| dbo:abstract
|
- A Vendvidék történelme a kezdetektől egészen 1920-ig tárgyalható. Onnantól kezdve beszélhetünk külön a Muravidékről (Prekmurje), amely ma Szlovénia területe. A Magyarországon a trianoni békeszerződésben el nem csatolt Szentgotthárd környékén található településekre vonatkozik ma a Vendvidék kifejezés, noha az elmúlt évtizedekben túlságosan pejoratívnak ítélték a Vend elnevezést elsősorban a magyarországi szlovén nemzetiség vezetői. Ennek elsődleges okát abban kell keresni, hogy a magyarosításra törekvő dualizmuskori magyar belpolitika a megosztására törekedett a nemzetiségek esetében, hogy az anyanemzettől elválassza őket. Ennek jegyében különféle programok keretében a szlovén kisebbség tagjai magyarul vendek-nek vallották magukat, amelyet a szlovének egy része Magyarországon még most is tesz. A politika szája-ízének megfelelően számos publikáció demonstrálta, hogy a vendek sohasem voltak és sohasem lehetnek a szlovén nemzet részei, mert tagjai „magyarok, vendül beszélnek, de lélekben, szívben magyar nemzetiségűek.” A Vendvidék történelme szorosan összefügg a magyarországi szlovénség történetével. A kettő közti kapcsolat eredete már a honfoglalás előtti időtől számítható, amikor a szlovénség a Dunántúlnak csaknem a felét birtokolta és az Alpokbeli szlovén államtól különálló fejedelemséget alkotott Alsó-Pannonia néven, amely a magyarok bejöveteléig fennállt.A honfoglalást követően, s az államalapításkor a szlovének lakta terület már nyugatabbra húzódott a Mura mellékére. Az akkori határa ennek a középkorban még sokkal nagyobb lehetett, bizonyos, hogy a Őrség belső térségeit is szlovénok lakták még egy időn át, ugyanúgy északnyugaton, északon a most Ausztria részét képező dél-burgenlandi régió csücskében. Ezeket alátámasztja, hogy számos településnek van vend és szlovén nyelven neve.A területnek eleinte nem volt meghatározott neve, így a középkorban létezett rajta , Dobrafölde és Tótság, s ezek nem terjedtek ki az összes szlovénlakta területre. Ennek oka kereshető abban, hogy ezek a korai helynevek nem köznapi, vagy hagyománybeli elnevezésből, hanem mondjuk közigazgatási rendezés révén keletkezett. A Tótság példának okáért a győri püspökség szervezése során jött létre, amely nem terjedt ki a régió egészére, mert a délebbre élő szlovénokat a zágrábi püspök vezette. Idővel azonban a Tótságot a köznyelv és később írásos források minden olyan régióra kiterjesztették, ahol szlovénok laktak. A Somogyba kitelepülő szlovéneknek nem nyílt lehetőségük arra, hogy az általuk lakott falvak külön tájegységgé szerveződjenek, mert viszonylag hamar bekövetkezett az asszimiláció körükben és sokan a hazatérést választották később. A török háborúk elérték ezt a vidéket is. Noha a törökök nem foglalták el a tótsági várakat, de természeti adottságánál fogva a vidéket az ellenséges csapatok nagyon gyorsan átjárták, ezért a dunántúli hódoltságból előretörő törökök megfélemlítették és adózásra kényszerítették a szlovénokat. Egy-egy nagyobb hadjárat vagy csata alkalmával kapott erősebb támadást a térség, de nyilvánvaló, hogy nem okozott jelentősebb változást az etnikai összetételében, legalábbis a közvetlen vendvidéki törzsterületeknek.A Vendvidék történetében kimagasló szerepet kap a szentgotthárdi ciszterci apátság megalapítása, valamint az 1664. évi szentgotthárdi csata, amelyek miatt a világtörténelemben is szerepel a terület neve. Az első világháborút követően a Vendvidéken kísérletet tettek önálló állam létrehozására nemzetiségi politikai vezetők. A legfontosabbnak az ún. Szlovenszka krajina tekinthető, amelyet az elégtelen politikai viszonyok és egyes belső gondok miatt nem lehetett keresztül vinni. A másik az ún. Vendvidéki Köztársaság amelyet ma is reális dolognak látnak némely nemzeti körök Szlovéniában (amelyet indokolatlanul a korábbi kommunista szellemű történetírástól kölcsönöznek, mely elvi okok miatt helyezte ezt az államot előtérbe), sőt abszurd módon magyar oldalon épp a maguk javára történt cselekménynek kezelik ma is sokan.1941-ben a magyar hadsereg utoljára visszafoglalta a Vendvidék nagyobbik részét Jugoszláviától, amelyet igyekezett teljesen átformálni úgy, hogy már semmi se kösse a szlávokhoz. A történelem viharai és a szlovének ellen hozott intézkedések, s diktatórikus elnyomások miatt a mai Vendvidék területén a szlovén nemzetiség kihaló félben van. (hu)
