| dbo:abstract
|
- A 30. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál 1977. május 13. és 27. között került megrendezésre, Roberto Rossellini olasz filmrendező, a Francia Filmtár (Cinémathèque française) elnökletével. A versenyben 23 nagyjátékfilm és 7 rövidfilm vett részt, versenyen kívül 7 alkotást vetítettek és további 38-at a három másik – versenybe nem számító – szekciókban (Termékeny szemek, A kor légköre, illetve Az összetett múlt). A párhuzamos rendezvények Kritikusok Hete szekciójában 7 filmet mutattak be, míg a Rendezők Kéthete elnevezésű szekció keretében 21 és 6 kisfilm vetítésére került sor. A fesztivált Dino Risi olasz filmrendező nyitotta meg. A szervezők nehezen tudták kézben tartani a rendezvényt, annyi párhuzamos program volt, hogy a vendégek alig voltak képesek követni, hol, milyen minőségben játszanak filmeket. A csak fokozta, hogy a hivatalos válogatás verseny- és versenyen kívüli szekciói mellett a párhuzamos rendezvények is sok filmeket vetítettek , sőt, az immár 17. alkalommal megrendezett filmvásár keretében további 307 produkciót mutattak be a lehetséges vásárlóknak. Az Arany Pálma-jelöltek között tartották számon a Három nő (Robert Altman), A csipkeverőnő (Claude Goretta), Az amerikai barát (Wim Wenders), valamint az Egy különleges nap (Ettore Scola) című alkotásokat – a nyertes végül is a Taviani-fivérek Apámuram című filmje lett, ami egyben FIPRESCI-díjban is részesült (először fordult elő, hogy ugyanaz a film mindkét elismerést megkapta). Ridley Scott lett a legjobb első filmes (Párbajhősök), a legjobb színész pedig a fesztiválon már rendkívül otthonosan mozgó spanyol színész, Fernando Rey (Életem, Elisa). Ebben az évben mutatta be rendezői munkássága utolsó darabját – a Bibliáról készített dokumentumfilmjét – Marcel Carné (La bible). A legnagyobb – füttykoncertben is kifejezett – felháborodást Marguerite Duras A kamion című szerzői filmje keltette. A rendezőnő és Gérard Depardieu egy kamion éjszakai útjáról készült vágóképek melletti szövegfelolvasását és forgatókönyv-értelmezését szinte senki sem értékelte, egy olasz néző egyenesen a rendezőnő és a film alkotóinak megölésével fenyegetőzött… Azonban nem csak ez okozott izgalmat a fesztivál idején: előbb a fesztiválpalota vetítőtermében találtak bombát, majd sztrájk bénította a rendezvényt. A zsűri 71 éves elnöke, Roberto Rossellini, aki előző évben vette át a Francia Filmtár vezetését, a filmes esemény idején egy – mindenki számára nyitott – kollokviumot tartott. Nevéhez fűződik a fesztivál történetének talán legkomolyabb botránya. Az Arany Pálma díjas Apámuram ugyanis televízióra készült, 16 mm-es kópiával, kis költségvetéssel. Rossellini erősen hitt a televízió és mozi közötti átjárhatóságban, ezért – véleményének nyersen, ellentmondást nem tűrő módon adva hangot – kitartott a fődíj odaítélése mellett. Végül egyedül állt ki az emelvényre bejelenteni a díjat, mivel a fesztivál főbiztosa távollétével fejezte ki egyet nem értését. Rossellini egy héttel később szívrohamban hunyt el… A fesztivál elsőszámú filmcsillagja Isabelle Huppert volt (A csipkeverőnő). Kiemelkedő alakítást nyújtott Fernando Rey oldalán Geraldine Chaplin (Életem, Elisa), az Iphigenia főszerepében Irene Papas és az Egy különleges nap két sztárja: Sophia Loren és Marcello Mastroianni. Nagyágyúkat vonultatott fel a Lila taxi: Peter Ustinov, Charlotte Rampling, Philippe Noiret és Fred Astaire. A fesztivállátogatók a Ha-Gan című izraeli film fiatal lányának szerepében fedezhették fel Melanie Griffith színésznőt. Emlékezetes volt Harvey Keitel (Párbajhősök), Ornella Muti, Patrick Dewaere és Ugo Tognazzi (La stanza del vescovo), valamint Paul Newman (Jégtörők). A Croisette-en sokan rácsodálkozhattak egy osztrák származású „izomhegyre”: Arnold Schwarzeneggerre (Acélizom). Magyar siker a fesztiválon: Arany Pálmát kapott a rövidfilm kategóriában Jankovics Marcell színes animációs filmje, a Küzdők. A nagyjátékfilmek versenyébe Szabó István Budapesti mesék című alkotása kapott meghívást. A Rendezők Kéthete párhuzamos szekció filmjei közül kiemelkedett Mészáros Márta Kilenc hónap című alkotása, amely FIPRESCI-díjat kapott. További magyar vonatkozása a fesztiválnak, hogy a Kanadából Párizsba visszatért, és ott másfél hónappal korábban elhunyt magyar származású brit rajzfilmes, Peter Foldes Visage című animációs rövidfilmjét ugyancsak indították az Arany Pálmáért folyó versenyben. (hu)
