| dbo:abstract
|
- Az 1985–1990 közötti magyar országgyűlési képviselők listája alfabetikus sorrendben. Az 1985-ös parlamenti választást június 8-án, először és utoljára alkalmazva, az 1983. évi III. törvény alapján tartották meg, amely az egyéni választókerületekben kötelezővé tette a többes jelölést, valamint bevezette a vegyes (egyéni és listás) választási rendszert. Az új választási rendszer emellett lehetővé tette az "egyik sem" opció választását is. A választáson a jelölteknek a mandátum elnyeréséhez abszolút többséget kellett szerezniük érvényes részvétel (50%) mellett, máskülönben úgynevezett pótválasztásokra került sor. Az egyéni választókerületekből 352, míg az országos listáról 35 képviselő juthatott a parlamentbe, így a törvényhozás összlétszáma 387 fő volt. Az 1985. június 28-i alakuló ülésen mégis csak 386 fő tett esküt, ugyanis a Zala megyei 5. sz. választókerületben (Keszthely) a többes jelölés hiánya miatt a voksolás elmaradt. A különböző halálozások, lemondások-visszahívások következtében végül összesen 421 fő működött hosszabb-rövidebb ideig parlamenti képviselőként az 1985–1990-es ciklusban. Időközi választásokat az 1983. évi III. tv. alapján csak egyszer tartottak (Keszthely), a későbbieket az ideiglenes jelleggel meghozott 1989. évi X. tv. szabályozta, amely már a rendszerváltás demokratizálódási folyamatait tükrözte. Az első hivatalos ellenzéki képviselők is ezután kerültek be a törvényhozásba (elsőként a Magyar Demokrata Fórum képviseletében). (hu)
- Az 1985–1990 közötti magyar országgyűlési képviselők listája alfabetikus sorrendben. Az 1985-ös parlamenti választást június 8-án, először és utoljára alkalmazva, az 1983. évi III. törvény alapján tartották meg, amely az egyéni választókerületekben kötelezővé tette a többes jelölést, valamint bevezette a vegyes (egyéni és listás) választási rendszert. Az új választási rendszer emellett lehetővé tette az "egyik sem" opció választását is. A választáson a jelölteknek a mandátum elnyeréséhez abszolút többséget kellett szerezniük érvényes részvétel (50%) mellett, máskülönben úgynevezett pótválasztásokra került sor. Az egyéni választókerületekből 352, míg az országos listáról 35 képviselő juthatott a parlamentbe, így a törvényhozás összlétszáma 387 fő volt. Az 1985. június 28-i alakuló ülésen mégis csak 386 fő tett esküt, ugyanis a Zala megyei 5. sz. választókerületben (Keszthely) a többes jelölés hiánya miatt a voksolás elmaradt. A különböző halálozások, lemondások-visszahívások következtében végül összesen 421 fő működött hosszabb-rövidebb ideig parlamenti képviselőként az 1985–1990-es ciklusban. Időközi választásokat az 1983. évi III. tv. alapján csak egyszer tartottak (Keszthely), a későbbieket az ideiglenes jelleggel meghozott 1989. évi X. tv. szabályozta, amely már a rendszerváltás demokratizálódási folyamatait tükrözte. Az első hivatalos ellenzéki képviselők is ezután kerültek be a törvényhozásba (elsőként a Magyar Demokrata Fórum képviseletében). (hu)
|
