| dbo:abstract
|
- A cinkotai kántor egy népmese (általában Mátyás király-meseként ismert), valamint az ezt feldolgozó rajzfilm címe; illetve a művek főhőse. A Magyar néprajzi lexikon. szerint a történet különböző változatai világszerte ismertek, a mese legkorábbi ismert változata a 9. századból, az egyiptomi koptoktól származik, Európában a 13. századtól ismert. A népmese története szerint a cinkotai plébános egy régi okiratot (más változat szerint egy alapkövet) talál, ami a kántor szerint azt igazolja, hogy Cinkotán egykor gazdag apátság állt. A falu plébánosa – a kántor biztatására – az „igazságos Mátyás király” elé megy, és kéri, hogy nevezze ki őt apátnak. A király próbatétel elé állítja a plébánost; hajlandó teljesíteni annak kérését, ha felel három kérdésére. Az együgyű plébános nem tud a kérdésekre válaszolni (más változat szerint nem mer a király elé állni). A kérdéseket végül a kántor válaszolja meg. A három kérdés és a „helyes” válaszok a Magyar néprajzi lexikon. szerint: 1.
* Hol kel fel a nap? – A királynak Budán, a kántornak Cinkotán. 2.
* Mennyit ér a király? – Isten után első a király. Ha Krisztusért 30 ezüstöt adtak, a király megér 29-et. 3.
* Mit gondol a király? – A király azt gondolja, hogy a cinkotai plébánossal beszél, pedig csak a kántorral. A rajzfilm szerint a három kérdés és a kántor válaszai: 1.
* Mire gondol most a király? – Hogy megint a cinkotai plébános áll a király előtt, pedig annak csak a legkisebb szolgája, a kántor – álöltözetben. 2.
* Hány kanál víz van a tengerben? – Az ember kezével mérhetetlenül sok, a jóisten kanalával csak egy. 3.
* Hol kel fel a nap? – Néked Budán, nékem Cinkotán. Mátyás király felajánlja a bölcs kántornak az apáturaságot, de a kántor ezt az ajánlatot visszautasítja, ehelyett inkább csak azt kéri a királytól, hogy Cinkotán legyen nagyobb az iccéskupa. A mese azzal a csattanóval ér véget, hogy bár az iccéskupa kétszer akkora lesz Cinkotán, de az nem fordult meg a kántor fejében, hogy az ára is kétszeresére nő. A Magyar néprajzi lexikon. szerint ez a motívum megjelenik Kiss János Elmés mulatságok és Jókai Mór A magyar nép élce szép hegedűszóban című gyűjteményében. A 13 részes Mesék Mátyás királyról című rajzfilmsorozat (1981-ben készült) negyedik része feldolgozza a népmesét. (hu)
- A cinkotai kántor egy népmese (általában Mátyás király-meseként ismert), valamint az ezt feldolgozó rajzfilm címe; illetve a művek főhőse. A Magyar néprajzi lexikon. szerint a történet különböző változatai világszerte ismertek, a mese legkorábbi ismert változata a 9. századból, az egyiptomi koptoktól származik, Európában a 13. századtól ismert. A népmese története szerint a cinkotai plébános egy régi okiratot (más változat szerint egy alapkövet) talál, ami a kántor szerint azt igazolja, hogy Cinkotán egykor gazdag apátság állt. A falu plébánosa – a kántor biztatására – az „igazságos Mátyás király” elé megy, és kéri, hogy nevezze ki őt apátnak. A király próbatétel elé állítja a plébánost; hajlandó teljesíteni annak kérését, ha felel három kérdésére. Az együgyű plébános nem tud a kérdésekre válaszolni (más változat szerint nem mer a király elé állni). A kérdéseket végül a kántor válaszolja meg. A három kérdés és a „helyes” válaszok a Magyar néprajzi lexikon. szerint: 1.
* Hol kel fel a nap? – A királynak Budán, a kántornak Cinkotán. 2.
* Mennyit ér a király? – Isten után első a király. Ha Krisztusért 30 ezüstöt adtak, a király megér 29-et. 3.
* Mit gondol a király? – A király azt gondolja, hogy a cinkotai plébánossal beszél, pedig csak a kántorral. A rajzfilm szerint a három kérdés és a kántor válaszai: 1.
* Mire gondol most a király? – Hogy megint a cinkotai plébános áll a király előtt, pedig annak csak a legkisebb szolgája, a kántor – álöltözetben. 2.
* Hány kanál víz van a tengerben? – Az ember kezével mérhetetlenül sok, a jóisten kanalával csak egy. 3.
* Hol kel fel a nap? – Néked Budán, nékem Cinkotán. Mátyás király felajánlja a bölcs kántornak az apáturaságot, de a kántor ezt az ajánlatot visszautasítja, ehelyett inkább csak azt kéri a királytól, hogy Cinkotán legyen nagyobb az iccéskupa. A mese azzal a csattanóval ér véget, hogy bár az iccéskupa kétszer akkora lesz Cinkotán, de az nem fordult meg a kántor fejében, hogy az ára is kétszeresére nő. A Magyar néprajzi lexikon. szerint ez a motívum megjelenik Kiss János Elmés mulatságok és Jókai Mór A magyar nép élce szép hegedűszóban című gyűjteményében. A 13 részes Mesék Mátyás királyról című rajzfilmsorozat (1981-ben készült) negyedik része feldolgozza a népmesét. (hu)
|
