| dbo:abstract
|
- Az ALGOL (angolul: ALGOrithmic Language, magyarul kb. algoritmikus nyelv) , melyet az 1950-es években fejlesztett ki egy európai és amerikai számítástechnikával foglalkozó tudósokból álló bizottság, többek közt azzal a céllal, hogy kijavítsák a FORTRAN egyes hibáit. Eredetileg IAL-nak nevezték el (International Algorithmic Language), de ezt a rövidítést elvetették. Három fő változata van: az ALGOL 58, az ALGOL 60 és az ALGOL 68, ezek közül az ALGOL 60 a legismertebb. A cikk további részében főként erről lesz szó. Évtizedeken keresztül az ALGOL-t vagy ennek egy változatát használták algoritmusokkal foglalkozó cikkekben azok leírásához. Több újítása volt a nyelvnek az előtte lévő programnyelvekkel szemben, néhány példa:
* Három szintaxist határoztak meg
* Az utasításokat nem kellett külön sorba írni, hanem pontosvessző választotta el őket
* , ami a későbbi nyelvekben szinte általánossá vált (C, Pascal). Azaz az összetartozó utasításokat begin és end szavak közé tettek
* Minden blokk új névteret határoz meg
* Egymásba ágyazott procedúrák
* Rekurzió (ami azelőtt imperatív nyelvekben nem volt)
* Név szerinti és érték szerinti paraméterátadás. Ezt a későbbi nyelvekben a cím és érték szerinti paraméterátadás közti különbség váltotta fel.
* Nyelvtanát a Backus–Naur forma szerint írták le. Az ALGOL 60 jelentősége abból is látszik, hogy szinte minden utána kitalált programozási nyelvre hatással volt, így a C-re, Pascal-ra, Simula-ra stb. is. Mivel az ALGOL 60 szabvány nem tartalmazott kiíró utasítást, a szokásos „Helló, világ!” programot a hagyományos értelemben nem lehet megírni. A GNU MARST kiegészítéseivel viszont így nézne ki egy ilyen program: begin outstring(1, "Helló, világ!");end Megjegyzés: A példában egyébként nincsen szükség se a pontosvesszőre, se a begin, end párra, mivel egy utasítást nem szükséges csoportosítani. Ez szemben áll több későbbi programnyelvvel, itt csupán a Pascallal való hasonlatosság szemléltetésére néz ki így. (hu)
- Az ALGOL (angolul: ALGOrithmic Language, magyarul kb. algoritmikus nyelv) , melyet az 1950-es években fejlesztett ki egy európai és amerikai számítástechnikával foglalkozó tudósokból álló bizottság, többek közt azzal a céllal, hogy kijavítsák a FORTRAN egyes hibáit. Eredetileg IAL-nak nevezték el (International Algorithmic Language), de ezt a rövidítést elvetették. Három fő változata van: az ALGOL 58, az ALGOL 60 és az ALGOL 68, ezek közül az ALGOL 60 a legismertebb. A cikk további részében főként erről lesz szó. Évtizedeken keresztül az ALGOL-t vagy ennek egy változatát használták algoritmusokkal foglalkozó cikkekben azok leírásához. Több újítása volt a nyelvnek az előtte lévő programnyelvekkel szemben, néhány példa:
* Három szintaxist határoztak meg
* Az utasításokat nem kellett külön sorba írni, hanem pontosvessző választotta el őket
* , ami a későbbi nyelvekben szinte általánossá vált (C, Pascal). Azaz az összetartozó utasításokat begin és end szavak közé tettek
* Minden blokk új névteret határoz meg
* Egymásba ágyazott procedúrák
* Rekurzió (ami azelőtt imperatív nyelvekben nem volt)
* Név szerinti és érték szerinti paraméterátadás. Ezt a későbbi nyelvekben a cím és érték szerinti paraméterátadás közti különbség váltotta fel.
* Nyelvtanát a Backus–Naur forma szerint írták le. Az ALGOL 60 jelentősége abból is látszik, hogy szinte minden utána kitalált programozási nyelvre hatással volt, így a C-re, Pascal-ra, Simula-ra stb. is. Mivel az ALGOL 60 szabvány nem tartalmazott kiíró utasítást, a szokásos „Helló, világ!” programot a hagyományos értelemben nem lehet megírni. A GNU MARST kiegészítéseivel viszont így nézne ki egy ilyen program: begin outstring(1, "Helló, világ!");end Megjegyzés: A példában egyébként nincsen szükség se a pontosvesszőre, se a begin, end párra, mivel egy utasítást nem szükséges csoportosítani. Ez szemben áll több későbbi programnyelvvel, itt csupán a Pascallal való hasonlatosság szemléltetésére néz ki így. (hu)
|
| prop-hu:befolyásoltNyelvek
|
- A legtöbb után a következő imperatív nyelvek (hu)
- pl. Simula, C, CPL, Pascal, Ada (hu)
- A legtöbb után a következő imperatív nyelvek (hu)
- pl. Simula, C, CPL, Pascal, Ada (hu)
|
