| dbo:abstract
|
- A gondolat nyelve Fodor azon elmélete, miszerint a megismerés folyamata nem más, mint egy mentális reprezentációkkal végzett számítás. Ez annyit tesz, hogy a gondolatok egy olyan "nyelven" (mentális nyelv) jelennek meg, ami egyszerűbb gondolatok különböző összerendezésével teszi lehetővé komplex gondolatok felépítését. Az agy biológiája annyit egyértelműen elárul, hogy ezek a mentális reprezentációk nem hasonlíthatóak össze a papírra írt szimbólumokkal; a mentális nyelv feltehetőleg inkább a gondolatok és fogalmak síkján, vagyis a létezik. Az a gondolat, például, hogy "János magas" nyilvánvalóan legalább két részből áll: egyrészt a Jánosról, mint személyről alkotott fogalmunkból, másrészt pedig a magasság fogalmából. Ebben az esetben ezt a két alkotóelemet a következő elsőrendű logikai állítmány-képlettel ábrázolhatnánk: M(j) Ami pedig azt fejezi ki, hogy az 'M' (mint "magas") állítmány a 'j' (mint János) entitásra vonatkozik. (hu)
- A gondolat nyelve Fodor azon elmélete, miszerint a megismerés folyamata nem más, mint egy mentális reprezentációkkal végzett számítás. Ez annyit tesz, hogy a gondolatok egy olyan "nyelven" (mentális nyelv) jelennek meg, ami egyszerűbb gondolatok különböző összerendezésével teszi lehetővé komplex gondolatok felépítését. Az agy biológiája annyit egyértelműen elárul, hogy ezek a mentális reprezentációk nem hasonlíthatóak össze a papírra írt szimbólumokkal; a mentális nyelv feltehetőleg inkább a gondolatok és fogalmak síkján, vagyis a létezik. Az a gondolat, például, hogy "János magas" nyilvánvalóan legalább két részből áll: egyrészt a Jánosról, mint személyről alkotott fogalmunkból, másrészt pedig a magasság fogalmából. Ebben az esetben ezt a két alkotóelemet a következő elsőrendű logikai állítmány-képlettel ábrázolhatnánk: M(j) Ami pedig azt fejezi ki, hogy az 'M' (mint "magas") állítmány a 'j' (mint János) entitásra vonatkozik. (hu)
|
