| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- Az AIM–2000 IRIS–T egy német fejlesztésű, rövid hatótávolságú, légi közelharc-rakéta, melyet a régebbi típusú AIM–9 Sidewindereke lecserélésére fejlesztettek ki. A típus kifejlesztése annak köszönhető, hogy a Varsói Szerződés megszűnésekor az egyesült Németország hadereje birtokába került a volt NDK légierejében szolgált MiG-29 repülőgépeknek és az azokhoz tartozó R-73 (AA-11) típusú, fejlett infravörös közel-légiharc rakétáknak. Ezekkel több éles indítást végeztek és így gyakorlati tapasztalatot szereztek a gázsugár-kormányzás jelentős előnyeiről, ami a rakéta manőverező-képességének növelését illeti. Az előnyökről azonban a németeknek nem sikerült meggyőzniük a brit felet, így a két ország által akkor közösen fejlesztett ASRAAM légiharc-rakéta együttműködés felbomlott. A német DIEHL cég ezután önállóan fejlesztette ki a gázsugár-eltérítéses kormányzással és képalkotó infravörös fejjel is felszerelt IRIS-T közel-légiharc rakétát - a britek pedig az ASRAAM-ot rendszeresítették. (Megjegyzés: az USA szintén nem fogadta el az ASRAAM-ot, ők a saját X rakétát rendszeresítették, amely az IRIS-T-hez hasonlóan gázsugár-kormányzású.) Az IRIS-T különlegessége, hogy a gyártó DIEHL cég állítása szerint rendelkezik ún. "hard kill" ellenrakéta képességgel - vagyis aktív elhárító eszközként alkalmazható a repülőgépeket támadó, földi indítású légvédelmi rakéták, illetve AMRAAM osztályú távol-légiharc rakéták "röptében" történő megsemmísitésére. Az IRIS-T rendkívül magas, több mint félmillió eurós darabárára tekintettel az ilyen alkalmazás csak végső védelmi vonalként képzelhető el, mivel például egy Gripen vadászbombázó gépen több száz infra- és radar-csali kazetta mellett legfeljebb 1-2db IRIS-T rakétát szokás függeszteni, a svéd üzemeltető tapasztalatai alapján. Az IRIS-T rakéta a 2010-es évek elején több üzemeltetőnél - pl. német osztrák és svéd légierő - rendszerbe állt. A magyar Gripen vadászgépek számára az IRIS-T egyelőre nem került megvásárlásra - pedig birtoklása indokolt lenne, mivel a jelenleg rendelkezésre álló AIM-9L/M rakéták a negyedik generációs vadászgéphez képest méltatlan, második-harmadik generációs képességgel rendelkeznek. Ezek elsősorban civil légirendészeti és terror-elhárító feladatokra alkalmasak - hagyományos hadviselésben a találati arányuk ma már igen alacsony lenne az infra-zavaró csapdák tömeges alkalmazása miatt. AZ IRIS-T légiharc rakéta napjainkban már rendelkezik földi telepítésű "SL" változattal is, amelynél a hatótávolság megőrzése érdekében egy nagyobb átmérőjű rakétahajtómű fokozat beépítésével egyenlítették ki az állóhelyből (leparkolt hordozó járműből) történő indítással elveszített kezdősebességet. A Wikimédia Commons tartalmaz AIM–2000 IRIS–T témájú médiaállományokat. (hu)
- Az AIM–2000 IRIS–T egy német fejlesztésű, rövid hatótávolságú, légi közelharc-rakéta, melyet a régebbi típusú AIM–9 Sidewindereke lecserélésére fejlesztettek ki. A típus kifejlesztése annak köszönhető, hogy a Varsói Szerződés megszűnésekor az egyesült Németország hadereje birtokába került a volt NDK légierejében szolgált MiG-29 repülőgépeknek és az azokhoz tartozó R-73 (AA-11) típusú, fejlett infravörös közel-légiharc rakétáknak. Ezekkel több éles indítást végeztek és így gyakorlati tapasztalatot szereztek a gázsugár-kormányzás jelentős előnyeiről, ami a rakéta manőverező-képességének növelését illeti. Az előnyökről azonban a németeknek nem sikerült meggyőzniük a brit felet, így a két ország által akkor közösen fejlesztett ASRAAM légiharc-rakéta