- A Vendvidék történelme a kezdetektől egészen 1920-ig tárgyalható. Onnantól kezdve beszélhetünk külön a Muravidékről (Prekmurje), amely ma Szlovénia területe. A Magyarországon a trianoni békeszerződésben el nem csatolt Szentgotthárd környékén található településekre vonatkozik ma a Vendvidék kifejezés, noha az elmúlt évtizedekben túlságosan pejoratívnak ítélték a Vend elnevezést elsősorban a magyarországi szlovén nemzetiség vezetői. Ennek elsődleges okát abban kell keresni, hogy a magyarosításra törekvő dualizmuskori magyar belpolitika a megosztására törekedett a nemzetiségek esetében, hogy az anyanemzettől elválassza őket. Ennek jegyében különféle programok keretében a szlovén kisebbség tagjai magyarul vendek-nek vallották magukat, amelyet a szlovének egy része Magyarországon még most is tesz. A politika szája-ízének megfelelően számos publikáció demonstrálta, hogy a vendek sohasem voltak és sohasem lehetnek a szlovén nemzet részei, mert tagjai „magyarok, vendül beszélnek, de lélekben, szívben magyar nemzetiségűek.” A Vendvidék történelme szorosan összefügg a magyarországi szlovénség történetével. A kettő közti kapcsolat eredete már a honfoglalás előtti időtől számítható, amikor a szlovénség a Dunántúlnak csaknem a felét birtokolta és az Alpokbeli szlovén államtól különálló fejedelemséget alkotott Alsó-Pannonia néven, amely a magyarok bejöveteléig fennállt.A honfoglalást követően, s az államalapításkor a szlovének lakta terület már nyugatabbra húzódott a Mura mellékére. Az akkori határa ennek a középkorban még sokkal nagyobb lehetett, bizonyos, hogy a Őrség belső térségeit is szlovénok lakták még egy időn át, ugyanúgy északnyugaton, északon a most Ausztria részét képező dél-burgenlandi régió csücskében. Ezeket alátámasztja, hogy számos településnek van vend és szlovén nyelven neve.A területnek eleinte nem volt meghatározott neve, így a középkorban létezett rajta , Dobrafölde és Tótság, s ezek nem terjedtek ki az összes szlovénlakta területre. Ennek oka kereshető abban, hogy ezek a korai helynevek nem köznapi, vagy hagyománybeli elnevezésből, hanem mondjuk közigazgatási rendezés révén keletkezett. A Tótság példának okáért a győri püspökség szervezése során jött létre, amely nem terjedt ki a régió egészére, mert a délebbre élő szlovénokat a zágrábi püspök vezette. Idővel azonban a Tótságot a köznyelv és később írásos források minden olyan régióra kiterjesztették, ahol szlovénok laktak. A Somogyba kitelepülő szlovéneknek nem nyílt lehetőségük arra, hogy az általuk lakott falvak külön tájegységgé szerveződjenek, mert viszonylag hamar bekövetkezett az asszimiláció körükben és sokan a hazatérést választották később. A török háborúk elérték ezt a vidéket is. Noha a törökök nem foglalták el a tótsági várakat, de természeti adottságánál fogva a vidéket az ellenséges csapatok nagyon gyorsan átjárták, ezért a dunántúli hódoltságból előretörő törökök megfélemlítették és adózásra kényszerítették a szlovénokat. Egy-egy nagyobb hadjárat vagy csata alkalmával kapott erősebb támadást a térség, de nyilvánvaló, hogy nem okozott jelentősebb változást az etnikai összetételében, legalábbis a közvetlen vendvidéki törzsterületeknek.A Vendvidék történetében kimagasló szerepet kap a szentgotthárdi ciszterci apátság megalapítása, valamint az 1664. évi szentgotthárdi csata, amelyek miatt a világtörténelemben is szerepel a terület neve. Az első világháborút követően a Vendvidéken kísérletet tettek önálló állam létrehozására nemzetiségi politikai vezetők. A legfontosabbnak az ún. Szlovenszka krajina tekinthető, amelyet az elégtelen politikai viszonyok és egyes belső gondok miatt nem lehetett keresztül vinni. A másik az ún. Vendvidéki Köztársaság amelyet ma is reális dolognak látnak némely nemzeti körök Szlovéniában (amelyet indokolatlanul a korábbi kommunista szellemű történetírástól kölcsönöznek, mely elvi okok miatt helyezte ezt az államot előtérbe), sőt abszurd módon magyar oldalon épp a maguk javára történt cselekménynek kezelik ma is sokan.1941-ben a magyar hadsereg utoljára visszafoglalta a Vendvidék nagyobbik részét Jugoszláviától, amelyet igyekezett teljesen átformálni úgy, hogy már semmi se kösse a szlávokhoz. A történelem viharai és a szlovének ellen hozott intézkedések, s diktatórikus elnyomások miatt a mai Vendvidék területén a szlovén nemzetiség kihaló félben van. (hu)
|
