| dbo:abstract
|
- A 2016-os plakátügy egy közéleti vita volt, amely 2016-ban, az 1956-os forradalom emlékévének idején bontakozott ki. A vita eredeti tárgya az 1956-os forradalom során az egyik fegyveres felkelőről készült fénykép, pontosabban az azon szereplő gyermekkorú felkelő személyazonossága volt. Az emlékév szervezéséért felelős Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány a fotót emlékbélyegen, plakátokon és falfestményen is szerepeltette. Utóbbiakon a felkelő képe alatt Dózsa László színművész nevét tüntették fel. Jelentkezett azonban Szakács János, aki unokatestvérét, néhai Pruck Pált vélte felfedezni a képen, és ő, majd Pruck Pál lánya, Pruck Erika is kérte a képaláírás javítását. Kiderült, hogy a felvétel a magazin 1956. november 12-i számában is Pruck Pál nevével jelent meg, és Pruck a Kádár-rendszer idején vele készült interjúban is elismerte, hogy ő szerepel a fotón. Dózsa László röviddel a konfliktus kipattanása után elállt attól, hogy őt tüntessék fel a képaláíráson, habár azt állította, hogy ezt csak Pruck és hozzátartozói nyugalma érdekében teszi. A vita egyes szereplői (így például Eörsi László) nem csak amellett foglaltak állást, hogy a képen Pruck Pál szerepel, de megkérdőjelezte a magát a fényképen szereplőnek állító Dózsa László állítólagos 1956-os szerepét és igazmondását is. Schmidt Mária, az emlékév kormánybiztosa és a közalapítvány kuratóriumának tagja viszont a vita során teljességgel Dózsa pártjára állt, kitartva amellett, hogy ő szerepel a fotón, illetve kiállva a Dózsa saját állítására alapozott 56-os szerepvállalásának igazsága mellett is. Pruckkal kapcsolatban (annak ’56 utáni életútjára vonatkozóan) viszont olyan tényekre emlékeztetett, amelyek egyrészt nem kapcsolódtak az alapkérdéshez (hogy ki szerepel a fotón), másrészt a néhai Pruck személyiségének megítélését negatív irányba befolyásolhatták. Schmidt ígéretet tett rá, hogy bocsánatot kér a hozzátartozóktól, ha bebizonyosodik, hogy a képen Pruck szerepel, de miután az – Oral History Archívum Osztálya 2017 áprilisában szintén arra jutott, hogy a képen nem Dózsa, hanem Pruck látható, ígéretét nem tartotta be, és a képaláírást az általa vezetett testület nem javította. 2017 júniusában távozott a közalapítvány egyik történész munkatársa, . A közalapítvány kuratóriuma, Schmidt Mária kormánybiztos véleményére hivatkozva, egyszemélyi felelőssé tette Horváthot mint „az 1956-os emlékév történészszakmai vezetőjét” a fényképen szereplő személy azonosításának szakmai hibájáért. Másfelől a kuratórium szerint Horváth nem vállalta a felelősséget hibájáért. Horváth felmondását ugyanakkor a kuratórium az emlékév elleni sajtótámadásokkal indokolta. Horváth nyilatkozatában tagadta, hogy a közalapítványnál vezető lett volna, és hogy a „történész-szakmai vezető” poszt egyáltalán létezett volna. Tagadta továbbá, hogy egyedül ő felelt volna a kép azonosításáért, és kijelentette, hogy a hibáról azért nem nyilatkozhatott, mert amikor jelezte, hogy ezt meg fogja tenni, a közalapítvány az előre egyeztetett sajtómegjelenéseket lemondta. A szakmai hibáért bocsánatot kért a Pruck családtól, jelezve, hogy a bocsánatkérést alapvetően Schmidt Máriának kellene megtennie. Pruck hozzátartozói bíróság elé vitték a vitát. Azt kívánták elérni, hogy a közalapítvány nyilvánosan ismerje el a szakmai hibát és azt, hogy a képen Pruck látható. Az elsőfokú ítélethirdetésre 2018. májusának végén került sor: a pert a közalapítvány elvesztette, bebizonyosodott, hogy a képen Pruck Pál látható. A bíróság a közalapítványt bocsánatkérésre és a feliratok megváltoztatására (Pruck nevének feltüntetésére, Dózsa nevének eltüntetésére) kötelezte. (hu)
