| dbo:abstract
|
- A Barsac-expedíció különös története (L'Étonnante Aventure de la mission Barsac) Jules Verne-nek tulajdonított regény, az utolsó regény, amely posztumusz jelent meg. A Jules Verne által hátrahagyott dokumentumokat fia, alaposan átdolgozta, és saját ötleteinek megfelelően kiegészítette. A regény először a Le Matin lapban jelent meg 1914. április 18. és július 6. között, majd kötetként 1919-ben adta ki a párizsi Hachette kiadó, amely felvásárolta a Verne műveit kiadó Hetzel és fiát. Jules Verne 1903 júliusában kezdte írni a regényét, a cselekmény színhelye Kongó volt. Kongó ekkor a Belga Királyság gyarmata volt, az uralkodó, II. Lipót személyes gyarmatbirodalmanként kezelte a hatalmas területet. Kegyetlenül kizsákmányolta, lakosságát nyomorba döntötte és milliók halálát okozta. Az angol írásai 1903 júliusában és augusztusában feltárták az őslakosok elleni súlyos visszaéléseket, előbb angol, majd európai szinten is kampány indult a kongói események megfékezésére. Jules Verne, aki műveiben rendre a rabszolgatartás ellen foglalt állást, felfüggesztette regénye írását. Jules Verne 1905-ben halt meg, befejezetlenül hagyva számos kéziratot, művet, köztük a Voyage d'études (Tanulmányi utazás) és az Une ville saharienne (Egy szaharai város) kéziratát is. Néhány nappal a halála után Michel Verne elkészítette az írói iroda fiókjainak leltárát Emile Berr újságíró jelenlétében. Ő a Le Figaro című lapban arról számolt be, hogy látta, hogy a Voyage d'études kézirat ötven oldal után megszakadt, de látott egy Une ville saharienne címűt is, amely ábrákat, vasúti menetrendeket, folyami hajózási cikkeket, újságkivágásokat, karaktervázlatokat tartalmazott. ("Jules Verne", Le Figaro, 1905. április 3.) Ezek alapján írta Michel Verne a A Barsac-expedíció különös története regényt. Egy amerikai újságíró, aki szintén részt vett az említett leltár készítésben, arról számolt be, hogy azok a művek, amelyeken Jules Verne halála előtt dolgozni látszott, Un express de l'avenir, Impressions de voyage, a La Chasse au météore és az Une ville saharienne voltak. Michel Verne volt az egyedüli örökös. A talált töredékeket alaposan átdolgozta és kipótolta. Mivel Jules Verne tényleges részesedése nagyon kicsi, a regényt Jules Verne bibliográfiája az apokrif művek közé sorolja. (hu)
- A Barsac-expedíció különös története (L'Étonnante Aventure de la mission Barsac) Jules Verne-nek tulajdonított regény, az utolsó regény, amely posztumusz jelent meg. A Jules Verne által hátrahagyott dokumentumokat fia, alaposan átdolgozta, és saját ötleteinek megfelelően kiegészítette. A regény először a Le Matin lapban jelent meg 1914. április 18. és július 6. között, majd kötetként 1919-ben adta ki a párizsi Hachette kiadó, amely felvásárolta a Verne műveit kiadó Hetzel és fiát. Jules Verne 1903 júliusában kezdte írni a regényét, a cselekmény színhelye Kongó volt. Kongó ekkor a Belga Királyság gyarmata volt, az uralkodó, II. Lipót személyes gyarmatbirodalmanként kezelte a hatalmas területet. Kegyetlenül kizsákmányolta, lakosságát nyomorba döntötte és milliók halálát okozta. Az angol írásai 1903 júliusában és augusztusában feltárták az őslakosok elleni súlyos visszaéléseket, előbb angol, majd európai szinten is kampány indult a kongói események megfékezésére. Jules Verne, aki műveiben rendre a rabszolgatartás ellen foglalt állást, felfüggesztette regénye írását. Jules Verne 1905-ben halt meg, befejezetlenül hagyva számos kéziratot, művet, köztük a Voyage d'études (Tanulmányi utazás) és az Une ville saharienne (Egy szaharai város) kéziratát is. Néhány nappal a halála után Michel Verne elkészítette az írói iroda fiókjainak leltárát Emile Berr újságíró jelenlétében. Ő a Le Figaro című lapban arról számolt be, hogy látta, hogy a Voyage d'études kézirat ötven oldal után megszakadt, de látott egy Une ville saharienne címűt is, amely ábrákat, vasúti menetrendeket, folyami hajózási cikkeket, újságkivágásokat, karaktervázlatokat tartalmazott. ("Jules Verne", Le Figaro, 1905. április 3.) Ezek alapján írta Michel Verne a A Barsac-expedíció különös története regényt. Egy amerikai újságíró, aki szintén részt vett az említett leltár készítésben, arról számolt be, hogy azok a művek, amelyeken Jules Verne halála előtt dolgozni látszott, Un express de l'avenir, Impressions de voyage, a La Chasse au météore és az Une ville saharienne voltak. Michel Verne volt az egyedüli örökös. A talált töredékeket alaposan átdolgozta és kipótolta. Mivel Jules Verne tényleges részesedése nagyon kicsi, a regényt Jules Verne bibliográfiája az apokrif művek közé sorolja. (hu)
|
