| dbo:abstract
|
- A természetes diszprózium (Dy) hét stabil izotópból áll: 156Dy, 158Dy, 160Dy, 161Dy, 162Dy, 163Dy és 164Dy, melyek közül a leggyakoribb a 164Dy (természetes előfordulása 28,18%). 29 radioizotópját írták le, közülük a legstabilabb a 154Dy (felezési ideje 3,0 millió év), a159Dy (144,4 nap) és a 166Dy (81,6 óra). A többi izotóp felezési ideje 10 óránál rövidebb, a többségé a 30 másodpercet sem éri el. 12 magizomerje ismert, közülük a legstabilabbak a 165mDy (t1/2 1,257 perc), 147mDy (t1/2 55,7 másodperc) és a 145mDy (t1/2 13,6 másodperc). A leggyakoribb stabil izotópnál (164Dy) könnyebbek elsősorban elektronbefogással bomlanak, míg a nehezebb izotópok főként béta-bomlóak. Előbbiek esetén a bomlástermék többnyire terbium, az utóbbiaknál főként holmium. A 164Dy a legnehezebb, elméletileg stabil izotóp.[forrás?] Standard atomtömeg: 162,500(1) u (hu)
- A természetes diszprózium (Dy) hét stabil izotópból áll: 156Dy, 158Dy, 160Dy, 161Dy, 162Dy, 163Dy és 164Dy, melyek közül a leggyakoribb a 164Dy (természetes előfordulása 28,18%). 29 radioizotópját írták le, közülük a legstabilabb a 154Dy (felezési ideje 3,0 millió év), a159Dy (144,4 nap) és a 166Dy (81,6 óra). A többi izotóp felezési ideje 10 óránál rövidebb, a többségé a 30 másodpercet sem éri el. 12 magizomerje ismert, közülük a legstabilabbak a 165mDy (t1/2 1,257 perc), 147mDy (t1/2 55,7 másodperc) és a 145mDy (t1/2 13,6 másodperc). A leggyakoribb stabil izotópnál (164Dy) könnyebbek elsősorban elektronbefogással bomlanak, míg a nehezebb izotópok főként béta-bomlóak. Előbbiek esetén a bomlástermék többnyire terbium, az utóbbiaknál főként holmium. A 164Dy a legnehezebb, elméletileg stabil izotóp.[forrás?] Standard atomtömeg: 162,500(1) u (hu)
|
