| dbo:abstract
|
- A 2022-es orosz invázió Ukrajna ellen 2022. február 24-én vette kezdetét, amikor Oroszország hadműveletet indított Ukrajna ellen. Ez a legnagyobb hagyományos katonai konfliktus Európában a második világháború óta, illetve a legnagyobb eszkaláció az orosz–ukrán háború 2014-es kezdete óta. Oroszországban tilos háborúként hivatkozni a katonai konfliktusra, a hivatalos orosz kormányzati narratíva szerint mindez különleges hadművelet Ukrajnában (oroszul: специальная военная операция на Украине, szpecialnaja vojennaja operacija na Ukrajine). A hadművelet a Donyecki és a Luganszki Népköztársaságok elismerése után kezdődött, amelyet az orosz hadsereg Donbaszba való bevonulása követett 2022. február 21-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök a NATO 1997 utáni bővülését az egyik legnagyobb veszélynek nevezte az orosz nemzetbiztonságra, és azt követelte, hogy Ukrajna csatlakozását jogilag tiltsa meg a szervezet. Moszkvai idő szerint 06:00-kor (GMT+3) Putyin hivatalosan is bejelentette az orosz katonai hadműveletet Ukrajnában, majd percekkel ezután rakétatámadás érte Ukrajna több területét, a fővárost, Kijevet is beleértve. Az ukrán határőrség szerint megtámadták az Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös határátkelőiket. Nem sokkal ezután az orosz hadsereg betört az országba. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kihirdette a statáriumot Ukrajnában. A háború következtében Ukrajna beadta jelentkezését az Európai Unióba. Az Oroszország és Ukrajna közötti feszültség növekedésével összefüggésben már 2021 októberében hírek érkeztek több tízezer orosz katona és katonai felszerelés felhalmozódásáról az ukrajnai határon, ami hivatalosan bejelentett katonai manővereket eredményezett. Ugyanakkor az orosz tisztviselők többször is tagadták az invázió előkészületeit, és 2022 januárjában és februárjában „hisztériának”, „provokációnak” és a Nyugat „félretájékoztatásának” nevezték a hasonló állításokat. Február 21-én Vlagyimir Putyin orosz elnök csaknem egyórás beszédet mondott, amelyben bejelentette a kelet-ukrajnai Donbász régióban, a Donyecki Népköztársaság és a Luganszki Népköztársaság elnevezésű két önjelölt köztársaság függetlenségét, miközben megkérdőjelezte Ukrajna álláspontját. Másnap a Föderációs Tanács jóváhagyta a katonai erő alkalmazását külföldön, majd az orosz csapatok behatoltak mindkét donbászi területre. Február 24-én délelőtt Putyin újabb közleményt tett közzé, amelyben bejelentette, hogy „különleges katonai műveletet” indítanak Ukrajna „demilitarizálása és nácimentesítése” érdekében. A „katonai hadműveletet” azzal indokolta, hogy magát Oroszországot kell megvédeni a NATO-bővítéstől, és segíteni kell Kelet-Ukrajna orosz ajkú lakosságát, amely állítólag az ukrán kormány zaklatásával és népirtásával néz szembe. Ugyanebben a beszédében neonáciknak nevezte az ukránokat; ugyanakkor határozottan elutasította a Donbaszk régión kívüli ukrán területek végleges megszállását, és még csak meg sem említette Kijev és más ukrán városok meghódításának tervét. Ukrajna szinte azonnal az invázió kezdete után bejelentette a diplomáciai kapcsolatok megszakítását az Orosz Föderációval. A harcok kitörése miatt Volodimir Zelenszkij elnök még aznap hadiállapotot, február 25-én pedig általános mozgósítást hirdetett Ukrajnában. Ukrajnába Oroszországból, a Krím-félszigetről és Fehéroroszországból vonultak be az orosz csapatok, majd Donyeck és Luhanszk régiók oroszok által támogatott fegyveres szeparatisták is csatlakoztak a harci hadművelethez. Az első csapások Ukrajna katonai infrastruktúrája, katonai repülőterei, légvédelmi létesítményei és egyéb stratégiai célok ellen irányultak, így a szárazföldi erők fokozatosan behatoltak a szárazföld belseje felé, hogy ostrom alá vonják és meghódítsák a kulcsfontosságú városokat, köztük magát Kijevet is, melyeknek védelmi, és komoly logisztikai problémákkal kellett megküzdenie. Emellett az orosz fél légi- és rakétacsapásokat hajtott végre messze az ukrán állam nyugati területére és néhány ostromlott városban (Bucsa, Irpin) az oroszok visszavonulása után tömeggyilkosságról röppentek fel hírek. Világszerte elítélték az inváziót és szankciókat szabtak ki az agresszor Oroszország és politikai elitje ellen. Az ENSZ április 5-i adatai szerint az invázió óta legalább 1480 civil vesztette életét, és legalább 2195-en megsérültek; a polgári lakosság tényleges veszteségei azonban valószínűleg sokkal magasabbak. Az infrastruktúrában, épületekben és egyéb tárgyi eszközökben okozott anyagi kárt március 10-én legalább 100 milliárd USD-ra becsülték. Ráadásul az invázió példátlan migrációs hullámot indított el Európában: április 6.