| dbo:abstract
|
- Harmadik országbeli állampolgár fogalmának meghatározása: harmadik országbeli állampolgár a 355/2009. (XII.30.) Kormányrendeletben meghatározott harmadik országbeli állampolgár, azaz a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek kivételével, a nem magyar állampolgár és a hontalan. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tipikusan az Európai Unió állampolgárai. A harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása hasonlóan sok más országhoz hazánkban is engedélyhez kötött. A harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatására kiadott száma 2006 és 2008 stagnált, 2009-ben erős visszaesés volt, majd 2010-ben ismét emelkedett. A legtöbb engedélyt az ukrán állampolgárok kapták (3833 db-ot), ezzel részesedésük a harmadik országbelieknek kiadott engedélyek számához képest 34%, másodsorban a kínai állampolgárok kaptak engedélyt 2335 db, részesedésük így 21%, őket a szerbek követték 1230 db engedéllyel és 11%-os részesedéssel. E három ország munkavállalói együttesen 65%-ban részesedtek az engedélyekből. (Forrás: Foglalkoztatási Hivatal/Statisztika) Az egyes országok állampolgárai természetes módon munkavállalás szempontjából hazánkat különböző mértékben értékelik. Egészen más rangsor alakul ki az országokat sorba állítva, ha az egyes országok munkavállalói részére kiadott engedélyeket az adott ország lakosságának számára vetítjük. Ebben az esetben a legtöbb fajlagos engedélyt a szerb állampolgárok kapták (300 db/millió fő), majd jócskán lemaradva következett Ukrajna (100 db/millió fő alatt) és Horvátország (mintegy 25 db/millió fő) részesedéssel. Kína csupán a 11. helyezést érte el. Egy országon belül az egyes állampolgárok motivációját külföldi munkavállalásra vonatkozóan sok szempont befolyásolja, pl. rokoni, ismerősi kapcsolatok, az adott ország szokásos külkapcsolatai. Vélhetően erős motiváció lehet a külföldi munkavállalásra a célország erősebb gazdasági helyzete. Magyarország ebben a tekintetben persze elmarad a nyugat európai fejlett országoktól, ennek ellenére érkeznek hozzánk munkavállalók egészen távoli országokból is. A következő a hazánkba érkezett külföldi munkavállalók származási országának GDP-jére eső az adott ország munkavállalóinak kiadott engedélyek számát mutatja be. Ebben az esetben az élen Mongólia szerepel, őket követi Szerbia és Ukrajna. (hu)
- Harmadik országbeli állampolgár fogalmának meghatározása: harmadik országbeli állampolgár a 355/2009. (XII.30.) Kormányrendeletben meghatározott harmadik országbeli állampolgár, azaz a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek kivételével, a nem magyar állampolgár és a hontalan. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tipikusan az Európai Unió állampolgárai. A harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása hasonlóan sok más országhoz hazánkban is engedélyhez kötött. A harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatására kiadott száma 2006 és 2008 stagnált, 2009-ben erős visszaesés volt, majd 2010-ben ismét emelkedett. A legtöbb engedélyt az ukrán állampolgárok kapták (3833 db-ot), ezzel részesedésük a harmadik országbelieknek kiadott engedélyek számához képest 34%, másodsorban a kínai állampolgárok kaptak engedélyt 2335 db, részesedésük így 21%, őket a szerbek követték 1230 db engedéllyel és 11%-os részesedéssel. E három ország munkavállalói együttesen 65%-ban részesedtek az engedélyekből. (Forrás: Foglalkoztatási Hivatal/Statisztika) Az egyes országok állampolgárai természetes módon munkavállalás szempontjából hazánkat különböző mértékben értékelik. Egészen más rangsor alakul ki az országokat sorba állítva, ha az egyes országok munkavállalói részére kiadott engedélyeket az adott ország lakosságának számára vetítjük. Ebben az esetben a legtöbb fajlagos engedélyt a szerb állampolgárok kapták (300 db/millió fő), majd jócskán lemaradva következett Ukrajna (100 db/millió fő alatt) és Horvátország (mintegy 25 db/millió fő) részesedéssel. Kína csupán a 11. helyezést érte el. Egy országon belül az egyes állampolgárok motivációját külföldi munkavállalásra vonatkozóan sok szempont befolyásolja, pl. rokoni, ismerősi kapcsolatok, az adott ország szokásos külkapcsolatai. Vélhetően erős motiváció lehet a külföldi munkavállalásra a célország erősebb gazdasági helyzete. Magyarország ebben a tekintetben persze elmarad a nyugat európai fejlett országoktól, ennek ellenére érkeznek hozzánk munkavállalók egészen távoli országokból is. A következő a hazánkba érkezett külföldi munkavállalók származási országának GDP-jére eső az adott ország munkavállalóinak kiadott engedélyek számát mutatja be. Ebben az esetben az élen Mongólia szerepel, őket követi Szerbia és Ukrajna. (hu)
|
