| dbo:abstract
|
- A kriptonnak (Kr) 33 izotópja ismert, ezek atomtömege 69–101 közé esik. A természetben megtalálható kripton hat stabil izotópból – melyek közül kettő elméletileg nagyon kis mértékben radioaktív lehet –, valamint a kozmikus sugárzás hatására a légkörben keletkező nyomnyi mennyiségű radioizotópból áll. A radioaktív kripton-81 – néhány más kriptonizotóppal együtt – a légkört elérő kozmikus sugárzás által kiváltott reakciók hatására keletkezik. Felezési ideje mintegy 229 000 év, felhasználják régi (50 000–800 000 éves) rétegvizek korának meghatározására. A kripton-85 felezési ideje mintegy 10,75 év. Ez az izotóp uránból és plutóniumból keletkezik az atomfegyverekben és nukleáris reaktorokban végbemenő maghasadás során, valamint kozmikus sugárzás hatására is termelődik. Az 1963-as nemzetközi atomcsendegyezmény egyik fontos célja az ilyen radioizotópok légkörbe kerülésének megakadályozása volt, így 1963-óta a kripton-85 jó része már elbomlott. Ugyanakkor az elkerülhetetlen, hogy az atomreaktorok fűtőelemeinek újrafeldolgozása során a kripton-85 a légkörbe távozzon. A légkör kripton-85 koncentrációja az Északi-sark körül mintegy 30%-kal magasabb, mint a Déli-sarkon található Amundsen–Scott-állomáson mérhető, mivel a Föld csaknem minden atomreaktora és minden fontosabb nukleáris újrafeldolgozó üzeme az északi félgömbön található, jóval az Egyenlítőtől északra. Pontosabban a jelentős kapacitású nukleáris újrafeldolgozók az Amerikai Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában,Franciaországban, Oroszországban, Kínában, Japánban, Indiában és Pakisztánban találhatók. A kripton többi radioizotópjának felezési ideje egy napnál rövidebb, kivéve a kripton-79-et, melynek 35,0 óra. Ez az izotóp pozitronkibocsátással bomlik, így belőle bróm keletkezik. (hu)
- A kriptonnak (Kr) 33 izotópja ismert, ezek atomtömege 69–101 közé esik. A természetben megtalálható kripton hat stabil izotópból – melyek közül kettő elméletileg nagyon kis mértékben radioaktív lehet –, valamint a kozmikus sugárzás hatására a légkörben keletkező nyomnyi mennyiségű radioizotópból áll. A radioaktív kripton-81 – néhány más kriptonizotóppal együtt – a légkört elérő kozmikus sugárzás által kiváltott reakciók hatására keletkezik. Felezési ideje mintegy 229 000 év, felhasználják régi (50 000–800 000 éves) rétegvizek korának meghatározására. A kripton-85 felezési ideje mintegy 10,75 év. Ez az izotóp uránból és plutóniumból keletkezik az atomfegyverekben és nukleáris reaktorokban végbemenő maghasadás során, valamint kozmikus sugárzás hatására is termelődik. Az 1963-as nemzetközi atomcsendegyezmény egyik fontos célja az ilyen radioizotópok légkörbe kerülésének megakadályozása volt, így 1963-óta a kripton-85 jó része már elbomlott. Ugyanakkor az elkerülhetetlen, hogy az atomreaktorok fűtőelemeinek újrafeldolgozása során a kripton-85 a légkörbe távozzon. A légkör kripton-85 koncentrációja az Északi-sark körül mintegy 30%-kal magasabb, mint a Déli-sarkon található Amundsen–Scott-állomáson mérhető, mivel a Föld csaknem minden atomreaktora és minden fontosabb nukleáris újrafeldolgozó üzeme az északi félgömbön található, jóval az Egyenlítőtől északra. Pontosabban a jelentős kapacitású nukleáris újrafeldolgozók az Amerikai Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában,Franciaországban, Oroszországban, Kínában, Japánban, Indiában és Pakisztánban találhatók. A kripton többi radioizotópjának felezési ideje egy napnál rövidebb, kivéve a kripton-79-et, melynek 35,0 óra. Ez az izotóp pozitronkibocsátással bomlik, így belőle bróm keletkezik. (hu)
|
