| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A „klasszikus Weimar” (németül "Klassisches Weimar") elnevezés egy egyedülálló, ám rendkívüli hatású kulturális időszaknak, az ún. korában létező várost takarja, mely 1800 körül az európai polgári felvilágosodás által előkészített udvari és polgári kultúra közép-európai centruma volt. Amikor 1998-ban Weimar felkerült a világörökség listájára, döntését az UNESCO a klasszikus Weimar hivatali és privát épületeinek nagy művészettörténeti jelentőségével és Weimar a 18. század végén és 19. század elején szellemi centrumként kimagasló szerepével indokolta. A „weimari klasszika” a világ kultúrájának hagyományait és progresszív befolyását magába szívta, igényében, jelentőségében és hatásában jóval túlmutatott a nemzeti határokon és a világ kultúrájának részévé vált. Kiemelkedő jelentőségű, világ felé nyitott, humanista szándékokat felmutató irodalmi művek keletkeztek. Weimar az európai szellemi áramlatok gyújtópontjába került: 1772-ben érkezett ide Christoph Martin Wieland költő, 1775-ben Johann Wolfgang Goethe, egy évvel később Johann Gottfried Herder és 1799-ben Friedrich Schiller. Goethe 1832-ben bekövetkezett halála jelentette a klasszika korának végét. A Goethe- és Schiller-levéltárban és a 2004 szeptemberében leégett Anna Amália Hercegnő Könyvtárban a klasszikus Weimar irodalmának emlékeit, kéziratokat és könyveket őriztek. Számos fennmaradt műemlék reprezentálja a költők és mecénásaik világát a kor művészi, építészeti és tájképi jellegét bemutatva. (hu)
- A „klasszikus Weimar” (németül "Klassisches Weimar") elnevezés egy egyedülálló, ám rendkívüli hatású kulturális időszaknak, az ún. korában létező várost takarja, mely 1800 körül az európai polgári felvilágosodás által előkészített udvari és polgári kultúra közép-európai centruma volt. Amikor 1998-ban Weimar felkerült a világörökség listájára, döntését az UNESCO a klasszikus Weimar hivatali és privát épületeinek nagy művészettörténeti jelentőségével és Weimar a 18. század végén és 19. század elején szellemi centrumként kimagasló szerepével indokolta. A „weimari klasszika” a világ kultúrájának hagyományait és progresszív befolyását magába szívta, igényében, jelentőségében és hatásában jóval túlmutatott a nemzeti határokon és a világ kultúrájának részévé vált. Kiemelkedő jelentőségű, világ felé nyitott, humanista szándékokat felmutató irodalmi művek keletkeztek. Weimar az európai szellemi áramlatok gyújtópontjába került: 1772-ben érkezett ide Christoph Martin Wieland költő, 1775-ben Johann Wolfgang Goethe, egy évvel később Johann Gottfried Herder és 1799-ben Friedrich Schiller. Goethe 1832-ben bekövetkezett halála jelentette a klasszika korának végét. A Goethe- és Schiller-levéltárban és a 2004 szeptemberében leégett Anna Amália Hercegnő Könyvtárban a klasszikus Weimar irodalmának emlékeit, kéziratokat és könyveket őriztek. Számos fennmaradt műemlék reprezentálja a költők és mecénásaik világát a kor művészi, építészeti és tájképi jellegét bemutatva. (hu)
|
| dbo:creationYear
| |
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 3740 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:hosszúságiFok
| |
| prop-hu:hosszúságiÍvperc
| |
| prop-hu:kategória
|
- Kulturális világörökségi helyszínek (hu)
- Kulturális világörökségi helyszínek (hu)
|
| prop-hu:kép
|
- Weimar Wittumspalais2.jpg (hu)
- Weimar Wittumspalais2.jpg (hu)
|
| prop-hu:képaláírás
|
- A Wittums–palota Weimarban (hu)
- A Wittums–palota Weimarban (hu)
|
| prop-hu:név
|
- A klasszikus Weimar (hu)
- A klasszikus Weimar (hu)
|
| prop-hu:ország
|
- Németország (hu)
- Németország (hu)
|
| prop-hu:szélességiFok
| |
| prop-hu:szélességiÍvperc
| |
| prop-hu:szövegPozíciója
| |
| prop-hu:típus
|
- Kulturális helyszín (hu)
- Kulturális helyszín (hu)
|
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:év
| |
| dct:subject
| |
| rdf:type
| |
| rdfs:label
|
- A klasszikus Weimar (hu)
- A klasszikus Weimar (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| foaf:name
|
- A klasszikus Weimar (hu)
- A klasszikus Weimar (hu)
|
| is prop-hu:felirat
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
