| dbo:abstract
|
- A vitézi rend magyar alapítású, a nemességhez hasonlító rend, amelyet Horthy Miklós kormányzó alapított 1920-ban. Horthy Miklós kormányzóvá választásakor kifejezetten lemondott a királyi előjogokról, amik körébe tartozott a nemesi cím adományozása is. Ugyanakkor szükséget érezte annak, hogy saját hatalmi bázisának kiszélesítése érdekében létrehozzon egy kiemelt társadalmi csoportot olyan személyekből, akik a háború idején kitűntek a nemzet szolgálatában, utána pedig, a forradalmak idején ellenforradalmi magatartást tanúsítottak és feltétlen hűséggel tartoznak a kormányzónak. Elsősorban a világháborúban hadi kitüntetéseket szerzett, főleg paraszti származású személyekből kívánta létrehozni a katonailag szervezett vitézi rendet. A középkori hűbérbirtok helyett vitézi telket adományoztak, a személyes függő viszonyt a vitézzé avatás középkorias szertartása jelképezte, a karddal való vállra ütéssel és az esküvel. Magyarországi története és működése elsősorban a Horthy-korszakhoz kapcsolható, bár a második világháborút követően sem szűnt meg teljesen, hiszen külföldön a rend tagjai továbbra is együttműködtek, valamint a rendszerváltás után újra alakulhattak a rend eszmeiségét követő szervezetek. A korra jellemző modellértékű militarista szervezet volt, mely nem volt mentes a szélsőjobboldali befolyástól, de eszmei arculatát tekintve a konzervatív értékrendet képviselte. Tagjai vitézi telket, azaz földbirtokot is kaphattak, és a „vitéz” előnevet használhatták. Amennyiben nem volt „igazi szép magyar” a vezetéknevük, magyarosítaniuk kellett. A cím használatára a rend alapszabálya szerint a legidősebb férfi leszármazott is jogosulttá vált. A rend tagjai javarészben harcedzett katonák voltak, az Országos Vitézi Szék vezetői és alkalmazottai a honvédelmi minisztérium állományába tartoztak. 1945 februárjában az Ideiglenes Nemzeti Kormány az 529/1945.ME. sz. rendeletében számos más szervezettel együtt a vitézi rendet is betiltotta. A cím használatát 1947 óta a ma is hatályos 1947. évi IV. törvény megtiltja. Az Alkotmánybíróság különböző beadványok alapján többször is foglalkozott a kérdéssel, és a törvény vonatkozó rendelkezését mindannyiszor fenntartotta. 2011 októberében hozott határozatában megismételte, hogy a rangok és címek használatának korlátozása nem ellentétes az alkotmánnyal, és arra az államnak joga van. Kimondta azt is, hogy a címek és rangok nem részei a névnek, így ezek használatának tilalma nem függ össze a saját név használatához fűződő joggal. Leszögezte ugyanakkor azt is, hogy a korlátozás a hivatalos használatra vonatkozik, a magánhasználatban a tilalom betartása nem kényszeríthető ki, mert a törvény nem tartalmaz szankciót. (hu)
- A vitézi rend magyar alapítású, a nemességhez hasonlító rend, amelyet Horthy Miklós kormányzó alapított 1920-ban. Kormányzóvá választásakor ugyan kifejezetten lemondott a királyi előjogokról, amik körébe tartozott a nemesi cím adományozása is. Ugyanakkor szükségét érezte annak, hogy saját hatalmi bázisának kiszélesítése érdekében létrehozzon egy kiemelt társadalmi csoportot olyan személyekből, akik az első világháború idején kitűntek a nemzet szolgálatában, utána pedig, a forradalmak idején ellenforradalmi magatartást tanúsítottak, és feltétlen hűséggel tartoznak neki. Elsősorban a háborúban hadi kitüntetéseket szerzett, főleg paraszti származású személyekből kívánta létrehozni a katonailag szervezett vitézi rendet. A középkori hűbérbirtok helyett vitézi telket adományoztak, a személyes függő viszonyt a vitézzé avatás középkorias szertartása jelképezte, a karddal való vállra ütéssel és az esküvel. (hu)
