| dbo:abstract
|
- A gyarmati rendszer felbomlása (angolul: decolonization) a gyarmatosítás történelme lezárulásának folyamata, amelynek során a korábban gyarmattartó államok elvesztik vagy feladják ellenőrzésüket a tőlük függésben álló területek, a gyarmatok felett. A gyarmati rendszer felbomlásába tartozik a gyarmatok politikai szabadságának (függetlenség, önrendelkezés), gazdasági és kulturális önállóságának megteremtése vagy visszaszerzése. A kifejezést elsősorban a második világháború utáni időszakra alkalmazzák, amikor az első világháborúig kialakult hatalmas angol, francia, spanyol, portugál és más kisebb gyarmatbirodalmak a gazdasági és politikai nyomás következtében, több-kevesebb erőszak kíséretében, felbomlottak. A gyarmati rendszer felbomlása egyik utolsó eseményének Kelet-Timor (előbb portugál, majd indonéz gyarmat) függetlenné válása tekinthető 2002-ben. A gyarmati rendszer felbomlása általában a helyi lakosság passzív vagy aktív ellenállása révén zajlott le, csak igen kevés esetben sikerült a gyarmatok önállóságának békés úton történő megszerzése. Mivel a gyarmati rendszer felbomlása jórészt a második világháború után, a hidegháború néven ismert időszak alatt zajlott le, igen gyakori volt külső nagyhatalmak beavatkozása a gyarmatok függetlenségi küzdelmeibe. A gyarmati rendszer felbomlásának legfontosabb példái a spanyol gyarmati rendszer felbomlása, a német, osztrák-magyar, török és orosz gyarmati rendszerek felbomlása az első világháború után, illetve a brit, francia, holland és olasz gyarmati rendszerek felbomlása a második világháború után. A gyarmati rendszer felbomlása után az egykori gyarmattartók és más nagyhatalmak a neokolonializmus révén igyekeztek fenntartani gazdasági és politikai befolyásukat a harmadik világ országai felett. (hu)
- A gyarmati rendszer felbomlása (angolul: decolonization) a gyarmatosítás történelme lezárulásának folyamata, amelynek során a korábban gyarmattartó államok elvesztik vagy feladják ellenőrzésüket a tőlük függésben álló területek, a gyarmatok felett. A gyarmati rendszer felbomlásába tartozik a gyarmatok politikai szabadságának (függetlenség, önrendelkezés), gazdasági és kulturális önállóságának megteremtése vagy visszaszerzése. A kifejezést elsősorban a második világháború utáni időszakra alkalmazzák, amikor az első világháborúig kialakult hatalmas angol, francia, spanyol, portugál és más kisebb gyarmatbirodalmak a gazdasági és politikai nyomás következtében, több-kevesebb erőszak kíséretében, felbomlottak. A gyarmati rendszer felbomlása egyik utolsó eseményének Kelet-Timor (előbb portugál, majd indonéz gyarmat) függetlenné válása tekinthető 2002-ben. A gyarmati rendszer felbomlása általában a helyi lakosság passzív vagy aktív ellenállása révén zajlott le, csak igen kevés esetben sikerült a gyarmatok önállóságának békés úton történő megszerzése. Mivel a gyarmati rendszer felbomlása jórészt a második világháború után, a hidegháború néven ismert időszak alatt zajlott le, igen gyakori volt külső nagyhatalmak beavatkozása a gyarmatok függetlenségi küzdelmeibe. A gyarmati rendszer felbomlásának legfontosabb példái a spanyol gyarmati rendszer felbomlása, a német, osztrák-magyar, török és orosz gyarmati rendszerek felbomlása az első világháború után, illetve a brit, francia, holland és olasz gyarmati rendszerek felbomlása a második világháború után. A gyarmati rendszer felbomlása után az egykori gyarmattartók és más nagyhatalmak a neokolonializmus révén igyekeztek fenntartani gazdasági és politikai befolyásukat a harmadik világ országai felett. (hu)
|
