| dbo:abstract
|
- 1774.
* Május 10-én XV. Lajos unokája XVI. Lajos néven lépett trónra, felesége Marie Antoinette, Mária Terézia osztrák császárné legifjabb leánya.
* A király elküldte a régi, gyűlölt minisztereket és újra összehívta a régi parlamenteket (törvényszékeket), de ezzel veszélyes ellenfelet támasztott saját magának, mivel ezek minden olyan királyi rendelkezést megakadályoztak, amely számukra kedvezőtlen volt.
* Az országban egyre erősödött a gazdasági válság. A belső vámok és a hatalmas állami deficit, amely elsősorban abból adódott, hogy a hadsereget, a nemességet és a királyi udvart fent kellett tartani, akadályozták a gazdasági fejlődést. A nép hihetetlen nyomorban élt, éhséglázadások, parasztfelkelések, sztrájkok követték egymást.
* Augusztusban a király Turgot-t nevezte ki pénzügy- és tengerészeti miniszterré.
* Szeptemberben felszabadították a gabona árát, mire az árak emelkedni kezdtek és ez a rendkívül rossz termés mellett, nyugtalanságot okozott. 1775.
* Sztrájkok, megmozdulások Párizsban, Pontoise-ban, Dijonban. 1776. január–március
* Turgot híres Hat rendeletében eltörölte a robotot, betiltotta a céheket és bevezette a földtulajdon adóztatását. Mivel a kiváltságos réteg ellenszenvvel fogadta a reformokat, a király május 12-én menesztette Turgot-t. 1777.
* Jacques Necker lett az új pénzügyminiszter. Működése alatt óvatos reformok születtek: kegydíjak megszüntetése, arányos adózás. 1778.
* A gazdaság hanyatlása felgyorsult, később gazdasági válságban torkollott és szörnyű nyomort idézett elő.
* Február 6-án Benjamin Franklin amerikai nagykövet és Charles Gravier de Vergennes francia külügyminiszter barátsági és kereskedelmi szerződést kötöttek, amelynek értelmében a franciák segítséget nyújtanak az amerikaiaknak, az angolokkal vívott függetlenségi háborúban. 1780.
* Necker az amerikaiak mellett viselt háború elhúzódásának gazdasági veszélyeire hívta fel a figyelmet, mert szinte csak hitelekből fedezte Franciaország a költségeket. A háború támogatása miatt borult fel véglegesen a monarchia pénzügyi egyensúlya. 1781. május 19.
* XVI. Lajos menesztette Neckert, miután a pénzügyminiszter nyilvánosságra hozta a titkos állami pénzügyek állását, a gazdasági helyzet katasztrofális állapotát. 1783. november
* Calonne az újonnan kinevezett pénzügyi főfelügyelő. Elődei, és eredménytelenül küzdöttek a deficittel. Calonne hatalmas kölcsönöket vett fel. 1783-1786.
* Parasztfelkelések törtek ki Languedoc-ban. Az éhezés és a nyomor egyre hatalmasabb méreteket öltött az országban. 1785. A „nyakék-per”
* Jeanne de Lamotte grófnő hamisított levélben rábírta Rohan bíborost, hogy segítsen a királynénak egy értékes ékszert megszerezni. A bíboros 1,6 millió livre hitelből megvette a nyakéket és átadta a grófnőnek, aki azt rögtön eladta Angliában. Akkor derült fény az igazságra, amikor a számlát ki kellett egyenlíteni. A grófnőt elfogták és életfogytiglani börtönre ítélték. Az országos botrány tovább fokozta a monarchia ellenes hangulatot. 1786.
* A francia kormány olyan kereskedelmi szerződést kötött Angliával, amelyben az angol áruk behozatali vámját leszállította. A szerződés nyomán nehéz helyzetbe került a hazai ipar. 1786. augusztus 20.