- <api batchcomplete="">A vitézi rend magyar alapítású, a nemességhez hasonlító rend. Saját önképe szerint nemzeti, revizionista és antikommunista társadalmi szervezet[forrás?]. Horthy Miklós kormányzó alapította 1920-ban, 1945-ben feloszlatták, a vitézi cím használatát azóta törvény tiltja Magyarországon. A szervezet ugyanakkor 1945 után a nyugati magyar emigrผió körn – egy idő után t ágra szakadva – tov műkött, és egyes emigráns szervezetek a rendszerváltást követᔞn Magyarországon is kifejtenek tevékenységet.Horthy kormányzóvá választásakor ugyan kifejezetten lemondott a királyi előjogokról, amik kör tartozott a nemesi cím adományozása is, ugyanakkor szükségét érezte annak, hogy saját hatalmi bázisának kiszélesítése érdekn létrehozzon egy kiemelt társadalmi csoportot olyan személyekből, akik az első világhปorú idején kitűntek a nemzet szolgálatn, utána pedig, a forradalmak idején ellenforradalmi magatartást tanúsítottak, és feltétlen hűséggel tartoznak neki. Elsősorban a hปor諸n hadi kitüntetéseket szerzett, főleg paraszti származású személyekből kívánta létrehozni a katonailag szervezett vitézi rendet. A középkori hérbirtok helyett vitézi telket adományoztak, a személyes függő viszonyt a vitézzé avatás középkorias szertartása jelképezte, a karddal való vállra ütéssel és az esküvel.A vitézi rendet az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945 februárjn az 529/1945.ME. sz. rendeletn számos más szervezettel együtt betiltotta, a vitézi cím használatát 1947 óta a ma is hatályos 1947. évi IV. törvény tiltja. Az Alkotmánybíróság különböző beadványok alapján tször is foglalkozott a kérdéssel, és a törvény vonatkozó rendelkezését mindannyiszor fenntartotta. 2011 oktrn hozott határozatn megismételte, hogy a rangok és címek használatának korlátozása nem ellentétes az alkotmánnyal, és arra az államnak joga van. Kimondta azt is, hogy a címek és rangok nem részei a névnek, így ezek használatának tilalma nem függ össze a saját név használatához fűzᔝő joggal. Leszögezte ugyanakkor azt is, hogy a korlátozás a hivatalos használatra vonatkozik, a magánhasználatot már csak azért sem korlátozza a törvény, mert nem tartalmaz szankciót. (hu)
- <api batchcomplete="">A vitézi rend magyar alapítású, a nemességhez hasonlító rend. Saját önképe szerint nemzeti, revizionista és antikommunista társadalmi szervezet[forrás?]. Horthy Miklós kormányzó alapította 1920-ban, 1945-ben feloszlatták, a vitézi cím használatát azóta törvény tiltja Magyarországon. A szervezet ugyanakkor 1945 után a nyugati magyar emigráció körében – egy idő után több ágra szakadva – tovább működött, és egyes emigráns szervezetek a rendszerváltást követően Magyarországon is kifejtenek tevékenységet.Horthy kormányzóvá választásakor ugyan kifejezetten lemondott a királyi előjogokról, amik körébe tartozott a nemesi cím adományozása is, ugyanakkor szükségét érezte annak, hogy saját hatalmi bázisának kiszélesítése érdekében létrehozzon egy kiemelt társadalmi csoportot olyan személyekből, akik az első világháború idején kitűntek a nemzet szolgálatában, utána pedig, a forradalmak idején ellenforradalmi magatartást tanúsítottak, és feltétlen hűséggel tartoznak neki. Elsősorban a háborúban hadi kitüntetéseket szerzett, főleg paraszti származású személyekből kívánta létrehozni a katonailag szervezett vitézi rendet. A középkori hűbérbirtok helyett vitézi telket adományoztak, a személyes függő viszonyt a vitézzé avatás középkorias szertartása jelképezte, a karddal való vállra ütéssel és az esküvel.A vitézi rendet az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945 februárjában az 529/1945.ME. sz. rendeletében számos más szervezettel együtt betiltotta, a vitézi cím használatát 1947 óta a ma is hatályos 1947. évi IV. törvény tiltja. Az Alkotmánybíróság különböző beadványok alapján többször is foglalkozott a kérdéssel, és a törvény vonatkozó rendelkezését mindannyiszor fenntartotta. 2011 októberében hozott határozatában megismételte, hogy a rangok és címek használatának korlátozása nem ellentétes az alkotmánnyal, és arra az államnak joga van. Kimondta azt is, hogy a címek és rangok nem részei a névnek, így ezek használatának tilalma nem függ össze a saját név használatához fűződő joggal. Leszögezte ugyanakkor azt is, hogy a korlátozás a hivatalos használatra vonatkozik, a magánhasználatot már csak azért sem korlátozza a törvény, mert nem tartalmaz szankciót. (hu)