- A 2016-os plakátügy egy közéleti vita volt, amely 2016-ban, az 1956-os forradalom emlékévének idején bontakozott ki. A vita eredeti tárgya az 1956-os forradalom során az egyik fegyveres felkelőről készült fénykép, pontosabban az azon szereplő gyermekkorú felkelő személyazonossága volt. Az emlékév szervezéséért felelős Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány a fotót emlékbélyegen, plakátokon és falfestményen is szerepeltette. Utóbbiakon a felkelő képe alatt Dózsa László színművész nevét tüntették fel. Jelentkezett azonban Szakács János, aki unokatestvérét, néhai Pruck Pált vélte felfedezni a képen, és ő, majd Pruck Pál lánya, Pruck Erika is kérte a képaláírás javítását. Kiderült, hogy a felvétel a magazin 1956. november 12-i számában is Pruck Pál nevével jelent meg, és Pruck a Kádár-rendszer idején vele készült interjúban is elismerte, hogy ő szerepel a fotón. Dózsa László röviddel a konfliktus kipattanása után elállt attól, hogy őt tüntessék fel a képaláíráson, habár azt állította, hogy ezt csak Pruck és hozzátartozói nyugalma érdekében teszi. A vita egyes szereplői (így például Eörsi László) nem csak amellett foglaltak állást, hogy a képen Pruck Pál szerepel, de megkérdőjelezte a magát a fényképen szereplőnek állító Dózsa László állítólagos 1956-os szerepét és igazmondását is. Schmidt Mária, az emlékév kormánybiztosa és a közalapítvány kuratóriumának tagja viszont a vita során teljességgel Dózsa pártjára állt, kitartva amellett, hogy ő szerepel a fotón, illetve kiállva a Dózsa saját állítására alapozott 56-os szerepvállalásának igazsága mellett is. Pruckkal kapcsolatban (annak ’56 utáni életútjára vonatkozóan) viszont olyan tényekre emlékeztetett, amelyek egyrészt nem kapcsolódtak az alapkérdéshez (hogy ki szerepel a fotón), másrészt a néhai Pruck személyiségének megítélését negatív irányba befolyásolhatták. Schmidt ígéretet tett rá, hogy bocsánatot kér a hozzátartozóktól, ha bebizonyosodik, hogy a képen Pruck szerepel, de miután az – Oral History Archívum Osztálya 2017 áprilisában szintén arra jutott, hogy a képen nem Dózsa, hanem Pruck látható, ígéretét nem tartotta be, és a képaláírást az általa vezetett testület nem javította. 2017 júniusában távozott a közalapítvány egyik történész munkatársa, . A közalapítvány kuratóriuma, Schmidt Mária kormánybiztos véleményére hivatkozva, egyszemélyi felelőssé tette Horváthot mint „az 1956-os emlékév történészszakmai vezetőjét” a fényképen szereplő személy azonosításának szakmai hibájáért. Másfelől a kuratórium szerint Horváth nem vállalta a felelősséget hibájáért. Horváth felmondását ugyanakkor a kuratórium az emlékév elleni sajtótámadásokkal indokolta. Horváth nyilatkozatában tagadta, hogy a közalapítványnál vezető lett volna, és hogy a „történész-szakmai vezető” poszt egyáltalán létezett volna. Tagadta továbbá, hogy egyedül ő felelt volna a kép azonosításáért, és kijelentette, hogy a hibáról azért nem nyilatkozhatott, mert amikor jelezte, hogy ezt meg fogja tenni, a közalapítvány az előre egyeztetett sajtómegjelenéseket lemondta. A szakmai hibáért bocsánatot kért a Pruck családtól, jelezve, hogy a bocsánatkérést alapvetően Schmidt Máriának kellene megtennie. Pruck hozzátartozói bíróság elé vitték a vitát. Azt kívánták elérni, hogy a közalapítvány nyilvánosan ismerje el a szakmai hibát és azt, hogy a képen Pruck látható. Az elsőfokú ítélethirdetésre 2018. májusának végén került sor: a pert a közalapítvány elvesztette, bebizonyosodott, hogy a képen Pruck Pál látható. A bíróság a közalapítványt bocsánatkérésre és a feliratok megváltoztatására (Pruck nevének feltüntetésére, Dózsa nevének eltüntetésére) kötelezte. (hu)
|
