dbo:abstract
|
- A vutö (wude) (武德) egy kínai kifejezés, a harcos erkölcsi tartására vonatkozó szabályrendszer, harcművészeti etikai kódex. Az erényes viselkedésnek az alapjait azon a módon fekteti le, hogy az érthető, egyszerű, követhető, egyenes és tiszta legyen. Az alapvetések megegyeznek a japán szamuráj-erényekkel és az európai kultúrkörben szintén széles körben ismert középkori eredetű lovagi erényekkel. A vu-tö (wu-de) írásjegye a 武 (vu (wu)) azaz „harc” és a 德 (tö (de)) „erkölcs” jelentésű írásjegyek összetétele. A régi harcművész mesterek felfogása szerint egy harcosnak nem csak azt kell megtanulnia, hogyan alkalmazza a technikákat, hanem azt is, hogyan éljen tiszteletreméltó életet (高尚的生活, kaosang tö senghuo (gāoshàng de shēnghuó)). A koncpeció első említésére már az Kr.e. hatodik századból is van példa. A harci technikák oktatását minden esetben megelőzte az erkölcsi nevelés, hogy a komoly harci értékkel bíró tudás biztosan jó kezekbe kerüljön. A vutö (wude) szerint a harcos cselekedeteit és gondolkodásmódját meghatározzák a következő erkölcsi normák: az akarat, a kitartás, az állhatatosság, a türelem és bátorság (a cselekvés kötelezettségei), valamint a tisztelet, az alázat, az igazságosság, a bizalom és a hűség (az elme kötelezettségei). (hu)
- A vutö (wude) (武德) egy kínai kifejezés, a harcos erkölcsi tartására vonatkozó szabályrendszer, harcművészeti etikai kódex. Az erényes viselkedésnek az alapjait azon a módon fekteti le, hogy az érthető, egyszerű, követhető, egyenes és tiszta legyen. Az alapvetések megegyeznek a japán szamuráj-erényekkel és az európai kultúrkörben szintén széles körben ismert középkori eredetű lovagi erényekkel. A vu-tö (wu-de) írásjegye a 武 (vu (wu)) azaz „harc” és a 德 (tö (de)) „erkölcs” jelentésű írásjegyek összetétele. A régi harcművész mesterek felfogása szerint egy harcosnak nem csak azt kell megtanulnia, hogyan alkalmazza a technikákat, hanem azt is, hogyan éljen tiszteletreméltó életet (高尚的生活, kaosang tö senghuo (gāoshàng de shēnghuó)). A koncpeció első említésére már az Kr.e. hatodik századból is van példa. A harci technikák oktatását minden esetben megelőzte az erkölcsi nevelés, hogy a komoly harci értékkel bíró tudás biztosan jó kezekbe kerüljön. A vutö (wude) szerint a harcos cselekedeteit és gondolkodásmódját meghatározzák a következő erkölcsi normák: az akarat, a kitartás, az állhatatosság, a türelem és bátorság (a cselekvés kötelezettségei), valamint a tisztelet, az alázat, az igazságosság, a bizalom és a hűség (az elme kötelezettségei). (hu)
|