| dbo:abstract
|
- A Vajdaság zászlaja a szerb nemzeti lobogó színeiből (piros, kék, fehér) áll. A középen lévő három csillag Bácskát, Bánátot és Szerémséget jelképezi. A lobogóban a kék szín sokkal nagyobb helyet foglal el, mint a többi szín.A zászló az Európai Unió lobogójára emlékeztet, ez szimbolizálja a törekvést, miszerint a Vajdaság az Európai Unió része szeretne lenni.Politikai elemzők szerint a Vajdaság a kulcsa Szerbia európai integrációjához. A zászló 2004. február 27-étől használatos. A – hivatalosan nem létező – zászlaja a Vajdaságban élő nemzetek együttélését szimbolizálja. A trikolor három színének valamelyikét a Vajdaságban élő nemzetek mindegyike magáénak vallhatja (a kéket a szlávok, a sárgát a románok, a zöldet a bosnyákok, magyarok, romák). Másrészt a kék szín az eget, a sárga a búzamezőket, a zöld pedig a rónát jelképezi. A függőleges elrendezés a „senki sincs a másik fölött”-elv megjelenítése. A zászló pillanatnyilag az egyetlen köztársaság-párti politikai párt, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga hivatalos zászlaja. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során a Délvidéken a helyi szerbek és Szerbiából jövő önkéntesek felkelést robbantottak ki a szerb királyság támogatásával. A lázadók élére Stevan Petrović Knićanin tábornok állt. A felkelők követelték, hogy a magyar kormány ismerje el független vajdasági szerb állam önállóságát, amely később egyesül déli szomszédjával, Szerbiával. A lobogó mint ennek a felkelésnek zászlaja, egyúttal a tervezett állam jelképe is lett volna. A szláv trikolór Szerbiához való tartozást kívánja kifejezni. (hu)
- A Vajdaság zászlaja a szerb nemzeti lobogó színeiből (piros, kék, fehér) áll. A középen lévő három csillag Bácskát, Bánátot és Szerémséget jelképezi. A lobogóban a kék szín sokkal nagyobb helyet foglal el, mint a többi szín.A zászló az Európai Unió lobogójára emlékeztet, ez szimbolizálja a törekvést, miszerint a Vajdaság az Európai Unió része szeretne lenni.Politikai elemzők szerint a Vajdaság a kulcsa Szerbia európai integrációjához. A zászló 2004. február 27-étől használatos. A – hivatalosan nem létező – zászlaja a Vajdaságban élő nemzetek együttélését szimbolizálja. A trikolor három színének valamelyikét a Vajdaságban élő nemzetek mindegyike magáénak vallhatja (a kéket a szlávok, a sárgát a románok, a zöldet a bosnyákok, magyarok, romák). Másrészt a kék szín az eget, a sárga a búzamezőket, a zöld pedig a rónát jelképezi. A függőleges elrendezés a „senki sincs a másik fölött”-elv megjelenítése. A zászló pillanatnyilag az egyetlen köztársaság-párti politikai párt, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga hivatalos zászlaja. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során a Délvidéken a helyi szerbek és Szerbiából jövő önkéntesek felkelést robbantottak ki a szerb királyság támogatásával. A lázadók élére Stevan Petrović Knićanin tábornok állt. A felkelők követelték, hogy a magyar kormány ismerje el független vajdasági szerb állam önállóságát, amely később egyesül déli szomszédjával, Szerbiával. A lobogó mint ennek a felkelésnek zászlaja, egyúttal a tervezett állam jelképe is lett volna. A szláv trikolór Szerbiához való tartozást kívánja kifejezni. (hu)
|