együttműködés felbomlott. A német DIEHL cég ezután önállóan fejlesztette ki a gázsugár-eltérítéses kormányzással és képalkotó infravörös fejjel is felszerelt IRIS-T közel-légiharc rakétát - a britek pedig az ASRAAM-ot rendszeresítették. (Megjegyzés: az USA szintén nem fogadta el az ASRAAM-ot, ők a saját X rakétát rendszeresítették, amely az IRIS-T-hez hasonlóan gázsugár-kormányzású.) Az IRIS-T különlegessége, hogy a gyártó DIEHL cég állítása szerint rendelkezik ún. "hard kill" ellenrakéta képességgel - vagyis aktív elhárító eszközként alkalmazható a repülőgépeket támadó, földi indítású légvédelmi rakéták, illetve AMRAAM osztályú távol-légiharc rakéták "röptében" történő megsemmísitésére. Az IRIS-T rendkívül magas, több mint félmillió eurós darabárára tekintettel az ilyen alkalmazás csak végső védelmi vonalként képzelhető el, mivel például egy Gripen vadászbombázó gépen több száz infra- és radar-csali kazetta mellett legfeljebb 1-2db IRIS-T rakétát szokás függeszteni, a svéd üzemeltető tapasztalatai alapján. Az IRIS-T rakéta a 2010-es évek elején több üzemeltetőnél - pl. német osztrák és svéd légierő - rendszerbe állt. A magyar Gripen vadászgépek számára az IRIS-T egyelőre nem került megvásárlásra - pedig birtoklása indokolt lenne, mivel a jelenleg rendelkezésre álló AIM-9L/M rakéták a negyedik generációs vadászgéphez képest méltatlan, második-harmadik generációs képességgel rendelkeznek. Ezek elsősorban civil légirendészeti és terror-elhárító feladatokra alkalmasak - hagyományos hadviselésben a találati arányuk ma már igen alacsony lenne az infra-zavaró csapdák tömeges alkalmazása miatt. AZ IRIS-T légiharc rakéta napjainkban már rendelkezik földi telepítésű "SL" változattal is, amelynél a hatótávolság megőrzése érdekében egy nagyobb átmérőjű rakétahajtómű fokozat beépítésével egyenlítették ki az állóhelyből (leparkolt hordozó járműből) történő indítással elveszített kezdősebességet. A Wikimédia Commons tartalmaz AIM–2000 IRIS–T témájú médiaállományokat. (hu)
|
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 3826 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:funkció
|
- nagy szögeltéréssel indítható légi közelharc-rakéta (hu)
- nagy szögeltéréssel indítható légi közelharc-rakéta (hu)
|
| prop-hu:gyártó
| |
| prop-hu:gyújtó
|
- rádiós közelségi és csapódógyújtó (hu)
- rádiós közelségi és csapódógyújtó (hu)
|
| prop-hu:hatótávolság
| |
| prop-hu:hordozóRepülőgépek
|
- Eurofighter Typhoon (hu)
- F/A–18 Hornet (hu)
- F–16 Fighting Falcon (hu)
- JAS 39 Gripen (hu)
- Eurofighter Typhoon (hu)
- F/A–18 Hornet (hu)
- F–16 Fighting Falcon (hu)
- JAS 39 Gripen (hu)
|
| prop-hu:hossz
| |
| prop-hu:indulótömeg
| |
| prop-hu:irányítás
|
- infravörös önirányítás (hu)
- infravörös önirányítás (hu)
|
| prop-hu:kormányzás
|
- aerodinamikai és tolóerővektor-eltérítés (hu)
- aerodinamikai és tolóerővektor-eltérítés (hu)
|
| prop-hu:kép
|
- IRIS-T air-to-air-missile.jpg (hu)
- IRIS-T air-to-air-missile.jpg (hu)
|
| prop-hu:képaláírás
|
- IRIS-T Eurofighter Typhoon alá függesztve (hu)
- IRIS-T Eurofighter Typhoon alá függesztve (hu)
|
| prop-hu:legnagyobbRepülésiMagasság
|
- 20 000 m (hu)
- 20 000 m (hu)
|
| prop-hu:maximálisSebesség
| |
| prop-hu:név
|
- AIM–2000 IRIS–T (hu)
- AIM–2000 IRIS–T (hu)
|
| prop-hu:robbanótöltet
|
- repesz-romboló (hu)
- repesz-romboló (hu)
|
| prop-hu:szárnyfesztáv
| |
| prop-hu:törzsátmérő
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| dct:subject
| |
| rdfs:label
|
- AIM–2000 IRIS–T (hu)
- AIM–2000 IRIS–T (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
