| dbo:abstract
|
- A 9. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál 1956. április 23. és május 10. között került megrendezésre, francia filmrendező elnökletével. A rendezvényen 39 nagyjátékfilmet és 37 rövidfilmet tűztek műsorra. A filmseregszemle úttörő szerepet vállalt fel azzal, hogy három, egész estét betöltő dokumentarista film is elismerésben részesült: Cousteau kapitánytól A csend világa (Arany Pálma), egy indiai remekmű, a Pather Panchali (a humánus dokumentum díja), valamint a Picasso rejtélye (a zsűri különdíja). Ingmar Bergman svéd forgatókönyvíró és filmrendező (Egy nyári éj mosolya) ebben az évben szerezte meg első elismerését Cannes-ban, a fura elnevezésű költői humor díját. A legjobb rendezés díja viszont a szovjet Szergej Jutkevicset illette Otelló című filmdrámájáért. A rendezők közül immár megszokottá vált Vittorio De Sica jelenléte (A tető); először vett részt a fesztiválon Kuroszava Akira (Ikimono no kiroku). A színészek között látható volt Nino Manfredi és Gino Cervi (Szerelmesek), a szépséges Michèle Morgan Marie-Antoinette, Franciaország királynéja szerepében, Rod Steiger és Humphrey Bogart (Annál súlyosabb a bukásuk…), valamint A szürke öltönyös férfi, Gregory Peck. Három magyar alkotást mutatnak be: a nagyjátékfilmek között Fábri Zoltán Körhinta című alkotását, Törőcsik Marival és Soós Imrével a főszerepekben, a rövidfilmek között pedig Kollányi Ágoston Kati és a vadmacska, valamint Banovich Tamás Cigánytánc című opusait. Negyedszer – utoljára – indított versenyfilmet Cannes-ban a magyar származású spanyol rendező, (Vajda László) (Tarde de toros). Az 1956. évi fesztiválhoz kötődik a rendezvény történetének talán legnagyobb botránya: Alain Resnais Sötétség és köd (Nuit et Brouillard) című rövidfilmjét, a nyugatnémet nagykövet kérésére, a francia külügyminisztérium kivetette a versenyprogramból, hogy ne akadályozza a német-francia megbékélést. Resnais filmje egyike – sokak szerint legjobbika – volt a holokausztot, a náci koncentrációs és haláltáborokat bemutató dokumentumfilmeknek. A cenzúra ennyire nyilvánvaló alkalmazása élénk tiltakozást váltott ki mind Franciaországban, mind pedig Nyugat-Németországban A fesztivál mellett még egy nagyszabású esemény vonta magára a figyelmet a Côte d’Azur-ön: Grace Kelly színésznő monacói hercegné lett. (hu)
- A 9. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál 1956. április 23. és május 10. között került megrendezésre, francia filmrendező elnökletével. A rendezvényen 39 nagyjátékfilmet és 37 rövidfilmet tűztek műsorra. A filmseregszemle úttörő szerepet vállalt fel azzal, hogy három, egész estét betöltő dokumentarista film is elismerésben részesült: Cousteau kapitánytól A csend világa (Arany Pálma), egy indiai remekmű, a Pather Panchali (a humánus dokumentum díja), valamint a Picasso rejtélye (a zsűri különdíja). Ingmar Bergman svéd forgatókönyvíró és filmrendező (Egy nyári éj mosolya) ebben az évben szerezte meg első elismerését Cannes-ban, a fura elnevezésű költői humor díját. A legjobb rendezés díja viszont a szovjet Szergej Jutkevicset illette Otelló című filmdrámájáért. A rendezők közül immár megszokottá vált Vittorio De Sica jelenléte (A tető); először vett részt a fesztiválon Kuroszava Akira (Ikimono no kiroku). A színészek között látható volt Nino Manfredi és Gino Cervi (Szerelmesek), a szépséges Michèle Morgan Marie-Antoinette, Franciaország királynéja szerepében, Rod Steiger és Humphrey Bogart (Annál súlyosabb a bukásuk…), valamint A szürke öltönyös férfi, Gregory Peck. Három magyar alkotást mutatnak be: a nagyjátékfilmek között Fábri Zoltán Körhinta című alkotását, Törőcsik Marival és Soós Imrével a főszerepekben, a rövidfilmek között pedig Kollányi Ágoston Kati és a vadmacska, valamint Banovich Tamás Cigánytánc című opusait. Negyedszer – utoljára – indított versenyfilmet Cannes-ban a magyar származású spanyol rendező, (Vajda László) (Tarde de toros). Az 1956. évi fesztiválhoz kötődik a rendezvény történetének talán legnagyobb botránya: Alain Resnais Sötétség és köd (Nuit et Brouillard) című rövidfilmjét, a nyugatnémet nagykövet kérésére, a francia külügyminisztérium kivetette a versenyprogramból, hogy ne akadályozza a német-francia megbékélést. Resnais filmje egyike – sokak szerint legjobbika – volt a holokausztot, a náci koncentrációs és haláltáborokat bemutató dokumentumfilmeknek. A cenzúra ennyire nyilvánvaló alkalmazása élénk tiltakozást váltott ki mind Franciaországban, mind pedig Nyugat-Németországban A fesztivál mellett még egy nagyszabású esemény vonta magára a figyelmet a Côte d’Azur-ön: Grace Kelly színésznő monacói hercegné lett. (hu)
|
