This HTML5 document contains 52 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
n11http://www.scribd.com/doc/39436412/
n4http://commons.wikimedia.org/wiki/Special:FilePath/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n10http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n16http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:
n6http://www.archive.org/details/

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Geometria
rdfs:label
Geometria
rdfs:comment
<api batchcomplete="">A geometria vagy mértan a matematika térbeli törvényszerűségek, összefüggések leírásปól kialakult ága, melynek a tér mennyiségi viszonyainak leírása még ma is fontos alkalmazása.Maga a geometria szó görögül eredetileg földmérést jelentett. Kialakulásn és t eredményének felfedezésn régészeti bizonyítékokkal alátámaszthat༺n nagy szerepet játszott az ókori keleti kollektív munkára épült gazdasági rendszer. A geometria vagy mértan a matematika térbeli törvényszerűségek, összefüggések leírásából kialakult ága, melynek a tér mennyiségi viszonyainak leírása még ma is fontos alkalmazása. Maga a geometria szó görögül eredetileg földmérést jelentett. Kialakulásában és több eredményének felfedezésében régészeti bizonyítékokkal alátámaszthatóan nagy szerepet játszott az ókori keleti kollektív munkára épült gazdasági rendszer. Innen ered a terület- és térfogatszámítás, és a szintén keleti eredetű, de a görögök által is művelt csillagászat is. A geometria az i. e. 5. század körül azonban lassan-lassan elszakadt tapasztalati gyökereitől, az eleata filozófusok (leginkább Zénón) és olyan tudósok, mint Thalész hatására. A geometria az első tudományág, amit deduktív módon, vagyis axiómarendszer formájában é <api batchcomplete="">A geometria vagy mértan a matematika térbeli törvényszerűségek, összefüggések leírásából kialakult ága, melynek a tér mennyiségi viszonyainak leírása még ma is fontos alkalmazása.Maga a geometria szó görögül eredetileg földmérést jelentett. Kialakulásában és több eredményének felfedezésében régészeti bizonyítékokkal alátámaszthatóan nagy szerepet játszott az ókori keleti kollektív munkára épült gazdasági rendszer.
owl:sameAs
freebase:m.025x7g_
dct:subject
n16:Geometria
dbo:wikiPageID
1561
dbo:wikiPageRevisionID
23870666 24797561 27717158
dbo:wikiPageExternalLink
n6:cu31924059413751 n11:A-Nemeuklideszi-Geometria-Tortenete-Roberto-Bonola
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n10:Matematika n10:Nincs_forrás n10:Jegyzetek n10:Nemzetközi_katalógusok n10:Cite_book n10:Portál n10:ISBN
prop-hu:author
Bonola, Roberto Ribnyikov, K.A.
prop-hu:first
Allman, George
prop-hu:last
Johnston
prop-hu:location
Dublin
prop-hu:publisher
Tankönyvkiadó University Press
prop-hu:title
A nemeuklideszi geometria története A matematika története Greek geometry from Thales to Euclid
prop-hu:url
n6:cu31924059413751 n11:A-Nemeuklideszi-Geometria-Tortenete-Roberto-Bonola
prop-hu:year
1968
prop-hu:coautors
Hack
dbo:abstract
<api batchcomplete="">A geometria vagy mértan a matematika térbeli törvényszerűségek, összefüggések leírásปól kialakult ága, melynek a tér mennyiségi viszonyainak leírása még ma is fontos alkalmazása.Maga a geometria szó görögül eredetileg földmérést jelentett. Kialakulásn és t eredményének felfedezésn régészeti bizonyítékokkal alátámaszthat༺n nagy szerepet játszott az ókori keleti kollektív munkára épült gazdasági rendszer. Innen ered a terület- és térfogatszámítás, és a szintén keleti eredetű, de a görögök által is művelt csillagászat is. A geometria az i. e. 5. század körül azonban lassan-lassan elszakadt tapasztalati gyökereitől, az eleata filoz༿usok (legink Zénón) és olyan tudósok, mint Thalész hatására. A geometria az első tudományág, amit deduktív m༽on, vagyis axiómarendszer formájn építettek fel (ez elsősorban Euklidész nevéhez fűzᔝik).Az axiómákat a görög filoz༿usoktól eredeztethetᔞn úgy szokás felfogni, mint a tér olyan egyszerű és nyilvánvaló empirikus vagy intuitív tapasztalatokból általánosított alapvető tulajdonságainak logikai leírását, matematikai megfogalmazását, melyekben épeszű ember nem kételkedik. Az axiómák segítségével a geometria által vizsgált dolgokkal, például a pontokkal, egyenesekkel, görbékkel, felületekkel és testekkel kapcsolatos logikus következtetések vonhat༺k le. E felfogás, különösen a történeti fejlᔝést tekintve, nem alaptalan, de a matematika, illetve a matematikafiloz༿ia sok művelője (kutatók, oktatók) – főképp a nemeuklideszi geometriák tudományos polgárjogra emelkedésére alapozva – mára túlhaladottnak tekinti. Sokkal ink vagy legal annyira jellemző a geometriára az, hogy axiomatikus, mint az, hogy a 𠇯izikai” tér leírásával foglalkozna (bővebben ld. A geometria története). Arra a kérdésre, hogy mi tulajdonképp a geometria, manapság nagyon nehéz egy mondatban válaszolni anélkül, hogy az ne válna puszta felsorolássá, vagy a geometria számos ága