| dbo:abstract
|
- A jódnak (I) 37 izotópja ismert a 108I-tól a 144I-ig, de közülük csak egy, a 127I stabil. A jód tehát tiszta elem. Leghosszabb élettartamú radioaktív izotópja a 129I, ennek felezési ideje 15,7 millió év, ami túlságosan kicsi ahhoz, hogy primordiális nuklidként fennmaradhasson. A 129I kozmogén forrásai csak rendkívül kis mennyiségben termelik ezt az izotópot, így ez az atomtömeg mérését nem befolyásolja – a jód egyetlen nuklidból álló elem: olyan elem, amelynek a természetben csak egyetlen nuklidja fordul elő. A Földön a 129I-ből származó radioaktivitás nagy része emberi eredetű: a korai kísérleti atomrobbantások és a reaktorbalesetek nemkívánatos hosszú élettartamú melléktermékei. A jód többi radioizotópjának felezési ideje kevesebb, mint 60 nap, közülük négyet – a 123I-at, a 124I-et, a 125I-öt és a 131I-et – az orvostudomány nyomjelzőként vagy terápiás célra használ. Az összes radioaktív jód ipari előállítása erre a négy radionuklidra korlátozódik. A 135I felezési ideje kevesebb, mint hét óra, ami túl rövid ahhoz, hogy a biológiában felhasználhassák. Ezen izotóp helyben történő elkerülhetetlen keletkezése fontos tényező az atomreaktorok szabályozásában, mivel bomlásterméke, a 135Xe a leghatékonyabb ismert neutronelnyelő, a ismert jelenségért felelős nuklid. Az ipari előállításon kívül a 131I (felezési ideje 8 nap) az egyik legnagyobb mennyiségben keletkező , ezért – nem szándékoltan – nagyon nagy mennyiségben keletkezik az atomreaktorokban. Illékonysága, rövid felezési ideje és a hasadási termékek közötti nagy gyakorisága miatt egy atomerőművi baleset során a környezetbe kikerülő radioaktív hulladékban a baleset utáni első héten (a másik rövid felezési idejű jódizotóppal, a 3 napos felezési idejű 132Te-ből keletkező 132I-vel együtt) a 131I okozza a legnagyobb mértékű radioaktív szennyezést. A jód standard atomtömege 126,90447(3) u. (hu)
- A jódnak (I) 37 izotópja ismert a 108I-tól a 144I-ig, de közülük csak egy, a 127I stabil. A jód tehát tiszta elem. Leghosszabb élettartamú radioaktív izotópja a 129I, ennek felezési ideje 15,7 millió év, ami túlságosan kicsi ahhoz, hogy primordiális nuklidként fennmaradhasson. A 129I kozmogén forrásai csak rendkívül kis mennyiségben termelik ezt az izotópot, így ez az atomtömeg mérését nem befolyásolja – a jód egyetlen nuklidból álló elem: olyan elem, amelynek a természetben csak egyetlen nuklidja fordul elő. A Földön a 129I-ből származó radioaktivitás nagy része emberi eredetű: a korai kísérleti atomrobbantások és a reaktorbalesetek nemkívánatos hosszú élettartamú melléktermékei. A jód többi radioizotópjának felezési ideje kevesebb, mint 60 nap, közülük négyet – a 123I-at, a 124I-et, a 125I-öt és a 131I-et – az orvostudomány nyomjelzőként vagy terápiás célra használ. Az összes radioaktív jód ipari előállítása erre a négy radionuklidra korlátozódik. A 135I felezési ideje kevesebb, mint hét óra, ami túl rövid ahhoz, hogy a biológiában felhasználhassák. Ezen izotóp helyben történő elkerülhetetlen keletkezése fontos tényező az atomreaktorok szabályozásában, mivel bomlásterméke, a 135Xe a leghatékonyabb ismert neutronelnyelő, a ismert jelenségért felelős nuklid. Az ipari előállításon kívül a 131I (felezési ideje 8 nap) az egyik legnagyobb mennyiségben keletkező , ezért – nem szándékoltan – nagyon nagy mennyiségben keletkezik az atomreaktorokban. Illékonysága, rövid felezési ideje és a hasadási termékek közötti nagy gyakorisága miatt egy atomerőművi baleset során a környezetbe kikerülő radioaktív hulladékban a baleset utáni első héten (a másik rövid felezési idejű jódizotóppal, a 3 napos felezési idejű 132Te-ből keletkező 132I-vel együtt) a 131I okozza a legnagyobb mértékű radioaktív szennyezést. A jód standard atomtömege 126,90447(3) u. (hu)
|
