| dbo:abstract
|
- A 6. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál 1953. április 15. és 29. között került megrendezésre, Jean Cocteau. A rendezvényről továbbra is távol maradtak a kelet- és közép-európai filmek. Az előző évi ígérethez híven a francia szervezők néhány külföldi művészt is bevontak a zsűri munkájába, alacsony számukat pedig kulturdiplomáciai lépésekkel, például különféle fantázianevekkel ellátott díjak létrehozásával igyekeztek kompenzálni, amihez persze nagyban hozzájárult a költő, Jean Cocteau elnöksége. A strandon fotósok vadásztak a filmcsillagokra, köztük egy frissen felfedezett szépségre, Brigitte Bardot-ra. Sztárok sokasága érkezett a tengerparti városba, hogy minden eszközt megragadjon saját karrierjének építésére. Kirk Douglas Bardot szőke fürtjeivel játszadozott és minduntalan franciául nyilatkozott, Gary Cooper pedig – aki megkapta a „legnépszerűbb sztár” címet – hatalmas tömeggel a sarkában sétálgatott a Croisette-en. A körvonalazhatatlan mondén világ találkozóhelyévé vált Cannes-ban mindig is nagy hangsúlyt fektettek az öltözködésre; a meghívott hölgyek elegáns estélyi ruhákban jelentek meg, a férfiaknak kötelező volt szmokingviselet. Ez évben mégis kivételt tettek: Pablo Picasso birkabőr zakóban léphetett be a fesztiválpalotába. A 35 játékfilm és 43 rövidfilm közül a zsűri elsősorban a népszerűeket díjazta, s ez akkor is igaz, ha Jacques Tati zsenialitását – noha mindenki Charlie Chaplinéhez hasonlította – nem ismerték el. Henri-Georges Clouzot filmje, A félelem bére viszont egyöntetű sikert aratott, még az amerikaiak körében is. Viszonzásképpen a franciák becsületrenddel tüntették ki Walt Disney-t… Kisebb botrány is volt: a zsűri egyik tagja, Edward G. Robinson azzal fenyegetődzött, hogy a Bienvenido Mister Marshall miatt lemond, mivel szerinte a film nevetségessé teszi az amerikaiakat. A film végül is megkapta a legjobb szórakoztató film nemzetközi díját. Nagy vesztese a fesztiválnak a Pán Péter című, később nagy közönségsikert aratott rajzfilm, valamint rendező és Sven Vilhem Nykvist operatőr alkotása, a Barrabas. A versenyfilmek rendezői között ott található Luis Buñuel (Ő), Vittorio De Sica (Termini pályaudvar), Jacques Tati (Hulot úr nyaral) és persze Alfred Hitchcock, a Tábori György forgatókönyve alapján készült Meggyónom című filmjével. Noha hazai alkotás nem szerepelt a versenyben, a magyarok ez évben sem maradhattak ki: bemutatták a Spanyolországban élő Ladislao Vajda (Vajda László) Dona Francisquita című filmjét. A nézők láthatták Burt Lancastert a Térj vissza, kicsi Sheba! című filmben, Gina Lollobrigidát az Alberto Moravia forgatókönyvéből készült A vidéki lányban, Yves Montand-t A félelem bérében és Gábor Zsazsát a Liliben. (hu)
- A 6. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál 1953. április 15. és 29. között került megrendezésre, Jean Cocteau. A rendezvényről továbbra is távol maradtak a kelet- és közép-európai filmek. Az előző évi ígérethez híven a francia szervezők néhány külföldi művészt is bevontak a zsűri munkájába, alacsony számukat pedig kulturdiplomáciai lépésekkel, például különféle fantázianevekkel ellátott díjak létrehozásával igyekeztek kompenzálni, amihez persze nagyban hozzájárult a költő, Jean Cocteau elnöksége. A strandon fotósok vadásztak a filmcsillagokra, köztük egy frissen felfedezett szépségre, Brigitte Bardot-ra. Sztárok sokasága érkezett a tengerparti városba, hogy minden eszközt megragadjon saját karrierjének építésére. Kirk Douglas Bardot szőke fürtjeivel játszadozott és minduntalan franciául nyilatkozott, Gary Cooper pedig – aki megkapta a „legnépszerűbb sztár” címet – hatalmas tömeggel a sarkában sétálgatott a Croisette-en. A körvonalazhatatlan mondén világ találkozóhelyévé vált Cannes-ban mindig is nagy hangsúlyt fektettek az öltözködésre; a meghívott hölgyek elegáns estélyi ruhákban jelentek meg, a férfiaknak kötelező volt szmokingviselet. Ez évben mégis kivételt tettek: Pablo Picasso birkabőr zakóban léphetett be a fesztiválpalotába. A 35 játékfilm és 43 rövidfilm közül a zsűri elsősorban a népszerűeket díjazta, s ez akkor is igaz, ha Jacques Tati zsenialitását – noha mindenki Charlie Chaplinéhez hasonlította – nem ismerték el. Henri-Georges Clouzot filmje, A félelem bére viszont egyöntetű sikert aratott, még az amerikaiak körében is. Viszonzásképpen a franciák becsületrenddel tüntették ki Walt Disney-t… Kisebb botrány is volt: a zsűri egyik tagja, Edward G. Robinson azzal fenyegetődzött, hogy a Bienvenido Mister Marshall miatt lemond, mivel szerinte a film nevetségessé teszi az amerikaiakat. A film végül is megkapta a legjobb szórakoztató film nemzetközi díját. Nagy vesztese a fesztiválnak a Pán Péter című, később nagy közönségsikert aratott rajzfilm, valamint rendező és Sven Vilhem Nykvist operatőr alkotása, a Barrabas. A versenyfilmek rendezői között ott található Luis Buñuel (Ő), Vittorio De Sica (Termini pályaudvar), Jacques Tati (Hulot úr nyaral) és persze Alfred Hitchcock, a Tábori György forgatókönyve alapján készült Meggyónom című filmjével. Noha hazai alkotás nem szerepelt a versenyben, a magyarok ez évben sem maradhattak ki: bemutatták a Spanyolországban élő Ladislao Vajda (Vajda László) Dona Francisquita című filmjét. A nézők láthatták Burt Lancastert a Térj vissza, kicsi Sheba! című filmben, Gina Lollobrigidát az Alberto Moravia forgatókönyvéből készült A vidéki lányban, Yves Montand-t A félelem bérében és Gábor Zsazsát a Liliben. (hu)
|