- A 30. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál 1977. május 13. és 27. között került megrendezésre, Roberto Rossellini olasz filmrendező, a Francia Filmtár (Cinémathèque française) elnökletével. A versenyben 23 nagyjátékfilm és 7 rövidfilm vett részt, versenyen kívül 7 alkotást vetítettek és további 38-at a három másik – versenybe nem számító – szekciókban (Termékeny szemek, A kor légköre, illetve Az összetett múlt). A párhuzamos rendezvények Kritikusok Hete szekciójában 7 filmet mutattak be, míg a Rendezők Kéthete elnevezésű szekció keretében 21 és 6 kisfilm vetítésére került sor. A fesztivált Dino Risi olasz filmrendező nyitotta meg. A szervezők nehezen tudták kézben tartani a rendezvényt, annyi párhuzamos program volt, hogy a vendégek alig voltak képesek követni, hol, milyen minőségben játszanak filmeket. A csak fokozta, hogy a hivatalos válogatás verseny- és versenyen kívüli szekciói mellett a párhuzamos rendezvények is sok filmeket vetítettek , sőt, az immár 17. alkalommal megrendezett filmvásár keretében további 307 produkciót mutattak be a lehetséges vásárlóknak. Az Arany Pálma-jelöltek között tartották számon a Három nő (Robert Altman), A csipkeverőnő (Claude Goretta), Az amerikai barát (Wim Wenders), valamint az Egy különleges nap (Ettore Scola) című alkotásokat – a nyertes végül is a Taviani-fivérek Apámuram című filmje lett, ami egyben FIPRESCI-díjban is részesült (először fordult elő, hogy ugyanaz a film mindkét elismerést megkapta). Ridley Scott lett a legjobb első filmes (Párbajhősök), a legjobb színész pedig a fesztiválon már rendkívül otthonosan mozgó spanyol színész, Fernando Rey (Életem, Elisa). Ebben az évben mutatta be rendezői munkássága utolsó darabját – a Bibliáról készített dokumentumfilmjét – Marcel Carné (La bible). A legnagyobb – füttykoncertben is kifejezett – felháborodást Marguerite Duras A kamion című szerzői filmje keltette. A rendezőnő és Gérard Depardieu egy kamion éjszakai útjáról készült vágóképek melletti szövegfelolvasását és forgatókönyv-értelmezését szinte senki sem értékelte, egy olasz néző egyenesen a rendezőnő és a film alkotóinak megölésével fenyegetőzött… Azonban nem csak ez okozott izgalmat a fesztivál idején: előbb a fesztiválpalota vetítőtermében találtak bombát, majd sztrájk bénította a rendezvényt. A zsűri 71 éves elnöke, Roberto Rossellini, aki előző évben vette át a Francia Filmtár vezetését, a filmes esemény idején egy – mindenki számára nyitott – kollokviumot tartott. Nevéhez fűződik a fesztivál történetének talán legkomolyabb botránya. Az Arany Pálma díjas Apámuram ugyanis televízióra készült, 16 mm-es kópiával, kis költségvetéssel. Rossellini erősen hitt a televízió és mozi közötti átjárhatóságban, ezért – véleményének nyersen, ellentmondást nem tűrő módon adva hangot – kitartott a fődíj odaítélése mellett. Végül egyedül állt ki az emelvényre bejelenteni a díjat, mivel a fesztivál főbiztosa távollétével fejezte ki egyet nem értését. Rossellini egy héttel később szívrohamban hunyt el… A fesztivál elsőszámú filmcsillagja Isabelle Huppert volt (A csipkeverőnő). Kiemelkedő alakítást nyújtott Fernando Rey oldalán Geraldine Chaplin (Életem, Elisa), az Iphigenia főszerepében Irene Papas és az Egy különleges nap két sztárja: Sophia Loren és Marcello Mastroianni. Nagyágyúkat vonultatott fel a Lila taxi: Peter Ustinov, Charlotte Rampling, Philippe Noiret és Fred Astaire. A fesztivállátogatók a Ha-Gan című izraeli film fiatal lányának szerepében fedezhették fel Melanie Griffith színésznőt. Emlékezetes volt Harvey Keitel (Párbajhősök), Ornella Muti, Patrick Dewaere és Ugo Tognazzi (La stanza del vescovo), valamint Paul Newman (Jégtörők). A Croisette-en sokan rácsodálkozhattak egy osztrák származású „izomhegyre”: Arnold Schwarzeneggerre (Acélizom). Magyar siker a fesztiválon: Arany Pálmát kapott a rövidfilm kategóriában Jankovics Marcell színes animációs filmje, a Küzdők. A nagyjátékfilmek versenyébe Szabó István Budapesti mesék című alkotása kapott meghívást. A Rendezők Kéthete párhuzamos szekció filmjei közül kiemelkedett Mészáros Márta Kilenc hónap című alkotása, amely FIPRESCI-díjat kapott. További magyar vonatkozása a fesztiválnak, hogy a Kanadából Párizsba visszatért, és ott másfél hónappal korábban elhunyt magyar származású brit rajzfilmes, Peter Foldes Visage című animációs rövidfilmjét ugyancsak indították az Arany Pálmáért folyó versenyben. (hu)
|