* Calonne reformjavaslatot tett a deficit csökkentésére és az adósság kifizetésére. 1787. február
* A mind nyomasztóbb deficit miatt, Calonne pénzügyminiszter javaslatára, a király - a parlament kikerülésével - összehívta az előkelők gyűlését, hogy a pénzügyeket rendezze. A főpapok, főurak és a magas beosztású tisztviselők nem fogadták el az új adóreform tervét. Kényszerítették a királyt, hogy váltsa le Calonne-t. Helyére legnagyobb ellenfele, toulouse-i érsek lépett. Loménie de Brienne május 25-én feloszlatta az eredménytelen gyűlést. Azután a parlamenthez fordult, sikertelenül.
* Az év folyamán nemesi lázadás kezdődött – parlament polgári eredetű arisztokratáival összefogva – a rendi gyűlések visszaállítása érdekében.
* XVI. Lajos a birtokaira száműzte Orléans hercegét („Égalité Fülöpöt”), szélsőséges liberális nézetei hangoztatása miatt. 1788. január 4.
* A parlament követelte az egyéni szabadság biztosítását. A király igazságszolgáltatási reformot akart: fellebbviteli bíróságok gyakorolják a parlament jogait, stb. május 3.
* A parlament nyilatkozatban foglalta össze az alaptörvényeket, és saját magát nyilvánította azok őrzőjének, ezzel tagadva a király abszolút hatalmát. május 8.
* Előterjesztették a királyi reformot: a kivégzés előtti kínzás eltörlése, az alsófokú és különleges bíróságok megszüntetése, a fellebbviteli bíróságok átszervezése, stb. A reformok már elkéstek.
* A nyár folyamán arisztokrata, főnemesi és nagypolgári ellenállás alakult ki a királyi reformokkal szemben. Minden réteg, papok, nemesek, katonák, polgárok, parasztok elégedetlenek voltak a helyzetükkel és a kilátásokkal. A kincstár államcsődöt jelentett, a mezőgazdaság is súlyos válságban volt. Kormányrendelet fosztotta meg a parlamentet kiváltságos helyzetétől.
* Tömegmozgalmak kezdődtek országszerte. Röpiratok jelentek meg az önkényuralom megszüntetésért. augusztus 8.
* A király ígéretet tett a rendi gyűlés összehívására és menesztette a pénzügyminisztert. augusztus 25.
* A király visszahívta Neckert a kormányba. június 7.
* A „cserepek napja”. Lázadás Grenoble-ban, amelynek során a lázadók először cserepekkel dobálták a járőröket, s ezért a hadsereg visszavonult. Ezután a lázongók újra beiktatták a régi bírákat a királyi rendelettel szemben. június 14.
* Grenoble-ban a papok, nemesek és főleg a harmadik rend, a polgárság képviselői követelték a rendi gyűlés összehívását. július 5.
* Loménie de Brienne bejelentette a rendi gyűlés összehívását. augusztus 8.
* A király ígéretet tett, hogy a következő év (1789) május 1-jére összehívja a rendi gyűlést. A harmadik rend és az arisztokrácia lelkesen fogadta. szeptember 21.
* A párizsi parlament döntött, hogy rendszeresen összeül a rendi gyűlés olyan összetételben, mint 1614-ben. Ezzel automatikusan kizárták a polgárságot, amely ennek hatására szakított az arisztokráciával. november
* Necker összehívta az előkelők újabb gyűlését, hogy a harmadik rend kétszeres képviseletet kapjon. december 5.
* A parlament jóváhagyta a harmadik rend kétszeres képviseletét, de nem támogatta a személyenkénti szavazást. december 12.
* A királyi hercegek folyamodványban utasították el a harmadik rend kétszeres képviseletét. december 27.
* A királyi tanács ülésén Necker javasolta, hogy tisztázzák a lakosság aránya szerinti képviseletet, a harmadik rend kétszeres képviseletét és a küldöttválasztás rendjét. (hu)
- 1774.
