| dbo:abstract
|
- A kagylósrákok ivarosan szaporodnak, de akad példa is (parthenogenezis). A nemek mindig különváltak, de a hím hiányozhat. Egyes fajok kizárólag szűznemzés során szaporodnak, mások kizárólag ivarosan, de mindkét szaporodási mód is előfordulhat egyazon fajon belül. Vannak formák, amelyek csak időlegesen szaporodnak szűznemzéssel. Egyes fajok azonban elterjedési területtől függően változtatják szaporodási módjukat. Például az Erpetocypris reptans faj esetében Észak-Amerika területén hím és nőstény egyedekkel is találkozunk, Nyugat-Európában viszont csak nőstényekkel. Kutatások során kimutatták, hogy nem lépnek fel morfológiai különbségek a szaporodás típusának változása során. Ivarosan szaporodó fajok esetében azonban tény, hogy a nőstények száma mindig túlhaladja a hímekét. A legtöbb kagylósrák a petéit a carapaxon kívül rakja le. Csak kevés forma (Cytherella, Xestoleberidina stb.) hordozzák a petéiket és a kezdeti állapotban levő lárvákat a carapax hátsó részében. A peterakás megfigyelése nagyon nehéz.Eddigi kutatások alapján kimutatták, hogy a második és harmadik pár torláb segédkezik a peték carapaxon kívülre juttatásában a hasi (ventralis) perem közepéhez közel. A peték lerakásának a helyét a nőstény választja ki a víz oxigéntartalmának függvényében. Általában oxigénben gazdag területeket részesítenek előnyben; egyes esetekben a petéket a vízszint felé rakják le. A petéket egyenként rakja le. Egy peterakáskor akár hatvan petét is lerakhat. Az első és utolsó pete lerakása közötti időintervallum fajonként változik, elérheti a 35 napot is. Ezalatt az idő alatt a korábbi peték már kikelnek és az állat felnőtt állapotba kerül. A peterakás egész év során tart, a túlélési arány azonban a tavaszi és nyári hónapok idején nagyobb. A kagylósrák-pete kialakulása változó időintervallumok alatt megy végbe. Főleg a szárazság befolyásolja. A szárazsággal szembeni ellenállóképesség a kitines falon belül található vizes oldaltoknak köszönhető. A petében található nagy mennyiségű folyadék emeli a túlélési arányt. A hőmérséklet is befolyásolja a peték növekedését: nagyon ellenállóak a hideggel szemben, a melegben viszont hamar kikelnek. (hu)
- A kagylósrákok ivarosan szaporodnak, de akad példa is (parthenogenezis). A nemek mindig különváltak, de a hím hiányozhat. Egyes fajok kizárólag szűznemzés során szaporodnak, mások kizárólag ivarosan, de mindkét szaporodási mód is előfordulhat egyazon fajon belül. Vannak formák, amelyek csak időlegesen szaporodnak szűznemzéssel. Egyes fajok azonban elterjedési területtől függően változtatják szaporodási módjukat. Például az Erpetocypris reptans faj esetében Észak-Amerika területén hím és nőstény egyedekkel is találkozunk, Nyugat-Európában viszont csak nőstényekkel. Kutatások során kimutatták, hogy nem lépnek fel morfológiai különbségek a szaporodás típusának változása során. Ivarosan szaporodó fajok esetében azonban tény, hogy a nőstények száma mindig túlhaladja a hímekét. A legtöbb kagylósrák a petéit a carapaxon kívül rakja le. Csak kevés forma (Cytherella, Xestoleberidina stb.) hordozzák a petéiket és a kezdeti állapotban levő lárvákat a carapax hátsó részében. A peterakás megfigyelése nagyon nehéz.Eddigi kutatások alapján kimutatták, hogy a második és harmadik pár torláb segédkezik a peték carapaxon kívülre juttatásában a hasi (ventralis) perem közepéhez közel. A peték lerakásának a helyét a nőstény választja ki a víz oxigéntartalmának függvényében. Általában oxigénben gazdag területeket részesítenek előnyben; egyes esetekben a petéket a vízszint felé rakják le. A petéket egyenként rakja le. Egy peterakáskor akár hatvan petét is lerakhat. Az első és utolsó pete lerakása közötti időintervallum fajonként változik, elérheti a 35 napot is. Ezalatt az idő alatt a korábbi peték már kikelnek és az állat felnőtt állapotba kerül. A peterakás egész év során tart, a túlélési arány azonban a tavaszi és nyári hónapok idején nagyobb. A kagylósrák-pete kialakulása változó időintervallumok alatt megy végbe. Főleg a szárazság befolyásolja. A szárazsággal szembeni ellenállóképesség a kitines falon belül található vizes oldaltoknak köszönhető. A petében található nagy mennyiségű folyadék emeli a túlélési arányt. A hőmérséklet is befolyásolja a peték növekedését: nagyon ellenállóak a hideggel szemben, a melegben viszont hamar kikelnek. (hu)
|
