| dbo:abstract
|
- A katona története (L'Histoire du soldat) kamaraopera, amely a zene, a színház és a tánc kísérleti összekapcsolásának eredménye három színész által „olvasva, játszva és táncolva”, hangszeres szeptettel kísérve. A darabot Igor Sztravinszkij és a svájci Charles-Ferdinand Ramuz alkotta egy orosz népmese alapján, amit Alekszandr Nyikolajevics Afanaszjev gyűjtött. A librettó egy parabolája (példabeszéde) egy katonának, aki a hegedűjét az ördögnek adja el, amiért cserébe korlátlan gazdasági hasznot, bevételt kap. A zene szeptettre van írva: hegedű, nagybőgő, klarinét, fagott, kornett (gyakran trombita játssza), harsona és egy ütőshangszer. A történetet három színész meséli el: a katona, az ördög és egy narrátor, aki többször magára ölti a kisebb szereplők szerepét. A táncos a herceg non-verbális részét játssza el, és lehetnek mellette, vele háttértáncosok is. A teljes előadás körülbelül egy órát tart. Az eredeti francia szöveget, amit Ramuz írt, Michael Flanders és Kitty Black fordította angol nyelvre, míg németre Hans Reinhardt. A zene hétköznapinak mondható, változó ütemmel. Az együttest többnyire karmester vezényli, de előfordul, hogy anélkül adják elő. A premier 1918. szeptember 28-án volt Lausanne-ban, Ernest Ansermet vezénylésével. Edward Clark brit karmester, aki Sztravinkszkij barátja és Ansermet segédje volt a Ballets Russes-ben, vezényelt darab a brit premierjén 1926-ban, Newcastle upon Tyne-ban. Sztravinszkij fő segédje a mű bemutatásában Werner Reinhart, egy svájci filantróp volt, aki nagyban szponzorálta és segítette a mű premierjét. Hálából Sztravinszkij neki dedikálta a művét, és neki adta az eredeti kéziratot. Reinhart 1919-ben más vonatkozásban is segítette Sztravinszkijt, például finanszírozott egy kamarazene-koncertsorozatot, amely egy koncertszvitet is tartalmazott A katona történetéből – öt tételt klarinétre, hegedűre és zongorára átírva. A hangszerelés egyfajta tisztelgés volt Reinhart felé, aki kiváló amatőr klarinétos volt. Ez a koncertszvit először 1919. november 8-án szólalt meg Lausanne-ban. (hu)
- A katona története (L'Histoire du soldat) kamaraopera, amely a zene, a színház és a tánc kísérleti összekapcsolásának eredménye három színész által „olvasva, játszva és táncolva”, hangszeres szeptettel kísérve. A darabot Igor Sztravinszkij és a svájci Charles-Ferdinand Ramuz alkotta egy orosz népmese alapján, amit Alekszandr Nyikolajevics Afanaszjev gyűjtött. A librettó egy parabolája (példabeszéde) egy katonának, aki a hegedűjét az ördögnek adja el, amiért cserébe korlátlan gazdasági hasznot, bevételt kap. A zene szeptettre van írva: hegedű, nagybőgő, klarinét, fagott, kornett (gyakran trombita játssza), harsona és egy ütőshangszer. A történetet három színész meséli el: a katona, az ördög és egy narrátor, aki többször magára ölti a kisebb szereplők szerepét. A táncos a herceg non-verbális részét játssza el, és lehetnek mellette, vele háttértáncosok is. A teljes előadás körülbelül egy órát tart. Az eredeti francia szöveget, amit Ramuz írt, Michael Flanders és Kitty Black fordította angol nyelvre, míg németre Hans Reinhardt. A zene hétköznapinak mondható, változó ütemmel. Az együttest többnyire karmester vezényli, de előfordul, hogy anélkül adják elő. A premier 1918. szeptember 28-án volt Lausanne-ban, Ernest Ansermet vezénylésével. Edward Clark brit karmester, aki Sztravinkszkij barátja és Ansermet segédje volt a Ballets Russes-ben, vezényelt darab a brit premierjén 1926-ban, Newcastle upon Tyne-ban. Sztravinszkij fő segédje a mű bemutatásában Werner Reinhart, egy svájci filantróp volt, aki nagyban szponzorálta és segítette a mű premierjét. Hálából Sztravinszkij neki dedikálta a művét, és neki adta az eredeti kéziratot. Reinhart 1919-ben más vonatkozásban is segítette Sztravinszkijt, például finanszírozott egy kamarazene-koncertsorozatot, amely egy koncertszvitet is tartalmazott A katona történetéből – öt tételt klarinétre, hegedűre és zongorára átírva. A hangszerelés egyfajta tisztelgés volt Reinhart felé, aki kiváló amatőr klarinétos volt. Ez a koncertszvit először 1919. november 8-án szólalt meg Lausanne-ban. (hu)
|
