| dbo:abstract
|
- Az 1876-os megyerendezés Magyarország közigazgatási területi beosztásának átfogó átalakítása volt 1876-77-ben, az ország politikai és közjogi berendezkedésének a kiegyezést követő átszervezése során. A rendezés alapvető célkitűzése az volt, hogy az ország területi beosztását alkalmassá tegyék a kor követelményeinek megfelelő közigazgatás kiépítésére. Ennek érdekében főbb elemei a törvényhatóságok számának csökkentése, adózóképességük kiegyenlítése, továbbá a területi aránytalanságok és az enklávék és exklávék megszüntetése voltak. A korábbi javaslatokkal (például Szapáry Gyula 1873-as törvényjavaslataival) ellentétben csak Erdély területén hajtottak végre radikális átrendezést, mivel itt volt található a nagy része, a szűken vett Magyarország területén viszont nagy mértékben tekintettel voltak a történelmileg kialakult határokra és többnyire csak kisebb kiigazításokat iktattak törvénybe. A rendezés során megszüntették az összes különkormányzatot, a területi törvényhatóságok kizárólagos formájaként a vármegyéket megtartva. A területi önkormányzatok száma ezzel 65-re csökkent az addigi 81 (58 vármegye, 14 szék, 5 vidék és 4 kerület) helyett. A megyerendezéssel egyidejűleg a városi törvényhatóságokat is újrarendezték, ezek száma 25-re csökkent az addigi 72 (47 szabad királyi és 25 törvényhatósági jogú város) helyett. Mindezek következtében a központi kormányzat az addigi 153 törvényhatóság helyett már csak 92-vel állt kapcsolatban a rendezés után. (hu)
- Az 1876-os megyerendezés Magyarország közigazgatási területi beosztásának átfogó átalakítása volt 1876-77-ben, az ország politikai és közjogi berendezkedésének a kiegyezést követő átszervezése során. A rendezés alapvető célkitűzése az volt, hogy az ország területi beosztását alkalmassá tegyék a kor követelményeinek megfelelő közigazgatás kiépítésére. Ennek érdekében főbb elemei a törvényhatóságok számának csökkentése, adózóképességük kiegyenlítése, továbbá a területi aránytalanságok és az enklávék és exklávék megszüntetése voltak. A korábbi javaslatokkal (például Szapáry Gyula 1873-as törvényjavaslataival) ellentétben csak Erdély területén hajtottak végre radikális átrendezést, mivel itt volt található a nagy része, a szűken vett Magyarország területén viszont nagy mértékben tekintettel voltak a történelmileg kialakult határokra és többnyire csak kisebb kiigazításokat iktattak törvénybe. A rendezés során megszüntették az összes különkormányzatot, a területi törvényhatóságok kizárólagos formájaként a vármegyéket megtartva. A területi önkormányzatok száma ezzel 65-re csökkent az addigi 81 (58 vármegye, 14 szék, 5 vidék és 4 kerület) helyett. A megyerendezéssel egyidejűleg a városi törvényhatóságokat is újrarendezték, ezek száma 25-re csökkent az addigi 72 (47 szabad királyi és 25 törvényhatósági jogú város) helyett. Mindezek következtében a központi kormányzat az addigi 153 törvényhatóság helyett már csak 92-vel állt kapcsolatban a rendezés után. (hu)
|