- A vitézi rend magyar alapítású, a nemességhez hasonlító rend, amelyet Horthy Miklós kormányzó alapított 1920-ban. Horthy Miklós kormányzóvá választásakor kifejezetten lemondott a királyi előjogokról, amik körébe tartozott a nemesi cím adományozása is. Ugyanakkor szükséget érezte annak, hogy saját hatalmi bázisának kiszélesítése érdekében létrehozzon egy kiemelt társadalmi csoportot olyan személyekből, akik a háború idején kitűntek a nemzet szolgálatában, utána pedig, a forradalmak idején ellenforradalmi magatartást tanúsítottak és feltétlen hűséggel tartoznak a kormányzónak. Elsősorban a világháborúban hadi kitüntetéseket szerzett, főleg paraszti származású személyekből kívánta létrehozni a katonailag szervezett vitézi rendet. A középkori hűbérbirtok helyett vitézi telket adományoztak, a személyes függő viszonyt a vitézzé avatás középkorias szertartása jelképezte, a karddal való vállra ütéssel és az esküvel. Magyarországi története és működése elsősorban a Horthy-korszakhoz kapcsolható, bár a második világháborút követően sem szűnt meg teljesen, hiszen külföldön a rend tagjai továbbra is együttműködtek, valamint a rendszerváltás után újra alakulhattak a rend eszmeiségét követő szervezetek. A korra jellemző modellértékű militarista szervezet volt, mely nem volt mentes a szélsőjobboldali befolyástól, de eszmei arculatát tekintve a konzervatív értékrendet képviselte. Tagjai vitézi telket, azaz földbirtokot is kaphattak, és a „vitéz” előnevet használhatták. Amennyiben nem volt „igazi szép magyar” a vezetéknevük, magyarosítaniuk kellett. A cím használatára a rend alapszabálya szerint a legidősebb férfi leszármazott is jogosulttá vált. A rend tagjai javarészben harcedzett katonák voltak, az Országos Vitézi Szék vezetői és alkalmazottai a honvédelmi minisztérium állományába tartoztak. 1945 februárjában az Ideiglenes Nemzeti Kormány az 529/1945.ME. sz. rendeletében számos más szervezettel együtt a vitézi rendet is betiltotta. A cím használatát 1947 óta a ma is hatályos 1947. évi IV. törvény megtiltja. Az Alkotmánybíróság különböző beadványok alapján többször is foglalkozott a kérdéssel, és a törvény vonatkozó rendelkezését mindannyiszor fenntartotta. 2011 októberében hozott határozatában megismételte, hogy a rangok és címek használatának korlátozása nem ellentétes az alkotmánnyal, és arra az államnak joga van. Kimondta azt is, hogy a címek és rangok nem részei a névnek, így ezek használatának tilalma nem függ össze a saját név használatához fűződő joggal. Leszögezte ugyanakkor azt is, hogy a korlátozás a hivatalos használatra vonatkozik, a magánhasználatban a tilalom betartása nem kényszeríthető ki, mert a törvény nem tartalmaz szankciót. (hu)
- A vitézi rend magyar alapítású, a nemességhez hasonlító rend, amelyet Horthy Miklós kormányzó alapított 1920-ban. Kormányzóvá választásakor ugyan kifejezetten lemondott a királyi előjogokról, amik körébe tartozott a nemesi cím adományozása is. Ugyanakkor szükségét érezte annak, hogy saját hatalmi bázisának kiszélesítése érdekében létrehozzon egy kiemelt társadalmi csoportot olyan személyekből, akik az első világháború idején kitűntek a nemzet szolgálatában, utána pedig, a forradalmak idején ellenforradalmi magatartást tanúsítottak, és feltétlen hűséggel tartoznak neki. Elsősorban a háborúban hadi kitüntetéseket szerzett, főleg paraszti származású személyekből kívánta létrehozni a katonailag szervezett vitézi rendet. A középkori hűbérbirtok helyett vitézi telket adományoztak, a személyes függő viszonyt a vitézzé avatás középkorias szertartása jelképezte, a karddal való vállra ütéssel és az esküvel. (hu)
