| dbo:abstract
|
- A 2008-as tibeti zavargások 2008. március 10-én demonstrációkkal kezdődtek. Ez a tibeti felkelés napja, amikor a 49 évvel ezelőtti sikertelen, a pekingi kommunista uralom ellen indított emlékeznek. A mostani zavargásokat politikai kommentátorok tibeti intifádának is hívják. A rendőrök erőszakkal reagáltak, és több tucat tüntetőt lelőttek. Ezekről fényképes bizonyítékok is készültek. Erre mindössze egy nappal egy muszlim szélsőséges szervezet által Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területban elkövetett, előre eltervezett repülőgép-eltérítést követően került sor. A tüntetéseket buddhista szerzetesek indították, akik a 2007 októberében őrizetbe vett vezető szerzetesek kiszabadítását akarták elérni. Őket korábban azért vették őrizetbe, mivel megünnepelték, hogy 2006. szeptember 27-én az amerikai Kongresszus Tendzin Gyacót, a dalai lámát tüntette ki a Kongresszusi Aranyéremmel. A tüntetés hamarosan a függetlenségre való buzdításba csapott át, majd március 14-én erőszakba, lázadásba, gyújtogatásba, fosztogatásba torkollott. Ez a nem tibetiek elleni támadásokkal is párosult. A tüntetés az elmúlt 20 évben a legnagyobb ilyen szabású akció, amit a Kínai Kommunista Párt ellen szerveztek. A zavargások azon a héten kezdődtek, amikor a nagyobb kormányzóságok vezetői Pekingben, az voltak. A régióban zajló eseményekről ritkán lehet információhoz jutni, mivel a kínai hatóságok megtiltották a külföldi sajtónak, hogy belépjenek a területre, és hogy onnan tudósításokat, riportokat adjanak. Azonban az Economist egyik tudósítója, James Miles egy hétre engedélyt kapott az autonóm tartományba való belépéshez. (hu)
- A 2008-as tibeti zavargások 2008. március 10-én demonstrációkkal kezdődtek. Ez a tibeti felkelés napja, amikor a 49 évvel ezelőtti sikertelen, a pekingi kommunista uralom ellen indított emlékeznek. A mostani zavargásokat politikai kommentátorok tibeti intifádának is hívják. A rendőrök erőszakkal reagáltak, és több tucat tüntetőt lelőttek. Ezekről fényképes bizonyítékok is készültek. Erre mindössze egy nappal egy muszlim szélsőséges szervezet által Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területban elkövetett, előre eltervezett repülőgép-eltérítést követően került sor. A tüntetéseket buddhista szerzetesek indították, akik a 2007 októberében őrizetbe vett vezető szerzetesek kiszabadítását akarták elérni. Őket korábban azért vették őrizetbe, mivel megünnepelték, hogy 2006. szeptember 27-én az amerikai Kongresszus Tendzin Gyacót, a dalai lámát tüntette ki a Kongresszusi Aranyéremmel. A tüntetés hamarosan a függetlenségre való buzdításba csapott át, majd március 14-én erőszakba, lázadásba, gyújtogatásba, fosztogatásba torkollott. Ez a nem tibetiek elleni támadásokkal is párosult. A tüntetés az elmúlt 20 évben a legnagyobb ilyen szabású akció, amit a Kínai Kommunista Párt ellen szerveztek. A zavargások azon a héten kezdődtek, amikor a nagyobb kormányzóságok vezetői Pekingben, az voltak. A régióban zajló eseményekről ritkán lehet információhoz jutni, mivel a kínai hatóságok megtiltották a külföldi sajtónak, hogy belépjenek a területre, és hogy onnan tudósításokat, riportokat adjanak. Azonban az Economist egyik tudósítója, James Miles egy hétre engedélyt kapott az autonóm tartományba való belépéshez. (hu)
|
