| dbo:abstract
|
- A cirkónium (Zr) a természetben négy stabil (közülük az egyikről a jövőben kiderülhet, hogy radioaktív) és egy nagyon hosszú felezési idejű radioaktív izotóp formájában fordul elő. Utóbbi (a 96Zr) primordiális nuklid, kettős béta-bomlással, 2,0·1019 év felezési idővel bomlik, de átalakulhat egyszeres béta-bomlás útján is – noha ezt még nem figyelték meg, de az elméletileg számított t1/2 is 2,4·1020 év). A második legstabilabb radioizotópja a 93Zr, melynek felezési ideje 1,53 millió év. Huszonhét további radioizotópot figyeltek meg, ezek felezési ideje – a 95Zr (64,02 nap), 88Zr (63,4 nap) és 89Zr (78,41 óra) kivételével – egy napnál is rövidebb. A 92Zr-nél könnyebb izotópok esetén a fő bomlási mód az elektronbefogás, a nehezebbek pedig jellemzően béta-bomlóak. A cirkónium a legnehezebb elem, mely szimmetrikus magfúzió révén keletkezhet – a kiindulási mag lehet 45Sc vagy 46Ca, ezekből (a 90Mo-ből két pozitív béta-bomlást követően) 90Zr, illetve 92Zr keletkezik. Minden nehezebb elem aszimmetrikus fúzió vagy szupernóva összeomlása során keletkezik. Mivel ezen folyamatok nagy része energiaelnyelődéssel jár, a cirkóniumnál nehezebb elemek nuklidjainak nagy többsége instabil a spontán hasadással szemben, bár ennek a folyamatnak a felezési ideje sokszor túl hosszú ahhoz, hogy meg lehessen figyelni. Standard atomtömeg: 91,224(2) u. (hu)
- A cirkónium (Zr) a természetben négy stabil (közülük az egyikről a jövőben kiderülhet, hogy radioaktív) és egy nagyon hosszú felezési idejű radioaktív izotóp formájában fordul elő. Utóbbi (a 96Zr) primordiális nuklid, kettős béta-bomlással, 2,0·1019 év felezési idővel bomlik, de átalakulhat egyszeres béta-bomlás útján is – noha ezt még nem figyelték meg, de az elméletileg számított t1/2 is 2,4·1020 év). A második legstabilabb radioizotópja a 93Zr, melynek felezési ideje 1,53 millió év. Huszonhét további radioizotópot figyeltek meg, ezek felezési ideje – a 95Zr (64,02 nap), 88Zr (63,4 nap) és 89Zr (78,41 óra) kivételével – egy napnál is rövidebb. A 92Zr-nél könnyebb izotópok esetén a fő bomlási mód az elektronbefogás, a nehezebbek pedig jellemzően béta-bomlóak. A cirkónium a legnehezebb elem, mely szimmetrikus magfúzió révén keletkezhet – a kiindulási mag lehet 45Sc vagy 46Ca, ezekből (a 90Mo-ből két pozitív béta-bomlást követően) 90Zr, illetve 92Zr keletkezik. Minden nehezebb elem aszimmetrikus fúzió vagy szupernóva összeomlása során keletkezik. Mivel ezen folyamatok nagy része energiaelnyelődéssel jár, a cirkóniumnál nehezebb elemek nuklidjainak nagy többsége instabil a spontán hasadással szemben, bár ennek a folyamatnak a felezési ideje sokszor túl hosszú ahhoz, hogy meg lehessen figyelni. Standard atomtömeg: 91,224(2) u. (hu)
|
