| dbo:abstract
|
- A 2020-as amerikai elnökválasztást az érvényes jogszabályoknak megfelelően 2020. november 3-án rendezték meg. A szavazás demokrata győzelemmel zárult, Joe Biden elnökjelölt megszerezte a megválasztásához szükséges többséget az elektori kollégiumban. Az Egyesült Államokban négyévente tartanak elnökválasztást, amelynek keretében az összes tagállamban és Washingtonban ugyanaznap voksolnak a választóképes állampolgárok. Az Egyesült Államokban nem közvetlenül választják meg a kormány-, illetve államfőt, hanem az 538 elektorból álló elektori kollégium dönt az elnök személyéről. Az angolul electoral college-ként ismert testületben az amerikai alkotmány minden tagállamnak a képviselőivel és szenátoraival megegyező számú elektort allokál. További amerikai sajátosság a de facto kétpártrendszer, melynek keretében a Republikánus és a Demokrata Párt dominálja a politikát. Az elmúlt százötven év minden elnökét ők adták. A pártok előválasztással választják ki az elnökjelöltjüket, ám a hivatalban levő, újraválasztásért küzdő elnököknek ritkán kell megbirkózniuk prominens előválasztási kihívókkal, így például a Republikánus Párt elnökjelöltje Donald J. Trump volt. Ezzel ellentétben a Demokrata Pártnál zsúfolt volt a mezőny, mivel több tucatnyi közismert politikus is jelezte az előválasztáson indulási szándékát, egyebek között Kirsten Gillibrand New York-i szenátor, Bill de Blasio New York-i polgármester, Elizabeth Warren massachusettsi szenátor, volt Obama-kabinettag, Beto O'Rourke volt kongresszusi képviselő, az erősen baloldali Bernie Sanders, valamint a demokrata előválasztási jelöltpreferenciát felmérő közvélemény-kutatásokat rendszerint vezető Joe Biden volt alelnök. Az előválasztás 2020-as kezdetét megelőzően számos televíziós vitában vehettek részt a magukat megméretni kívánó demokrata politikusok. A tömérdek demokrata kandidátus közül azonban néhány jelölt a visszalépés mellett döntött, például Kirsten Gillibrand, aki 2019 augusztusában szüntette be a kampányolást, és Bill de Blasio, aki 2019 szeptemberében szüntette be a kampányolást. A választáson a szavazók elektorokat választanak, majd formálisan az elektorok választják meg az Amerikai Egyesült Államok elnökét. A győzelemhez 270 elektori szavazat megszerzése szükséges. Amennyiben egyik elnökségre pályázónak sem sikerül teljesíteni ezen feltételt, a Képviselőház feladatává válik az elnök megválasztása. A tagállamok többségében az ottani győztes elnökjelölthöz kerül minden elektor, habár bizonyos kevésbé népes tagállamokban megoszolhatnak az elektorok két jelölt között. 2020. november 7-én Joe Biden átlépte a megválasztáshoz szükséges elektorszámot így eldőlt, hogy ő lesz az Egyesült Államok 46. elnöke. 2020. december 14-én az elektorok 306-232-es szavazati aránnyal megválasztották Bident elnöknek. A szenátusi választás csak 2021. január 6-án dőlt el, itt is a demokraták diadalmaskodtak, 50 helyet szerezve a 100 tagú szenátusban (ami az alelnök, Kamala Harris döntő szavazatával együtt szűk többséget jelent). Ilyen arányú győzelemre hivatalban lévő elnökkel szemben 1932 óta nem volt példa. (hu)
- A 2020-as amerikai elnökválasztást az érvényes jogszabályoknak megfelelően 2020. november 3-án rendezték meg. A szavazás demokrata győzelemmel zárult, Joe Biden elnökjelölt megszerezte a megválasztásához szükséges többséget az elektori kollégiumban. Az Egyesült Államokban négyévente tartanak elnökválasztást, amelynek keretében az összes tagállamban és Washingtonban ugyanaznap voksolnak a választóképes állampolgárok. Az Egyesült Államokban nem közvetlenül választják meg a kormány-, illetve államfőt, hanem az 538 elektorból álló elektori kollégium dönt az elnök személyéről. Az angolul electoral college-ként ismert testületben az amerikai alkotmány minden tagállamnak a képviselőivel és szenátoraival megegyező számú elektort allokál. További amerikai sajátosság a de facto kétpártrendszer, melynek keretében a Republikánus és a Demokrata Párt dominálja a politikát. Az elmúlt százötven év minden elnökét ők adták. A pártok előválasztással választják ki az elnökjelöltjüket, ám a hivatalban levő, újraválasztásért küzdő elnököknek ritkán kell megbirkózniuk prominens előválasztási kihívókkal, így például a Republikánus Párt elnökjelöltje Donald J. Trump volt. Ezzel ellentétben a Demokrata Pártnál zsúfolt volt a mezőny, mivel több tucatnyi közismert politikus is jelezte az előválasztáson indulási szándékát, egyebek között Kirsten Gillibrand New York-i szenátor, Bill de Blasio New York-i polgármester, Elizabeth Warren massachusettsi szenátor, volt Obama-kabinettag, Beto O'Rourke volt kongresszusi képviselő, az erősen baloldali Bernie Sanders, valamint a demokrata előválasztási jelöltpreferenciát felmérő közvélemény-kutatásokat rendszerint vezető Joe Biden volt alelnök. Az előválasztás 2020-as kezdetét megelőzően számos televíziós vitában vehettek részt a magukat megméretni kívánó demokrata politikusok. A tömérdek demokrata kandidátus közül azonban néhány jelölt a visszalépés mellett döntött, például Kirsten Gillibrand, aki 2019 augusztusában szüntette be a kampányolást, és Bill de Blasio, aki 2019 szeptemberében szüntette be a kampányolást. A választáson a szavazók elektorokat választanak, majd formálisan az elektorok választják meg az Amerikai Egyesült Államok elnökét. A győzelemhez 270 elektori szavazat megszerzése szükséges. Amennyiben egyik elnökségre pályázónak sem sikerül teljesíteni ezen feltételt, a Képviselőház feladatává válik az elnök megválasztása. A tagállamok többségében az ottani győztes elnökjelölthöz kerül minden elektor, habár bizonyos kevésbé népes tagállamokban megoszolhatnak az elektorok két jelölt között. 2020. november 7-én Joe Biden átlépte a megválasztáshoz szükséges elektorszámot így eldőlt, hogy ő lesz az Egyesült Államok 46. elnöke. 2020. december 14-én az elektorok 306-232-es szavazati aránnyal megválasztották Bident elnöknek. A szenátusi választás csak 2021. január 6-án dőlt el, itt is a demokraták diadalmaskodtak, 50 helyet szerezve a 100 tagú szenátusban (ami az alelnök, Kamala Harris döntő szavazatával együtt szűk többséget jelent). Ilyen arányú győzelemre hivatalban lévő elnökkel szemben 1932 óta nem volt példa. (hu)
|
