| dbo:abstract
|
- Bár a héliumnak (He, standard atomtömeg: 4,002602(2) u) nyolc ismert izotópja van, ezek közül csak a hélium-3 és a hélium-4 stabil. A Föld légkörében egymillió 4He atomra jut egy atom 3He. A hélium izotóp-összetétele ugyanakkor – az általánostól eltérően – nagyban függ a származási helytől. A csillagközi térben a 3He részaránya mintegy százszorosa a fent említettnek. A földkéreg kőzeteiben izotóp-összetétele akár tízszeres eltérést is mutathat – a geológiában ezt felhasználják a kőzetek eredetének és a földköpeny összetételének vizsgálatára. A leggyakoribb izotóp, a 4He a Földön a nehéz radioaktív elemek alfa-bomlásakor keletkezik – az alfa-részecskék ugyanis kétszeresen ionizált 4He atomok. A 4He atommagja kivételesen stabil, mivel benne a nukleonok lezárt héjakat alkotnak. Az ősrobbanáskori nukleoszintézis során is hatalmas mennyiségben jött létre. A hélium két stabil izotópjának eltérő gyakoriságát a különböző keletkezési mód okozza. 0,8 K alatt a 3He-at és 4He-et egyenlő arányban tartalmazó folyadék a két izotóp különbözősége miatt két, egymással nem elegyedő fázisra válik szét (a két izotópra különböző kvantumstatisztika vonatkozik: a 4He bozon, míg a 3He fermion). A hígításos hűtés során felhasználják, hogy a két izotóp nem elegyedik egymással, így néhány millikelvin hőmérséklet érhető el. A Földön a 3He csak nyomokban fordul elő, ennek nagy része a Föld keletkezése óta jelen van, bár kisebb mennyiség a kozmikus porban kötve is hull a Földre. Nyomnyi mennyiség keletkezik a trícium béta-bomlása során is. A csillagokban több 3He található, ez a magfúzió során keletkezik. A bolygóközi anyag, például a holdi és aszteroida regolitok nyomokban tartalmaznak 3He-at, mely a napszéllel kerül beléjük. (hu)
- Bár a héliumnak (He, standard atomtömeg: 4,002602(2) u) nyolc ismert izotópja van, ezek közül csak a hélium-3 és a hélium-4 stabil. A Föld légkörében egymillió 4He atomra jut egy atom 3He. A hélium izotóp-összetétele ugyanakkor – az általánostól eltérően – nagyban függ a származási helytől. A csillagközi térben a 3He részaránya mintegy százszorosa a fent említettnek. A földkéreg kőzeteiben izotóp-összetétele akár tízszeres eltérést is mutathat – a geológiában ezt felhasználják a kőzetek eredetének és a földköpeny összetételének vizsgálatára. A leggyakoribb izotóp, a 4He a Földön a nehéz radioaktív elemek alfa-bomlásakor keletkezik – az alfa-részecskék ugyanis kétszeresen ionizált 4He atomok. A 4He atommagja kivételesen stabil, mivel benne a nukleonok lezárt héjakat alkotnak. Az ősrobbanáskori nukleoszintézis során is hatalmas mennyiségben jött létre. A hélium két stabil izotópjának eltérő gyakoriságát a különböző keletkezési mód okozza. 0,8 K alatt a 3He-at és 4He-et egyenlő arányban tartalmazó folyadék a két izotóp különbözősége miatt két, egymással nem elegyedő fázisra válik szét (a két izotópra különböző kvantumstatisztika vonatkozik: a 4He bozon, míg a 3He fermion). A hígításos hűtés során felhasználják, hogy a két izotóp nem elegyedik egymással, így néhány millikelvin hőmérséklet érhető el. A Földön a 3He csak nyomokban fordul elő, ennek nagy része a Föld keletkezése óta jelen van, bár kisebb mennyiség a kozmikus porban kötve is hull a Földre. Nyomnyi mennyiség keletkezik a trícium béta-bomlása során is. A csillagokban több 3He található, ez a magfúzió során keletkezik. A bolygóközi anyag, például a holdi és aszteroida regolitok nyomokban tartalmaznak 3He-at, mely a napszéllel kerül beléjük. (hu)
|