- <api batchcomplete="">A vitézi rend magyar alapítású, a nemességhez hasonlító rend. Saját önképe szerint nemzeti, revizionista és antikommunista társadalmi szervezet[forrás?]. Horthy Miklós kormányzó alapította 1920-ban, 1945-ben feloszlatták, a vitézi cím használatát azóta törvény tiltja Magyarországon. A szervezet ugyanakkor 1945 után a nyugati magyar emigrผió körn – egy idő után t ágra szakadva – tov műkött, és egyes emigráns szervezetek a rendszerváltást követᔞn Magyarországon is kifejtenek tevékenységet.Horthy kormányzóvá választásakor ugyan kifejezetten lemondott a királyi előjogokról, amik kör tartozott a nemesi cím adományozása is, ugyanakkor szükségét érezte annak, hogy saját hatalmi bázisának kiszélesítése érdekn létrehozzon egy kiemelt társadalmi csoportot olyan személyekből, akik az első világhปorú idején kitűntek a nemzet szolgálatn, utána pedig, a forradalmak idején ellenforradalmi magatartást tanúsítottak, és feltétlen hűséggel tartoznak neki. Elsősorban a hปor諸n hadi kitüntetéseket szerzett, főleg paraszti származású személyekből kívánta létrehozni a katonailag szervezett vitézi rendet. A középkori hérbirtok helyett vitézi telket adományoztak, a személyes függő viszonyt a vitézzé avatás középkorias szertartása jelképezte, a karddal való vállra ütéssel és az esküvel.A vitézi rendet az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945 februárjn az 529/1945.ME. sz. rendeletn számos más szervezettel együtt betiltotta, a vitézi cím használatát 1947 óta a ma is hatályos 1947. évi IV. törvény tiltja. Az Alkotmánybíróság különböző beadványok alapján tször is foglalkozott a kérdéssel, és a törvény vonatkozó rendelkezését mindannyiszor fenntartotta. 2011 oktrn hozott határozatn megismételte, hogy a rangok és címek használatának korlátozása nem ellentétes az alkotmánnyal, és arra az államnak joga van. Kimondta azt is, hogy a címek és rangok nem részei a névnek, így ezek használatának tilalma nem függ össze a saját név használatához fűzᔝő joggal. Leszögezte ugyanakkor azt is, hogy a korlátozás a hivatalos használatra vonatkozik, a magánhasználatot már csak azért sem korlátozza a törvény, mert nem tartalmaz szankciót. (hu)
- <api batchcomplete="">A vitézi rend magyar alapítású, a nemességhez hasonlító rend. Saját önképe szerint nemzeti, revizionista és antikommunista társadalmi szervezet[forrás?]. Horthy Miklós kormányzó alapította 1920-ban, 1945-ben feloszlatták, a vitézi cím használatát azóta törvény tiltja Magyarországon. A szervezet ugyanakkor 1945 után a nyugati magyar emigráció körében – egy idő után több ágra szakadva – tovább működött, és egyes emigráns szervezetek a rendszerváltást követően Magyarországon is kifejtenek tevékenységet.Horthy kormányzóvá választásakor ugyan kifejezetten lemondott a királyi előjogokról, amik körébe tartozott a nemesi cím adományozása is, ugyanakkor szükségét érezte annak, hogy saját hatalmi bázisának kiszélesítése érdekében létrehozzon egy kiemelt társadalmi csoportot olyan személyekből, akik az első világháború idején kitűntek a nemzet szolgálatában, utána pedig, a forradalmak idején ellenforradalmi magatartást tanúsítottak, és feltétlen hűséggel tartoznak neki. Elsősorban a háborúban hadi kitüntetéseket szerzett, főleg paraszti származású személyekből kívánta létrehozni a katonailag szervezett vitézi rendet. A középkori hűbérbirtok helyett vitézi telket adományoztak, a személyes függő viszonyt a vitézzé avatás középkorias szertartása jelképezte, a karddal való vállra ütéssel és az esküvel.A vitézi rendet az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945 februárjában az 529/1945.ME. sz. rendeletében számos más szervezettel együtt betiltotta, a vitézi cím használatát 1947 óta a ma is hatályos 1947. évi IV. törvény tiltja. Az Alkotmánybíróság különböző beadványok alapján többször is foglalkozott a kérdéssel, és a törvény vonatkozó rendelkezését mindannyiszor fenntartotta. 2011 októberében hozott határozatában megismételte, hogy a rangok és címek használatának korlátozása nem ellentétes az alkotmánnyal, és arra az államnak joga van. Kimondta azt is, hogy a címek és rangok nem részei a névnek, így ezek használatának tilalma nem függ össze a saját név használatához fűződő joggal. Leszögezte ugyanakkor azt is, hogy a korlátozás a hivatalos használatra vonatkozik, a magánhasználatot már csak azért sem korlátozza a törvény, mert nem tartalmaz szankciót. (hu)
|
.png){kind=link}
