dbo:abstract
|
- Bartók Béla 1907-ben írta 3 csíkmegyei népdal (Sz. 35a, BB 45b) című ciklusát, ami a címben is emlegetett területről származó népdalkincsen alapszik. A mű 3 és egy negyed perc hosszú. Az 1907 decemberében írt kompozíció a magyar népdallal, vagyis a való első találkozás élményéből származik. Bartók megjegyzése szerint ez a három dal forrása: „Gyergyótekerőpatakon tilinkózta egy 60 esztendős öreg ember”. A zeneszerző itt találkozik a hangszerelés azon problémával, hogy hangszer használata ellenére megőrizze a mű egyszólamú ének-jellegét. Emiatt lemondott a klasszikus európai műzene harmóniavilágáról, viszont olyan új hangszíneket állított elő, amelyek segítik a dal eredeti hangulatának, szabad levegőjének átmentésében. Az első dal feldolgozásához a dór hangnemet, a másodikhoz az (természetes moll) használta. A harmadik („Ha kimegyek arr' a magos tetőre”) dal giusto (feszes) ritmikájú. Egyike azon ritka népdaloknak, amelyeket Bartók más művében is feldolgozott: énekre és zongorára, a Nyolc magyar népdal című sorozat (1907–17) ötödik darabjában. (hu)
- Bartók Béla 1907-ben írta 3 csíkmegyei népdal (Sz. 35a, BB 45b) című ciklusát, ami a címben is emlegetett területről származó népdalkincsen alapszik. A mű 3 és egy negyed perc hosszú. Az 1907 decemberében írt kompozíció a magyar népdallal, vagyis a való első találkozás élményéből származik. Bartók megjegyzése szerint ez a három dal forrása: „Gyergyótekerőpatakon tilinkózta egy 60 esztendős öreg ember”. A zeneszerző itt találkozik a hangszerelés azon problémával, hogy hangszer használata ellenére megőrizze a mű egyszólamú ének-jellegét. Emiatt lemondott a klasszikus európai műzene harmóniavilágáról, viszont olyan új hangszíneket állított elő, amelyek segítik a dal eredeti hangulatának, szabad levegőjének átmentésében. Az első dal feldolgozásához a dór hangnemet, a másodikhoz az (természetes moll) használta. A harmadik („Ha kimegyek arr' a magos tetőre”) dal giusto (feszes) ritmikájú. Egyike azon ritka népdaloknak, amelyeket Bartók más művében is feldolgozott: énekre és zongorára, a Nyolc magyar népdal című sorozat (1907–17) ötödik darabjában. (hu)
|