| dbo:abstract
|
- A forintot 1990 óta számos alkalommal – azaz gyengítették más fizetőeszközök ellen adminisztratív úton –, a legutóbb 2003 júniusában. Mivel ebben az időszakban az árfolyamrendszer is többször változott, a leértékelés háromféle módszerrel történt (egyszeri leértékelések, csúszó leértékelés, illetve az árfolyamsáv eltolása). 2008. február 26-án Magyarország lebegő árfolyamrendszerre tért át (eltörölve a korábbi árfolyamsávot) és ilyen rendszerben nem lehet le- vagy felértékelni. (Az árfolyamot a piac alakítja, a kormány és a jegybank legfeljebb befolyásolhatja, fiskális politikai lépésekkel, kommunikációval vagy nyílt piaci műveletekkel.) Egy devizát általában azzal a céllal értékelnek le, hogy ezáltal nagyobb jövedelemhez segítsék a más devizát használó területekre exportálókat, és visszafogják az importot (mivel a leértékeléstől a honi fizetőeszközben számolva drágábbá válnak a más devizában vásárolt áruk). A leértékelés egyensúlyjavító hatásai azonban ideiglenesek. A magyar gazdaság csak a rendszerváltozás küszöbén vett fel olyan szerkezetet, amelyben már értelmezhető a devizaleértékelés, hiszen korábban a kommunista blokk, a tervgazdaságra alapozó KGST országai mesterségesen definiált árfolyamokat alkalmaztak, amelyeket adminisztratív módszerekkel állapítottak meg, és kevés közük volt – a régióban ekkor még csak nyomokban létező – piacgazdaság törvényszerűségeihez. A piacgazdasági átmenet útjára lépő országok, így Magyarország is, sűrűn alkalmazták a leértékelés eszközét, hogy időt nyerjenek gazdaságszerkezeti problémáik orvoslásához. A fejlett országokban azonban a leértékelést rendkívüli eszköznek tekintik, helyette lehetőleg időben korrigálni kell a fellépő strukturális problémákat. Az euró bevezetésére készülő országok számára többek közt ezért kötelező az áttérés az euróövezetbe való belépés előtt két évvel a nagyobb gazdaságpolitikai fegyelmet követelő európai ERM-2 árfolyamrendszerre. Ennek 30%-os sávján belül az adott deviza felértékelődhet, a leértékelődés – és főképp az adminiszratív leértékelés – azonban az euróbevezetést veszélyezteti. (hu)
- A forintot 1990 óta számos alkalommal – azaz gyengítették más fizetőeszközök ellen adminisztratív úton –, a legutóbb 2003 júniusában. Mivel ebben az időszakban az árfolyamrendszer is többször változott, a leértékelés háromféle módszerrel történt (egyszeri leértékelések, csúszó leértékelés, illetve az árfolyamsáv eltolása). 2008. február 26-án Magyarország lebegő árfolyamrendszerre tért át (eltörölve a korábbi árfolyamsávot) és ilyen rendszerben nem lehet le- vagy felértékelni. (Az árfolyamot a piac alakítja, a kormány és a jegybank legfeljebb befolyásolhatja, fiskális politikai lépésekkel, kommunikációval vagy nyílt piaci műveletekkel.) Egy devizát általában azzal a céllal értékelnek le, hogy ezáltal nagyobb jövedelemhez segítsék a más devizát használó területekre exportálókat, és visszafogják az importot (mivel a leértékeléstől a honi fizetőeszközben számolva drágábbá válnak a más devizában vásárolt áruk). A leértékelés egyensúlyjavító hatásai azonban ideiglenesek. A magyar gazdaság csak a rendszerváltozás küszöbén vett fel olyan szerkezetet, amelyben már értelmezhető a devizaleértékelés, hiszen korábban a kommunista blokk, a tervgazdaságra alapozó KGST országai mesterségesen definiált árfolyamokat alkalmaztak, amelyeket adminisztratív módszerekkel állapítottak meg, és kevés közük volt – a régióban ekkor még csak nyomokban létező – piacgazdaság törvényszerűségeihez. A piacgazdasági átmenet útjára lépő országok, így Magyarország is, sűrűn alkalmazták a leértékelés eszközét, hogy időt nyerjenek gazdaságszerkezeti problémáik orvoslásához. A fejlett országokban azonban a leértékelést rendkívüli eszköznek tekintik, helyette lehetőleg időben korrigálni kell a fellépő strukturális problémákat. Az euró bevezetésére készülő országok számára többek közt ezért kötelező az áttérés az euróövezetbe való belépés előtt két évvel a nagyobb gazdaságpolitikai fegyelmet követelő európai ERM-2 árfolyamrendszerre. Ennek 30%-os sávján belül az adott deviza felértékelődhet, a leértékelődés – és főképp az adminiszratív leértékelés – azonban az euróbevezetést veszélyezteti. (hu)
|