-ig több mint 4,2 millió menekült hagyta el Ukrajnát. Az Ukrajna elleni orosz invázió már a konfliktus kezdete utáni első hetekben – méreténél fogva – Európa legnagyobb harci hadműveletévé vált a második világháború vége óta. Oroszország lépéseit a világ közösségének nagy része és számos nemzetközi szervezet is elítélte. Az ENSZ-közgyűlés EC-11/1 számú határozata, amelyet az államok túlnyomó többsége támogat, elítélte Oroszország lépéseit, és felszólította Moszkvát, hogy azonnal fejezze be a harcokat, és vonja ki csapatait Ukrajnából. A határozatra 141 ország szavazott, öten ellene szavaztak: Oroszország, Fehéroroszország, Észak-Korea, Szíria és Eritrea. 35 ország, köztük Kína, India, Pakisztán, Irán és Dél-Afrika tartózkodott, 12 pedig nem szavazott. Oroszország követeli az ukrajnai nemzeti kisebbségek törvényes jogainak garantálását, Ukrajna semlegességét, a szeparatista köztársaságok függetlenségének elismerését és bizonyos támadófegyverek bevetésének mellőzését az országban. Az invázió háborúellenes tiltakozásokhoz vezetett a világ számos országában, megnövelte a cenzúrát az orosz médiában, kiterjedt nemzetközi szankciókat vezettek be Oroszország ellen, vagy csökkentették Oroszország részvételét számos sport- és más nemzetközi eseményen. Oroszországban az invázió 1998 óta a legnagyobb monetáris és gazdasági válságot okozta, amelyet a rubel értékének meredek esése és az elmúlt évek legnagyobb GDP-csökkenése kísért. Ukrajnában az invázió a számos ember- és vagyonveszteség mellett a GDP 50%-os csökkenését, a légi és tengeri szállítás felfüggesztését és számos más negatív jelenséget is okozott. Globális szempontból az invázió és a kapcsolódó szankciók a nemzetközi kereskedelem csökkenéséhez és egyes árucikkek árának meredek emelkedéséhez vezettek. Július 8-án belarusz vezérőrnagy bejelentette, hogy amennyiben a nyugati országok tovább provokálnak, válaszlépésként szó nélkül Lengyelországra fognak csapást mérni elsőként. (hu)
- A 2022-es orosz invázió Ukrajna ellen 2022. február 24-én vette kezdetét, amikor Oroszország hadműveletet indított Ukrajna ellen. Ez a legnagyobb hagyományos katonai konfliktus Európában a második világháború óta, illetve a legnagyobb eszkaláció az orosz–ukrán háború 2014-es kezdete óta. Oroszországban tilos háborúként hivatkozni a katonai konfliktusra, a hivatalos orosz kormányzati narratíva szerint mindez különleges hadművelet Ukrajnában (oroszul: специальная военная операция на Украине, szpecialnaja vojennaja operacija na Ukrajine). A hadművelet a Donyecki és a Luganszki Népköztársaságok elismerése után kezdődött, amelyet az orosz hadsereg Donbaszba való bevonulása követett 2022. február 21-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök a NATO 1997 utáni bővülését az egyik legnagyobb veszélynek nevezte az orosz nemzetbiztonságra, és azt követelte, hogy Ukrajna csatlakozását jogilag tiltsa meg a szervezet. Moszkvai idő szerint 06:00-kor (GMT+3) Putyin hivatalosan is bejelentette az orosz katonai hadműveletet Ukrajnában, majd percekkel ezután rakétatámadás érte Ukrajna több területét, a fővárost, Kijevet is beleértve. Az ukrán határőrség szerint megtámadták az Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös határátkelőiket. Nem sokkal ezután az orosz hadsereg betört az országba. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kihirdette a statáriumot Ukrajnában. A háború következtében Ukrajna beadta jelentkezését az Európai Unióba. Az Oroszország és Ukrajna közötti feszültség növekedésével összefüggésben már 2021 októberében hírek érkeztek több tízezer orosz katona és katonai felszerelés felhalmozódásáról az ukrajnai határon, ami hivatalosan bejelentett katonai manővereket eredményezett. Ugyanakkor az orosz tisztviselők többször is tagadták az invázió előkészületeit, és 2022 januárjában és februárjában „hisztériának”, „provokációnak” és a Nyugat „félretájékoztatásának” nevezték a hasonló állításokat. Február 21-én Vlagyimir Putyin orosz elnök csaknem egyórás beszédet mondott, amelyben bejelentette a kelet-ukrajnai Donbász régióban, a Donyecki Népköztársaság és a Luganszki Népköztársaság elnevezésű két önjelölt köztársaság függetlenségét, miközben