A Zagrosz vagy Zagrosz-hegység (kurdul Çiyayên Zagros / زنجیره‌ چیاکانی زاگروس, perzsául رشته كوههاى زاگرس) Irán és Irak legnagyobb hegysége számos 3000 m-nél magasabb csúccsal. Mintegy 1500 km hosszan nyúlik el északnyugat-délkeleti irányban Nyugat-Irántól, illetve az észak-iraki Dél-Kurdisztántól a Perzsa-öböl mentén az öböl déli partjaiig. A Hormuzi-szorosnál ér véget. Legmagasabb csúcsai a (4548 m) és a hegy (4359 m). A Zagrosz képezi a nyugati és déli határát. Neve valószínűleg a nevű ókori nép nevéből származik.

Property Value
dbo:abstract
  • A Zagrosz vagy Zagrosz-hegység (kurdul Çiyayên Zagros / زنجیره‌ چیاکانی زاگروس, perzsául رشته كوههاى زاگرس) Irán és Irak legnagyobb hegysége számos 3000 m-nél magasabb csúccsal. Mintegy 1500 km hosszan nyúlik el északnyugat-délkeleti irányban Nyugat-Irántól, illetve az észak-iraki Dél-Kurdisztántól a Perzsa-öböl mentén az öböl déli partjaiig. A Hormuzi-szorosnál ér véget. Legmagasabb csúcsai a (4548 m) és a hegy (4359 m). A Zagrosz képezi a nyugati és déli határát. A Zagroszt az emberi mezőgazdaság bölcsőjének tartják: termékeny völgyeit 10-12000 évvel ezelőtt már művelték. Egyes elméletek szerint a mezopotámiai öntözéses földművelésből élő civilizációkat is a Zagrosz lakói hozhatták létre, akiket az éghajlati változások kikényszerítettek a hegyek közül az alföldre. Neve valószínűleg a nevű ókori nép nevéből származik. (hu)
  • <api batchcomplete="">A Zagrosz vagy Zagrosz-hegység (kurdul Çiyayên Zagros / زنجیره‌ چیاکانی زاگروس, perzsául رشته كوههاى زاگرس) Irán és Irak legnagyobb hegysége számos 3000 m-nél magasabb cs頻sal. Mintegy 1500 km hosszan nyúlik el északnyugat-délkeleti irányban Nyugat-Irántól, illetve az észak-iraki Dél-Kurdisztántól a Perzsa-ཫöl mentén az ཫöl déli partjaiig. A Hormuzi-szorosnál ér véget. Legmagasabb csྫྷsai a Zard Kuh (4548 m) és a Dena hegy (4359 m). A Zagrosz képezi a Közép-iráni-fennsík nyugati és déli határát.A Zagroszt az emberi mezőgazdaság bölcsőjének tartják: termékeny völgyeit 10-12000 évvel ezelőtt már művelték. Egyes elméletek szerint a mezopotámiai öntözéses földművelésből élő civilizผiókat is a Zagrosz lakói hozhatták létre, akiket az éghajlati változások kikényszerítettek a hegyek közül az alföldre.Neve valószínűleg a zagarthiai nevű ókori nép nevປől származik. (hu)
  • <api batchcomplete="">A Zagrosz vagy Zagrosz-hegység (kurdul Çiyayên Zagros / زنجیره‌ چیاکانی زاگروس, perzsául رشته كوههاى زاگرس) Irán és Irak legnagyobb hegysége számos 3000 m-nél magasabb csúccsal. Mintegy 1500 km hosszan nyúlik el északnyugat-délkeleti irányban Nyugat-Irántól, illetve az észak-iraki Dél-Kurdisztántól a Perzsa-öböl mentén az öböl déli partjaiig. A Hormuzi-szorosnál ér véget. Legmagasabb csúcsai a Zard Kuh (4548 m) és a Dena hegy (4359 m). A Zagrosz képezi a Közép-iráni-fennsík nyugati és déli határát.A Zagroszt az emberi mezőgazdaság bölcsőjének tartják: termékeny völgyeit 10-12000 évvel ezelőtt már művelték. Egyes elméletek szerint a mezopotámiai öntözéses földművelésből élő civilizációkat is a Zagrosz lakói hozhatták létre, akiket az éghajlati változások kikényszerítettek a hegyek közül az alföldre.Neve valószínűleg a zagarthiai nevű ókori nép nevéből származik. (hu)
