hangolása: C-G-d-a-é'Bachot egyປként szoros barátság fűzte Johann Christian Hoffmann (1683-1750) lipcsei udvari hangszerkészítőhöz, akinek egy-két ilyen hangszere fennmaradt az utókor számára. Az alkotó amúgy láthatólag egy nagyobbfajta brผsปól indult ki, de a kávát kb. 9 cm-esre növelte. A hangszer hosszúsága kb. 60 cm.Ernst Ludwig Gerber (1746-1819) 1790-es Lexikon der Tonkünstler művének első kötetn a következőket írja: 𠇮z a kényelmes hangszer lehetővé tette a játékosok számára, hogy a tervezett magas és gyors futamokat könnyebben szólaltathassa meg”.A hangszer 1770 körül teljesen kikerült a köztudatból. A régizenészek ma is ritkán játszanak rajta, a belga Sigiswald Kuijken 2003-ban készíttetett egy „utángyártást”, amit Bach kantáták, ill. a Csellószvitek el𕆭ására használ. (hu)
  • <api batchcomplete="">A viola pomposa egy tenorfekvésű vonós hangszer. Feltalálója Johann Nikolaus Forkel (1749-1818), a Musikalischer Almanach für Deutschland auf das Jahr 1782-ben közölt írása szerint Johann Sebastian Bach. Szintén e forrás szerint a név is Bachtól ered. A cikk még azt is állítja, hogy „úgy hangolják, mint a csellót, de felül egy húrral több van rajta, valamivel nagyobb a brácsánál, és pánttal rögzített olymódon, hogy a mell előtt karon tartható.”Hangolása: C-G-d-a-é'Bachot egyébként szoros barátság fűzte Johann Christian Hoffmann (1683-1750) lipcsei udvari hangszerkészítőhöz, akinek egy-két ilyen hangszere fennmaradt az utókor számára. Az alkotó amúgy láthatólag egy nagyobbfajta brácsából indult ki, de a kávát kb. 9 cm-esre növelte. A hangszer hosszúsága kb. 60 cm.Ernst Ludwig Gerber (1746-1819) 1790-es Lexikon der Tonkünstler művének első kötetében a következőket írja: „ez a kényelmes hangszer lehetővé tette a játékosok számára, hogy a tervezett magas és gyors futamokat könnyebben szólaltathassa meg”.A hangszer 1770 körül teljesen kikerült a köztudatból. A régizenészek ma is ritkán játszanak rajta, a belga Sigiswald Kuijken 2003-ban készíttetett egy „utángyártást”, amit Bach kantáták, ill. a Csellószvitek előadására használ. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 23377 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 1596 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 20617985 (xsd:integer)
prop-hu:date
  • 2018 (xsd:integer)
prop-hu:url
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdfs:comment
  • A viola pomposa egy tenorfekvésű vonós hangszer. Feltalálója Johann Nikolaus Forkel (1749-1818), a Musikalischer Almanach für Deutschland auf das Jahr 1782-ben közölt írása szerint Johann Sebastian Bach. Szintén e forrás szerint a név is Bachtól ered. A cikk még azt is állítja, hogy „úgy hangolják, mint a csellót, de felül egy húrral több van rajta, valamivel nagyobb a brácsánál, és pánttal rögzített olymódon, hogy a mell előtt karon tartható.” Hangolása: C-G-d-a-é' (hu)
  • <api batchcomplete="">A viola pomposa egy tenorfekvésű vonós hangszer. Feltalálója Johann Nikolaus Forkel (1749-1818), a Musikalischer Almanach für Deutschland auf das Jahr 1782-ben közölt írása szerint Johann Sebastian Bach. Szintén e forrás szerint a név is Bachtól ered. (hu)
  • A viola pomposa egy tenorfekvésű vonós hangszer. Feltalálója Johann Nikolaus Forkel (1749-1818), a Musikalischer Almanach für Deutschland auf das Jahr 1782-ben közölt írása szerint Johann Sebastian Bach. Szintén e forrás szerint a név is Bachtól ered. A cikk még azt is állítja, hogy „úgy hangolják, mint a csellót, de felül egy húrral több van rajta, valamivel nagyobb a brácsánál, és pánttal rögzített olymódon, hogy a mell előtt karon tartható.” Hangolása: C-G-d-a-é' (hu)
  • <api batchcomplete="">A viola pomposa egy tenorfekvésű vonós hangszer. Feltalálója Johann Nikolaus Forkel (1749-1818), a Musikalischer Almanach für Deutschland auf das Jahr 1782-ben közölt írása szerint Johann Sebastian Bach. Szintén e forrás szerint a név is Bachtól ered. (hu)
rdfs:label
  • Viola pomposa (hu)
  • Viola pomposa (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is foaf:primaryTopic of