| dbo:abstract
|
- Az al-dunai hajózás megkönnyítésére Tiberius római császár i. sz. 33–34 során a mai romániai Mehádiai-hegység és a szerbiai Miroc-hegység közötti szurdokvölgyben a Kazán-szoros jobb partján egy 210 méter hosszú utat építtetett, ennek segítségével lehetett biztosítani a hajók állati erővel való vontatását a zúgókon keresztül. Az al-dunai római jelenlét első nyomait Luigi Ferdinando Marsigli írta le 1726-ban Amszterdamban megjelent „Danubius Pannonicus Mysicus, observationis geographicis astronomicis, hydrographicis, historicis, physicis perlustratus et in fex tomos digestus. T. 2, [Antiquitates romanae militares ad ultramque ripam Danubii]” című munkájában. Ő, mint határjárási bizottsági elnök, megbízatásán kívül a bejárt területek történelmi, néprajzi és régészeti sajátságait is leírta. Később az ő nyomdokain haladt , aki több tekintetben is bírálta Marsigli munkáját. A 19. század közepén és foglalkoztak az al-dunai római jelenlét nyomaival. (hu)
- Az al-dunai hajózás megkönnyítésére Tiberius római császár i. sz. 33–34 során a mai romániai Mehádiai-hegység és a szerbiai Miroc-hegység közötti szurdokvölgyben a Kazán-szoros jobb partján egy 210 méter hosszú utat építtetett, ennek segítségével lehetett biztosítani a hajók állati erővel való vontatását a zúgókon keresztül. Az al-dunai római jelenlét első nyomait Luigi Ferdinando Marsigli írta le 1726-ban Amszterdamban megjelent „Danubius Pannonicus Mysicus, observationis geographicis astronomicis, hydrographicis, historicis, physicis perlustratus et in fex tomos digestus. T. 2, [Antiquitates romanae militares ad ultramque ripam Danubii]” című munkájában. Ő, mint határjárási bizottsági elnök, megbízatásán kívül a bejárt területek történelmi, néprajzi és régészeti sajátságait is leírta. Később az ő nyomdokain haladt , aki több tekintetben is bírálta Marsigli munkáját. A 19. század közepén és foglalkoztak az al-dunai római jelenlét nyomaival. (hu)
|