  • A Zagrosz vagy Zagrosz-hegység (kurdul Çiyayên Zagros / زنجیره‌ چیاکانی زاگروس, perzsául رشته كوههاى زاگرس) Irán és Irak legnagyobb hegysége számos 3000 m-nél magasabb csúccsal. Mintegy 1500 km hosszan nyúlik el északnyugat-délkeleti irányban Nyugat-Irántól, illetve az észak-iraki Dél-Kurdisztántól a Perzsa-öböl mentén az öböl déli partjaiig. A Hormuzi-szorosnál ér véget. Legmagasabb csúcsai a (4548 m) és a hegy (4359 m). A Zagrosz képezi a nyugati és déli határát. A Zagroszt az emberi mezőgazdaság bölcsőjének tartják: termékeny völgyeit 10-12000 évvel ezelőtt már művelték. Egyes elméletek szerint a mezopotámiai öntözéses földművelésből élő civilizációkat is a Zagrosz lakói hozhatták létre, akiket az éghajlati változások kikényszerítettek a hegyek közül az alföldre. Neve valószínűleg a nevű ókori nép nevéből származik. (hu)
  • <api batchcomplete="">A Zagrosz vagy Zagrosz-hegység (kurdul Çiyayên Zagros / زنجیره‌ چیاکانی زاگروس, perzsául رشته كوههاى زاگرس) Irán és Irak legnagyobb hegysége számos 3000 m-nél magasabb cs頻sal. Mintegy 1500 km hosszan nyúlik el északnyugat-délkeleti irányban Nyugat-Irántól, illetve az észak-iraki Dél-Kurdisztántól a Perzsa-ཫöl mentén az ཫöl déli partjaiig. A Hormuzi-szorosnál ér véget. Legmagasabb csྫྷsai a Zard Kuh (4548 m) és a Dena hegy (4359 m). A Zagrosz képezi a Közép-iráni-fennsík nyugati és déli határát.A Zagroszt az emberi mezőgazdaság bölcsőjének tartják: termékeny völgyeit 10-12000 évvel ezelőtt már művelték. Egyes elméletek szerint a mezopotámiai öntözéses földművelésből élő civilizผiókat is a Zagrosz lakói hozhatták létre, akiket az éghajlati változások kikényszerítettek a hegyek közül az alföldre.Neve valószínűleg a zagarthiai nevű ókori nép nevປől származik. (hu)
  • <api batchcomplete="">A Zagrosz vagy Zagrosz-hegység (kurdul Çiyayên Zagros / زنجیره‌ چیاکانی زاگروس, perzsául رشته كوههاى زاگرس) Irán és Irak legnagyobb hegysége számos 3000 m-nél magasabb csúccsal. Mintegy 1500 km hosszan nyúlik el északnyugat-délkeleti irányban Nyugat-Irántól, illetve az észak-iraki Dél-Kurdisztántól a Perzsa-öböl mentén az öböl déli partjaiig. A Hormuzi-szorosnál ér véget. Legmagasabb csúcsai a Zard Kuh (4548 m) és a Dena hegy (4359 m). A Zagrosz képezi a Közép-iráni-fennsík nyugati és déli határát.A Zagroszt az emberi mezőgazdaság bölcsőjének tartják: termékeny völgyeit 10-12000 évvel ezelőtt már művelték. Egyes elméletek szerint a mezopotámiai öntözéses földművelésből élő civilizációkat is a Zagrosz lakói hozhatták létre, akiket az éghajlati változások kikényszerítettek a hegyek közül az alföldre.Neve valószínűleg a zagarthiai nevű ókori nép nevéből származik. (hu)
dbo:nationalTopographicSystemMapNumber
  • Iran-geographic_map.svg
dbo:thumbnail
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 185970 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 7366 (xsd:nonNegativeInteger)
  • 7485 (xsd:nonNegativeInteger)
  • 7494 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23891577 (xsd:integer)
  • 25262545 (xsd:integer)
  • 26242522 (xsd:integer)
prop-hu:date
  • 2018 (xsd:integer)
  • 20070513170527 (xsd:decimal)
  • 20080923003014 (xsd:decimal)
prop-hu:hely
  • , (hu)
  • , (hu)
prop-hu:hosszúság
  • K (hu)
  • K (hu)
prop-hu:hosszúságiFok
  • 50 (xsd:integer)
prop-hu:kép
  • Kolunchin Zardkuh.JPG (hu)
  • Kolunchin Zardkuh.JPG (hu)
prop-hu:képaláírás
  • Zard Kuh (hu)
  • Zard Kuh (hu)
prop-hu:legmagasabbPont
prop-hu:név
  • Zagrosz (hu)
  • Zagrosz (hu)
prop-hu:pozíciósTérkép
  • Irán (hu)
  • Irán (hu)
prop-hu:pozໜiósTérkép
  • Irán (hu)
  • Irán (hu)
prop-hu:szélesség
  • É (hu)
  • É (hu)
prop-hu:szélességiFok
  • 33 (xsd:integer)
prop-hu:térkép
  • Iran-geographic_map.svg (hu)