* Május 10-én XV. Lajos unokája XVI. Lajos néven lépett trónra, felesége Marie Antoinette, Mária Terézia osztrák császárné legifjabb leánya.
* A király elküldte a régi, gyűlölt minisztereket és újra összehívta a régi parlamenteket (törvényszékeket), de ezzel veszélyes ellenfelet támasztott saját magának, mivel ezek minden olyan királyi rendelkezést megakadályoztak, amely számukra kedvezőtlen volt.
* Az országban egyre erősödött a gazdasági válság. A belső vámok és a hatalmas állami deficit, amely elsősorban abból adódott, hogy a hadsereget, a nemességet és a királyi udvart fent kellett tartani, akadályozták a gazdasági fejlődést. A nép hihetetlen nyomorban élt, éhséglázadások, parasztfelkelések, sztrájkok követték egymást.
* Augusztusban a király Turgot-t nevezte ki pénzügy- és tengerészeti miniszterré.
* Szeptemberben felszabadították a gabona árát, mire az árak emelkedni kezdtek és ez a rendkívül rossz termés mellett, nyugtalanságot okozott. 1775.
* Sztrájkok, megmozdulások Párizsban, Pontoise-ban, Dijonban. 1776. január–március
* Turgot híres Hat rendeletében eltörölte a robotot, betiltotta a céheket és bevezette a földtulajdon adóztatását. Mivel a kiváltságos réteg ellenszenvvel fogadta a reformokat, a király május 12-én menesztette Turgot-t. 1777.
* Jacques Necker lett az új pénzügyminiszter. Működése alatt óvatos reformok születtek: kegydíjak megszüntetése, arányos adózás. 1778.
* A gazdaság hanyatlása felgyorsult, később gazdasági válságban torkollott és szörnyű nyomort idézett elő.
* Február 6-án Benjamin Franklin amerikai nagykövet és Charles Gravier de Vergennes francia külügyminiszter barátsági és kereskedelmi szerződést kötöttek, amelynek értelmében a franciák segítséget nyújtanak az amerikaiaknak, az angolokkal vívott függetlenségi háborúban. 1780.
* Necker az amerikaiak mellett viselt háború elhúzódásának gazdasági veszélyeire hívta fel a figyelmet, mert szinte csak hitelekből fedezte Franciaország a költségeket. A háború támogatása miatt borult fel véglegesen a monarchia pénzügyi egyensúlya. 1781. május 19.
* XVI. Lajos menesztette Neckert, miután a pénzügyminiszter nyilvánosságra hozta a titkos állami pénzügyek állását, a gazdasági helyzet katasztrofális állapotát. 1783. november
* Calonne az újonnan kinevezett pénzügyi főfelügyelő. Elődei, és eredménytelenül küzdöttek a deficittel. Calonne hatalmas kölcsönöket vett fel. 1783-1786.
* Parasztfelkelések törtek ki Languedoc-ban. Az éhezés és a nyomor egyre hatalmasabb méreteket öltött az országban. 1785. A „nyakék-per”
* Jeanne de Lamotte grófnő hamisított levélben rábírta Rohan bíborost, hogy segítsen a királynénak egy értékes ékszert megszerezni. A bíboros 1,6 millió livre hitelből megvette a nyakéket és átadta a grófnőnek, aki azt rögtön eladta Angliában. Akkor derült fény az igazságra, amikor a számlát ki kellett egyenlíteni. A grófnőt elfogták és életfogytiglani börtönre ítélték. Az országos botrány tovább fokozta a monarchia ellenes hangulatot. 1786.
* A francia kormány olyan kereskedelmi szerződést kötött Angliával, amelyben az angol áruk behozatali vámját leszállította. A szerződés nyomán nehéz helyzetbe került a hazai ipar. 1786. augusztus 20.
