| dbo:abstract
|
- A Csoszon-dinasztia királysírjai (hangul: 조선왕릉, Csoszon vangnung, handzsa: 朝鮮王陵, RR: Joseon wangneung) 40 királyi sírt foglalnak magukba a koreai Csoszon (Joseon)-korból, melyekbe 1408 és 1966 között temetkeztek, és 18 helyszínen találhatóak Dél-Korea területén. A királysírokat 2009-ben felvették az UNESCO világörökség-programjába. Észak-Korea területén is található két Csoszon (Joseon)-kori királysír, ezek nem képezik részét a világörökségnek. A sírok egy része önállóan, más részük sírcsoportokba rendezve található. Három típusuk létezik: a királysír (nung (neung)), a koronahercegi sír (von (won)) és a királyi család többi tagjának kijáró nyughely (mjo (myo)). A sírok felépítése, elhelyezkedése szigorú szabályokhoz kötött volt, így a nagy részük hasonló felosztású és berendezésű, az adott korszakra jellemző apróbb stílusbeli eltérésekkel. A koreai királyi temetkezési szokások, rítusok szintén dogmatikus jellegűek voltak. (hu)
- A Csoszon-dinasztia királysírjai (hangul: 조선왕릉, Csoszon vangnung, handzsa: 朝鮮王陵, RR: Joseon wangneung) 40 királyi sírt foglalnak magukba a koreai Csoszon (Joseon)-korból, melyekbe 1408 és 1966 között temetkeztek, és 18 helyszínen találhatóak Dél-Korea területén. A királysírokat 2009-ben felvették az UNESCO világörökség-programjába. Észak-Korea területén is található két Csoszon (Joseon)-kori királysír, ezek nem képezik részét a világörökségnek. A sírok egy része önállóan, más részük sírcsoportokba rendezve található. Három típusuk létezik: a királysír (nung (neung)), a koronahercegi sír (von (won)) és a királyi család többi tagjának kijáró nyughely (mjo (myo)). A sírok felépítése, elhelyezkedése szigorú szabályokhoz kötött volt, így a nagy részük hasonló felosztású és berendezésű, az adott korszakra jellemző apróbb stílusbeli eltérésekkel. A koreai királyi temetkezési szokások, rítusok szintén dogmatikus jellegűek voltak. (hu)
|
