dbo:abstract
|
- A 2020-as hegyi-karabahi háború a Törökország által támogatott Azerbajdzsán és az Örményország] által támogatott, saját magát függetlennek kikiáltott Hegyi-Karabah Köztársaság közötti háború volt, mely Hegyi-Karabahban és az azt körül ölelő területeken zajlott. Ez a meg nem oldott 2020-as eszkalálódása, melyet a nemzetközi közösség Azerbajdzsán részeként tart számon, de a valóságban Hegyi-Karabah irányítja, ahol az örmények vannak többségben. Az összecsapások 2020. szeptember 27-én reggel kezdődtek a Hegyi-Karabahi Találkozási Vonalnál, melyet a hegyi-karabahi háború (1988—1994) után hoztak létre. Erre válaszul Örményország és a statáriumot hirdetett, és teljes hadseregét mozgósította. Eközben Azerbajdzsán is statáriumot hirdetett Ezzel együtt kijárási tilalmat és részléeges moobilizálást is elrendelt. Törökország katonailag támogatta Azerbajdzsánt, de ennek mértéke kétséges. Úgy gondolják, Törökország azért avatkozott be a háborúba, hogy ezzel is kiterjessze a befolyási övezetét azzal, hogy Azerbajdzsánt bent tartja a háborúban, és így marginalizálja Oroszország befolyását a területen. Nemzetközi elemzők szerint a háború azerbajdzsáni offenzívával indult, melynek fő célja a kevésbé hegyes déli Hegyi-Karabah visszafoglalása volt. Ezt a részt könnyebb megtámadni, mint a terület jobban védett belső területeit. A háborúra jellemző volt a drónok, érzékelők, nagy hatótávolságú nehéztüzérség bevetése ezen kívül sok rakétát is kilőttek, valamint bevetették az állami propagandát, az információs hadviselésbe pedig bevonták a hivatalos kormányzati közösségi médiás oldalakat is. Az áldozatok száma mindkét oldalon pár ezer körül lehetett. Több ország és az Egyesült Nemzetek Szervezete is élesen elítélte a harcokat, mindkét felet a békés megoldásokra intettek, és azt akarták, hogy késlekedés nélkül induljanak meg az érdemi tárgyalások. Orosország, Franciaország és az Amerikai Egyesült Államok is hiába ért el a területen tűzszünetet, ezek nem voltak tartósak. Şuşa, Hegyi-Karabah második legnagyobb városának után kötött Azerbajdzsán elnöke, İlham Əliyev, Örményország miniszterelnöke, és Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin Eszerint moszkvai idő szerint 2020. november 10-én 00:00-tól minden harci tevékenységet felfüggesztenek. Hegyi-Karabah elnöke, szintén beleegyezett a harcok beszüntetésébe. A megállapodás értelmében a harcoló felek megőrzik Hegyi-Karabahban az ellenőrzésük alatt álló területeket, miközben Örményország szárazföldi összeköttetést Azerbajdzsánnak a Törökországgal és Iránnal határos Nahicseván exklávéjához. Körülbelül 2000 orosz katonát küldtek az Örményország és Hegyi-Karabah határán lévő Lachin korridorhoz, ahol legalább öt évig fognak állomásozni. (hu)
- A 2020-as hegyi-karabahi háború a Törökország által támogatott Azerbajdzsán és az Örményország] által támogatott, saját magát függetlennek kikiáltott Hegyi-Karabah Köztársaság közötti háború volt, mely Hegyi-Karabahban és az azt körül ölelő területeken zajlott. Ez a meg nem oldott 2020-as eszkalálódása, melyet a nemzetközi közösség Azerbajdzsán részeként tart számon, de a valóságban Hegyi-Karabah irányítja, ahol az örmények vannak többségben. Az összecsapások 2020. szeptember 27-én reggel kezdődtek a Hegyi-Karabahi Találkozási Vonalnál, melyet a hegyi-karabahi háború (1988—1994) után hoztak létre. Erre válaszul Örményország és a statáriumot hirdetett, és teljes hadseregét mozgósította. Eközben Azerbajdzsán is statáriumot hirdetett Ezzel együtt kijárási tilalmat és részléeges moobilizálást is elrendelt. Törökország katonailag támogatta Azerbajdzsánt, de ennek mértéke kétséges. Úgy gondolják, Törökország azért avatkozott be a háborúba, hogy ezzel is kiterjessze a befolyási övezetét azzal, hogy Azerbajdzsánt bent tartja a háborúban, és így marginalizálja Oroszország befolyását a területen. Nemzetközi elemzők szerint a háború azerbajdzsáni offenzívával indult, melynek fő célja a kevésbé hegyes déli Hegyi-Karabah visszafoglalása volt. Ezt a részt könnyebb megtámadni, mint a terület jobban védett belső területeit. A háborúra jellemző volt a drónok, érzékelők, nagy hatótávolságú nehéztüzérség bevetése ezen kívül sok rakétát is kilőttek, valamint bevetették az állami propagandát, az információs hadviselésbe pedig bevonták a hivatalos kormányzati közösségi médiás oldalakat is. Az áldozatok száma mindkét oldalon pár ezer körül lehetett. Több ország és az Egyesült Nemzetek Szervezete is élesen elítélte a harcokat, mindkét felet a békés megoldásokra intettek, és azt akarták, hogy késlekedés nélkül induljanak meg az érdemi tárgyalások. Orosország, Franciaország és az Amerikai Egyesült Államok is hiába ért el a területen tűzszünetet, ezek nem voltak tartósak. Şuşa, Hegyi-Karabah második legnagyobb városának után kötött Azerbajdzsán elnöke, İlham Əliyev, Örményország miniszterelnöke, és Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin Eszerint moszkvai idő szerint 2020. november 10-én 00:00-tól minden harci tevékenységet felfüggesztenek. Hegyi-Karabah elnöke, szintén beleegyezett a harcok beszüntetésébe. A megállapodás értelmében a harcoló felek megőrzik Hegyi-Karabahban az ellenőrzésük alatt álló területeket, miközben Örményország szárazföldi összeköttetést Azerbajdzsánnak a Törökországgal és Iránnal határos Nahicseván exklávéjához. Körülbelül 2000 orosz katonát küldtek az Örményország és Hegyi-Karabah határán lévő Lachin korridorhoz, ahol legalább öt évig fognak állomásozni. (hu)
|