megkérdőjelezte Ukrajna álláspontját. Másnap a Föderációs Tanács jóváhagyta a katonai erő alkalmazását külföldön, majd az orosz csapatok behatoltak mindkét donbászi területre. Február 24-én délelőtt Putyin újabb közleményt tett közzé, amelyben bejelentette, hogy „különleges katonai műveletet” indítanak Ukrajna „demilitarizálása és nácimentesítése” érdekében. A „katonai hadműveletet” azzal indokolta, hogy magát Oroszországot kell megvédeni a NATO-bővítéstől, és segíteni kell Kelet-Ukrajna orosz ajkú lakosságát, amely állítólag az ukrán kormány zaklatásával és népirtásával néz szembe. Ugyanebben a beszédében neonáciknak nevezte az ukránokat; ugyanakkor határozottan elutasította a Donbaszk régión kívüli ukrán területek végleges megszállását, és még csak meg sem említette Kijev és más ukrán városok meghódításának tervét. Ukrajna szinte azonnal az invázió kezdete után bejelentette a diplomáciai kapcsolatok megszakítását az Orosz Föderációval. A harcok kitörése miatt Volodimir Zelenszkij elnök még aznap hadiállapotot, február 25-én pedig általános mozgósítást hirdetett Ukrajnában. Ukrajnába Oroszországból, a Krím-félszigetről és Fehéroroszországból vonultak be az orosz csapatok, majd Donyeck és Luhanszk régiók oroszok által támogatott fegyveres szeparatisták is csatlakoztak a harci hadművelethez. Az első csapások Ukrajna katonai infrastruktúrája, katonai repülőterei, légvédelmi létesítményei és egyéb stratégiai célok ellen irányultak, így a szárazföldi erők fokozatosan behatoltak a szárazföld belseje felé, hogy ostrom alá vonják és meghódítsák a kulcsfontosságú városokat, köztük magát Kijevet is, melyeknek védelmi, és komoly logisztikai problémákkal kellett megküzdenie. Emellett az orosz fél légi- és rakétacsapásokat hajtott végre messze az ukrán állam nyugati területére és néhány ostromlott városban (Bucsa, Irpin) az oroszok visszavonulása után tömeggyilkosságról röppentek fel hírek. Világszerte elítélték az inváziót és szankciókat szabtak ki az agresszor Oroszország és politikai elitje ellen. Az ENSZ április 5-i adatai szerint az invázió óta legalább 1480 civil vesztette életét, és legalább 2195-en megsérültek; a polgári lakosság tényleges veszteségei azonban valószínűleg sokkal magasabbak. Az infrastruktúrában, épületekben és egyéb tárgyi eszközökben okozott anyagi kárt március 10-én legalább 100 milliárd USD-ra becsülték. Ráadásul az invázió példátlan migrációs hullámot indított el Európában: április 6.-ig több mint 4,2 millió menekült hagyta el Ukrajnát. Az Ukrajna elleni orosz invázió már a konfliktus kezdete utáni első hetekben – méreténél fogva – Európa legnagyobb harci hadműveletévé vált a második világháború vége óta. Oroszország lépéseit a világ közösségének nagy része és számos nemzetközi szervezet is elítélte. Az ENSZ-közgyűlés EC-11/1 számú határozata, amelyet az államok túlnyomó többsége támogat, elítélte Oroszország lépéseit, és felszólította Moszkvát, hogy azonnal fejezze be a harcokat, és vonja ki csapatait Ukrajnából. A határozatra 141 ország szavazott, öten ellene szavaztak: Oroszország, Fehéroroszország, Észak-Korea, Szíria és Eritrea. 35 ország, köztük Kína, India, Pakisztán, Irán és Dél-Afrika tartózkodott, 12 pedig nem szavazott. Oroszország követeli az ukrajnai nemzeti kisebbségek törvényes jogainak garantálását, Ukrajna semlegességét, a szeparatista köztársaságok függetlenségének elismerését és bizonyos támadófegyverek bevetésének mellőzését az országban. Az invázió háborúellenes tiltakozásokhoz vezetett a világ számos országában, megnövelte a cenzúrát az orosz médiában, kiterjedt nemzetközi szankciókat vezettek be Oroszország ellen, vagy csökkentették Oroszország részvételét számos sport- és más nemzetközi eseményen. Oroszországban az invázió 1998 óta a legnagyobb monetáris és gazdasági válságot okozta, amelyet a rubel értékének meredek esése és az elmúlt évek legnagyobb GDP-csökkenése kísért. Ukrajnában az invázió a számos ember- és vagyonveszteség mellett a GDP 50%-os csökkenését, a légi és tengeri szállítás felfüggesztését és számos más negatív jelenséget is okozott. Globális szempontból az invázió és a kapcsolódó szankciók a nemzetközi kereskedelem csökkenéséhez és egyes árucikkek árának meredek emelkedéséhez vezettek. Július 8-án belarusz vezérőrnagy bejelentette, hogy amennyiben a nyugati országok tovább provokálnak, válaszlépésként szó nélkül Lengyelországra fognak csapást mérni elsőként. (hu)
|
