| dbo:abstract
|
- 2020. augusztus 4-én este, helyi idő szerint 18:08-kor egy extrém erős robbanás történt Libanon fővárosában, Bejrútban. A történt robbanás hatására – melyet heves tűz előzött meg – 200 ember meghalt, 80 eltűnt, és 6000 ember megsebesült. , Bejrút kormányzója szerint mintegy 300 000 ember otthonát semmisítette meg a robbanássorozat. A libanoni kormány kéthetes szükségállapotot hirdetett, Bejrútot katasztrófa sújtotta várossá nyilvánították. A detonációkor legalább 2750 tonna ammónium-nitrát robbant fel, melynek robbanóereje 1,1 kilotonna TNT erejével egyezik meg. A robbanásra az elhagyott MV Rhosus hajóról lefoglalt és egy raktárépületben hat évig megfelelő biztonsági felügyelet nélkül hagyott ammónium-nitrát (amit alapvetően műtrágya alapanyagként használnak) miatt került sor. Annak ellenére, hogy a rengések nem feltétlenül a földet érték, a még így is 3,3-es erősségűnek mérte a detonáció következtében kialakult földrengést. A kikötőben a tüzet másnap, augusztus 5-én délelőtt sikerült eloltani. Libanonban 2019 óta feszült volt a helyzet, a lakosság 2020 nyaráig már számos tüntetésen követelte a kormány lemondását. A kikötőben történt baleset tovább fokozta az indulatokat, és zavargásokat szült Bejrútban, mert az emberek a korrupciót és az állam vezetőit tartották felelősnek azért a hanyagságért, amely elvezetett a tragédiához. A kormány a zavargások és a már elkerülhetetlenné vált gazdasági összeomlás hatására végül lemondott. A katasztrófa több országot is arra ösztönzött, hogy leellenőrizzék azokat a helyeket saját területükön, ahol szintén tárolnak ammónium-nitrátot, és felderítsék az esetleges szabálytalanságokat. A bejrúti szerencsétlenség hatására járt el így India, Jemen, Irak, Ausztrália, az Egyesült Királyság és Románia is. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján egyértelmű, hogy a katasztrófához a politikai fejetlenség, a hanyagság, korrupció és a megfelelő hatósági, valamint szakértői ellenőrzések teljes hiánya vezetett, amelynek oka Libanon vallási alapú megosztottsága. Ha ezeken felül bármi más oka is van a robbanásnak, azt a már említett megosztottság miatt nagyon nehéz lesz kideríteni. (hu)
- 2020. augusztus 4-én este, helyi idő szerint 18:08-kor egy extrém erős robbanás történt Libanon fővárosában, Bejrútban. A történt robbanás hatására – melyet heves tűz előzött meg – 200 ember meghalt, 80 eltűnt, és 6000 ember megsebesült. , Bejrút kormányzója szerint mintegy 300 000 ember otthonát semmisítette meg a robbanássorozat. A libanoni kormány kéthetes szükségállapotot hirdetett, Bejrútot katasztrófa sújtotta várossá nyilvánították. A detonációkor legalább 2750 tonna ammónium-nitrát robbant fel, melynek robbanóereje 1,1 kilotonna TNT erejével egyezik meg. A robbanásra az elhagyott MV Rhosus hajóról lefoglalt és egy raktárépületben hat évig megfelelő biztonsági felügyelet nélkül hagyott ammónium-nitrát (amit alapvetően műtrágya alapanyagként használnak) miatt került sor. Annak ellenére, hogy a rengések nem feltétlenül a földet érték, a még így is 3,3-es erősségűnek mérte a detonáció következtében kialakult földrengést. A kikötőben a tüzet másnap, augusztus 5-én délelőtt sikerült eloltani. Libanonban 2019 óta feszült volt a helyzet, a lakosság 2020 nyaráig már számos tüntetésen követelte a kormány lemondását. A kikötőben történt baleset tovább fokozta az indulatokat, és zavargásokat szült Bejrútban, mert az emberek a korrupciót és az állam vezetőit tartották felelősnek azért a hanyagságért, amely elvezetett a tragédiához. A kormány a zavargások és a már elkerülhetetlenné vált gazdasági összeomlás hatására végül lemondott. A katasztrófa több országot is arra ösztönzött, hogy leellenőrizzék azokat a helyeket saját területükön, ahol szintén tárolnak ammónium-nitrátot, és felderítsék az esetleges szabálytalanságokat. A bejrúti szerencsétlenség hatására járt el így India, Jemen, Irak, Ausztrália, az Egyesült Királyság és Románia is. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján egyértelmű, hogy a katasztrófához a politikai fejetlenség, a hanyagság, korrupció és a megfelelő hatósági, valamint szakértői ellenőrzések teljes hiánya vezetett, amelynek oka Libanon vallási alapú megosztottsága. Ha ezeken felül bármi más oka is van a robbanásnak, azt a már említett megosztottság miatt nagyon nehéz lesz kideríteni. (hu)
|
