| dbo:abstract
|
- Zeeman-hatásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor a mágneses tér a két vagy három komponensre bontja fel. A vonalak akkor válnak ketté, amikor a forrás körüli mágneses tér a megfigyelő-forrás iránnyal párhuzamosan helyezkednek el. Ha az erővonalak merőlegesen vannak, akkor a vonalak lineárisan polarizálódva háromfelé válnak. Ez az több összetevőre való felosztódásával magyarázható. Δν = q x H = 4,7 x 10-5 H oersted, ahol H a mágneses tér intenzitása, Δν pedig az összetevők eltolódását fejezi ki a mágneses tér által nem befolyásolt vonalhoz képest. A jelenséget a felfedezőjéről, Pieter Zeeman holland fizikusról nevezték el. (hu)
- Zeeman-hatásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor a mágneses tér a két vagy három komponensre bontja fel. A vonalak akkor válnak ketté, amikor a forrás körüli mágneses tér a megfigyelő-forrás iránnyal párhuzamosan helyezkednek el. Ha az erővonalak merőlegesen vannak, akkor a vonalak lineárisan polarizálódva háromfelé válnak. Ez az több összetevőre való felosztódásával magyarázható. Δν = q x H = 4,7 x 10-5 H oersted, ahol H a mágneses tér intenzitása, Δν pedig az összetevők eltolódását fejezi ki a mágneses tér által nem befolyásolt vonalhoz képest. A jelenséget a felfedezőjéről, Pieter Zeeman holland fizikusról nevezték el. (hu)
|