  • Iran-geographic_map.svg (hu)
prop-hu:típus
  • gyűrődéses (hu)
  • gyűrᔝéses (hu)
  • gyűrődéses (hu)
  • gyűrᔝéses (hu)
prop-hu:url
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdf:type
rdfs:comment
  • A Zagrosz vagy Zagrosz-hegység (kurdul Çiyayên Zagros / زنجیره‌ چیاکانی زاگروس, perzsául رشته كوههاى زاگرس) Irán és Irak legnagyobb hegysége számos 3000 m-nél magasabb csúccsal. Mintegy 1500 km hosszan nyúlik el északnyugat-délkeleti irányban Nyugat-Irántól, illetve az észak-iraki Dél-Kurdisztántól a Perzsa-öböl mentén az öböl déli partjaiig. A Hormuzi-szorosnál ér véget. Legmagasabb csúcsai a (4548 m) és a hegy (4359 m). A Zagrosz képezi a nyugati és déli határát. Neve valószínűleg a nevű ókori nép nevéből származik. (hu)
  • <api batchcomplete="">A Zagrosz vagy Zagrosz-hegység (kurdul Çiyayên Zagros / زنجیره‌ چیاکانی زاگروس, perzsául رشته كوههاى زاگرس) Irán és Irak legnagyobb hegysége számos 3000 m-nél magasabb cs頻sal. Mintegy 1500 km hosszan nyúlik el északnyugat-délkeleti irányban Nyugat-Irántól, illetve az észak-iraki Dél-Kurdisztántól a Perzsa-ཫöl mentén az ཫöl déli partjaiig. A Hormuzi-szorosnál ér véget. Legmagasabb csྫྷsai a Zard Kuh (4548 m) és a Dena hegy (4359 m). (hu)
  • <api batchcomplete="">A Zagrosz vagy Zagrosz-hegység (kurdul Çiyayên Zagros / زنجیره‌ چیاکانی زاگروس, perzsául رشته كوههاى زاگرس) Irán és Irak legnagyobb hegysége számos 3000 m-nél magasabb csúccsal. Mintegy 1500 km hosszan nyúlik el északnyugat-délkeleti irányban Nyugat-Irántól, illetve az észak-iraki Dél-Kurdisztántól a Perzsa-öböl mentén az öböl déli partjaiig. A Hormuzi-szorosnál ér véget. Legmagasabb csúcsai a Zard Kuh (4548 m) és a Dena hegy (4359 m). (hu)
  • A Zagrosz vagy Zagrosz-hegység (kurdul Çiyayên Zagros / زنجیره‌ چیاکانی زاگروس, perzsául رشته كوههاى زاگرس) Irán és Irak legnagyobb hegysége számos 3000 m-nél magasabb csúccsal. Mintegy 1500 km hosszan nyúlik el északnyugat-délkeleti irányban Nyugat-Irántól, illetve az észak-iraki Dél-Kurdisztántól a Perzsa-öböl mentén az öböl déli partjaiig. A Hormuzi-szorosnál ér véget. Legmagasabb csúcsai a (4548 m) és a hegy (4359 m). A Zagrosz képezi a nyugati és déli határát. Neve valószínűleg a nevű ókori nép nevéből származik. (hu)
  • <api batchcomplete="">A Zagrosz vagy Zagrosz-hegység (kurdul Çiyayên Zagros / زنجیره‌ چیاکانی زاگروس, perzsául رشته كوههاى زاگرس) Irán és Irak legnagyobb hegysége számos 3000 m-nél magasabb cs頻sal. Mintegy 1500 km hosszan nyúlik el északnyugat-délkeleti irányban Nyugat-Irántól, illetve az észak-iraki Dél-Kurdisztántól a Perzsa-ཫöl mentén az ཫöl déli partjaiig. A Hormuzi-szorosnál ér véget. Legmagasabb csྫྷsai a Zard Kuh (4548 m) és a Dena hegy (4359 m). (hu)
  • <api batchcomplete="">A Zagrosz vagy Zagrosz-hegység (kurdul Çiyayên Zagros / زنجیره‌ چیاکانی زاگروس, perzsául رشته كوههاى زاگرس) Irán és Irak legnagyobb hegysége számos 3000 m-nél magasabb csúccsal. Mintegy 1500 km hosszan nyúlik el északnyugat-délkeleti irányban Nyugat-Irántól, illetve az észak-iraki Dél-Kurdisztántól a Perzsa-öböl mentén az öböl déli partjaiig. A Hormuzi-szorosnál ér véget. Legmagasabb csúcsai a Zard Kuh (4548 m) és a Dena hegy (4359 m). (hu)
rdfs:label
  • Zagrosz (hu)
  • Zagrosz (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:depiction
foaf:isPrimaryTopicOf
foaf:name
  • (hu)
  • Zagrosz (hu)
  • (hu)
  • Zagrosz (hu)
is dbo:source of
is dbo:territory of
is dbo:wikiPageRedirects of
is prop-hu:forrás of
is foaf:primaryTopic of