közül valamelyik ki ne lógna a definໜió alól. <api batchcomplete="">A geometria vagy mértan a matematika térbeli törvényszerűségek, összefüggések leírásából kialakult ága, melynek a tér mennyiségi viszonyainak leírása még ma is fontos alkalmazása.Maga a geometria szó görögül eredetileg földmérést jelentett. Kialakulásában és több eredményének felfedezésében régészeti bizonyítékokkal alátámaszthatóan nagy szerepet játszott az ókori keleti kollektív munkára épült gazdasági rendszer. Innen ered a terület- és térfogatszámítás, és a szintén keleti eredetű, de a görögök által is művelt csillagászat is. A geometria az i. e. 5. század körül azonban lassan-lassan elszakadt tapasztalati gyökereitől, az eleata filozófusok (leginkább Zénón) és olyan tudósok, mint Thalész hatására. A geometria az első tudományág, amit deduktív módon, vagyis axiómarendszer formájában építettek fel (ez elsősorban Euklidész nevéhez fűződik).Az axiómákat a görög filozófusoktól eredeztethetően úgy szokás felfogni, mint a tér olyan egyszerű és nyilvánvaló empirikus vagy intuitív tapasztalatokból általánosított alapvető tulajdonságainak logikai leírását, matematikai megfogalmazását, melyekben épeszű ember nem kételkedik. Az axiómák segítségével a geometria által vizsgált dolgokkal, például a pontokkal, egyenesekkel, görbékkel, felületekkel és testekkel kapcsolatos logikus következtetések vonhatóak le. E felfogás, különösen a történeti fejlődést tekintve, nem alaptalan, de a matematika, illetve a matematikafilozófia sok művelője (kutatók, oktatók) – főképp a nemeuklideszi geometriák tudományos polgárjogra emelkedésére alapozva – mára túlhaladottnak tekinti. Sokkal inkább vagy legalább annyira jellemző a geometriára az, hogy axiomatikus, mint az, hogy a „fizikai” tér leírásával foglalkozna (bővebben ld. A geometria története). Arra a kérdésre, hogy mi tulajdonképp a geometria, manapság nagyon nehéz egy mondatban válaszolni anélkül, hogy az ne válna puszta felsorolássá, vagy a geometria számos ága közül valamelyik ki ne lógna a definíció alól. A geometria vagy mértan a matematika térbeli törvényszerűségek, összefüggések leírásából kialakult ága, melynek a tér mennyiségi viszonyainak leírása még ma is fontos alkalmazása. Maga a geometria szó görögül eredetileg földmérést jelentett. Kialakulásában és több eredményének felfedezésében régészeti bizonyítékokkal alátámaszthatóan nagy szerepet játszott az ókori keleti kollektív munkára épült gazdasági rendszer. Innen ered a terület- és térfogatszámítás, és a szintén keleti eredetű, de a görögök által is művelt csillagászat is. A geometria az i. e. 5. század körül azonban lassan-lassan elszakadt tapasztalati gyökereitől, az eleata filozófusok (leginkább Zénón) és olyan tudósok, mint Thalész hatására. A geometria az első tudományág, amit deduktív módon, vagyis axiómarendszer formájában építettek fel (ez elsősorban Euklidész nevéhez fűződik). Az axiómákat a görög filozófusoktól eredeztethetően úgy szokás felfogni, mint a tér olyan egyszerű és nyilvánvaló empirikus vagy intuitív tapasztalatokból általánosított alapvető tulajdonságainak logikai leírását, matematikai megfogalmazását, melyekben épeszű ember nem kételkedik. Az axiómák segítségével a geometria által vizsgált dolgokkal, például a pontokkal, egyenesekkel, görbékkel, és testekkel kapcsolatos logikus vonhatóak le. E felfogás, különösen a történeti fejlődést tekintve, nem alaptalan, de a matematika, illetve a matematikafilozófia sok művelője (kutatók, oktatók) - főképp a nemeuklideszi geometriák tudományos polgárjogra emelkedésére alapozva - mára túlhaladottnak tekinti. Sokkal inkább vagy legalább annyira jellemző a geometriára az, hogy axiomatikus, mint az, hogy a „fizikai” tér leírásával foglalkozna (bővebben ld. A geometria története). Arra a kérdésre, hogy mi tulajdonképp a geometria, manapság nagyon nehéz egy mondatban válaszolni anélkül, hogy az ne válna puszta felsorolássá, vagy a geometria számos ága közül valamelyik ki ne lógna a definíció alól.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Geometria?oldid=27717158&ns=0 wikipedia-hu:Geometria?oldid=23870666&ns=0 wikipedia-hu:Geometria?oldid=24797561&ns=0
dbo:thumbnail
n4:Woman_teaching_geometry.jpg?width=300
dbo:wikiPageLength
9408 9885 9460
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Geometria
foaf:depiction
n4:Woman_teaching_geometry.jpg n4:Table_of_Geometry,_Cyclopaedia,_Volume_1.jpg
Subject Item
dbpedia-hu:Grossmann_Marcell
prop-hu:szakterület
dbpedia-hu:Geometria
dbo:mainInterest
dbpedia-hu:Geometria
Subject Item
dbpedia-hu:Hunyady_Jenő
prop-hu:kutatásiTerület
dbpedia-hu:Geometria
Subject Item
dbpedia-hu:Weszely_Tibor
prop-hu:kutatásiTerület
dbpedia-hu:Geometria
Subject Item
dbpedia-hu:Mértan
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Geometria
Subject Item
wikipedia-hu:Geometria
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Geometria