* Calonne reformjavaslatot tett a deficit csökkentésére és az adósság kifizetésére. 1787. február
* A mind nyomasztóbb deficit miatt, Calonne pénzügyminiszter javaslatára, a király - a parlament kikerülésével - összehívta az előkelők gyűlését, hogy a pénzügyeket rendezze. A főpapok, főurak és a magas beosztású tisztviselők nem fogadták el az új adóreform tervét. Kényszerítették a királyt, hogy váltsa le Calonne-t. Helyére legnagyobb ellenfele, toulouse-i érsek lépett. Loménie de Brienne május 25-én feloszlatta az eredménytelen gyűlést. Azután a parlamenthez fordult, sikertelenül.
* Az év folyamán nemesi lázadás kezdődött – parlament polgári eredetű arisztokratáival összefogva – a rendi gyűlések visszaállítása érdekében.
* XVI. Lajos a birtokaira száműzte Orléans hercegét („Égalité Fülöpöt”), szélsőséges liberális nézetei hangoztatása miatt. 1788. január 4.
* A parlament követelte az egyéni szabadság biztosítását. A király igazságszolgáltatási reformot akart: fellebbviteli bíróságok gyakorolják a parlament jogait, stb. május 3.
* A parlament nyilatkozatban foglalta össze az alaptörvényeket, és saját magát nyilvánította azok őrzőjének, ezzel tagadva a király abszolút hatalmát. május 8.
* Előterjesztették a királyi reformot: a kivégzés előtti kínzás eltörlése, az alsófokú és különleges bíróságok megszüntetése, a fellebbviteli bíróságok átszervezése, stb. A reformok már elkéstek.
* A nyár folyamán arisztokrata, főnemesi és nagypolgári ellenállás alakult ki a királyi reformokkal szemben. Minden réteg, papok, nemesek, katonák, polgárok, parasztok elégedetlenek voltak a helyzetükkel és a kilátásokkal. A kincstár államcsődöt jelentett, a mezőgazdaság is súlyos válságban volt. Kormányrendelet fosztotta meg a parlamentet kiváltságos helyzetétől.
* Tömegmozgalmak kezdődtek országszerte. Röpiratok jelentek meg az önkényuralom megszüntetésért. augusztus 8.
* A király ígéretet tett a rendi gyűlés összehívására és menesztette a pénzügyminisztert. augusztus 25.
* A király visszahívta Neckert a kormányba. június 7.
* A „cserepek napja”. Lázadás Grenoble-ban, amelynek során a lázadók először cserepekkel dobálták a járőröket, s ezért a hadsereg visszavonult. Ezután a lázongók újra beiktatták a régi bírákat a királyi rendelettel szemben. június 14.
* Grenoble-ban a papok, nemesek és főleg a harmadik rend, a polgárság képviselői követelték a rendi gyűlés összehívását. július 5.
* Loménie de Brienne bejelentette a rendi gyűlés összehívását. augusztus 8.
* A király ígéretet tett, hogy a következő év (1789) május 1-jére összehívja a rendi gyűlést. A harmadik rend és az arisztokrácia lelkesen fogadta. szeptember 21.
* A párizsi parlament döntött, hogy rendszeresen összeül a rendi gyűlés olyan összetételben, mint 1614-ben. Ezzel automatikusan kizárták a polgárságot, amely ennek hatására szakított az arisztokráciával. november
* Necker összehívta az előkelők újabb gyűlését, hogy a harmadik rend kétszeres képviseletet kapjon. december 5.
* A parlament jóváhagyta a harmadik rend kétszeres képviseletét, de nem támogatta a személyenkénti szavazást. december 12.
* A királyi hercegek folyamodványban utasították el a harmadik rend kétszeres képviseletét. december 27.
* A királyi tanács ülésén Necker javasolta, hogy tisztázzák a lakosság aránya szerinti képviseletet, a harmadik rend kétszeres képviseletét és a küldöttválasztás rendjét. (hu)
|
